2017.12.11. hétfő   
.: Home :.    »    Menü      »    Cs-D-Dz-Dzs  
   KÖNYVAJÁNLÓ  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
.:  :.
   

Oktatók, kutatók Cs-től Dzs-ig


CSOMA MÓZES

Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években. L’Harmattan Kiadó. Budapest, 2012. 

Az 1950-es években csaknem ezer észak-koreai fiatal tartózkodott Magyarországon. Először fordult elő, hogy egy ekkora létszámú kelet-ázsiai közösség került Magyarországra, majd éveken keresztül itt tartózkodott. A legfiatalabbak a Szabadság-hegyen felállított Kim Ir Szen Iskolában, majd a Hűvösvölgyben megnyitott Pak Den Áj Gyermekotthonban kezdték meg tanulmányaikat. Az észak-koreai kormány kérésére folyamatosan érkeztek hazánkba idősebb diákok is, akik közül sokan részt vettek a koreai háború harcaiban. Számos történet szól arról, hogy 1956 őszén a koreai diákok harci tapasztalataikkal segítették a felkelőket, de eddig még nem történt meg a visszaemlékezések összegyűjtése és mélyebb kutatásokkal kiegészített dokumentálása.

*

Csoma Mózes: Korea - Egy nemzet, két ország - a közös gyökerektől. Napvilág Kiadó, 2013.

A Koreai-félsziget még napjainkban is a Távol-Kelet kevésbé ismert területei közé tartozik. Bár a kétezres évek második felétől hazánkban is egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a koreai régmúlt iránt, kevés olyan kiadvány jelent meg magyar nyelven, amely a kezdetektől a modern időkig mutatná be a félsziget fejlődését. A bővített második kiadás célja, hogy megismertesse a félsziget történelmét, megosztásának folyamatát, valamint a két rivális koreai államalakulat létrejöttét és fejlődését. A különböző történelmi események tárgyalásánál bemutatja a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) és a KNDK (Észak-Korea) esetenként eltérő történelemszemléletét. Szól továbbá a politikai rendszereken felülemelkedő koreai nemzeti összetartozás-tudatról, amely kulcsszerepet játszhat a félsziget egyesítésénél a jövőben.

*

Csoma Mózes: Magyarok KoreábanELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009.

Az első magyar utazók a 19. század végén és a 20. század elején még az Osztrák–Magyar Monarchia zászlaja alatt érkeztek a Koreai-félszigetre. Közülük többen is forrásértékű megfigyeléseket tettek a nagy múltú ország belső viszonyairól, valamint a félsziget körül kibontakozó nagyhatalmi vetélkedésről. A japán gyarmati uralom 1910-es kezdetét követően is több magyar látogató fordult meg Koreában, de a hivatalos érintkezés csak 1948-ban kezdődhetett meg hazánk és az ideiglenes jelleggel megosztásra került félsziget északi része között. A KNDK-val vállalt szolidaritás évtizedei után Magyarország 1989-ben a szocialista országok közül elsőként vette fel a diplomáciai kapcsolatot a Koreai Köztársasággal, ami visszafordíthatatlan változásokat indított el a hidegháborús szövetségi rendszerben. Ezzel új fejezet kezdődött hazánk és a Koreai-félsziget viszonyában, hisz a két nemzet között végre ideológiai–politikai befolyástól független kapcsolatok kezdődhettek meg. E könyv a többi közt azoknak a magyar utazóknak, újságíróknak, diplomatáknak forrásértékű visszaemlékezéseit tartalmazza, akik az elmúlt közel százhúsz év során megfordultak a Koreai-félszigeten. A különböző történelmi korszakokból származó visszaemlékezéseket 75 szövegközi kép és egyéb dokumentum illusztrálja, amelyek közül több mint 30 még sohasem került publikálásra.

*

Csoma Mózes: Honggari Budapheszuthuro! 1956nyon honggari hyokmyongkwa pukhan yuhaksengdul. 헝가리 부다페스트로! 1956 헝가리 혁명과 북한 유학생들. (Magyarországra, Budapestre! Az 1956-os forradalom és az észak-koreai vendégdiákok. – koreai nyelven) Jimoon Dang könyvkiadó. Szöul, 2013.

*

Csoma Mózes: Pimangrok. Hanpando’rul pangmunhan hongariindul’ui kirok. 한반도를 방문한 헝가리인들의 기억 비망록 (Memorandum – a Koreában járt magyarok visszaemlékezései – koreai nyelven) Jipmoon Dang könyvkiadó. Szöul, 2009.

*

Csoma Mózes: Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője. Egy elfeledett magyar tudós megfigyelései a Koreai-félszigetről. Eötvös Kiadó, Budapest, 2015.

Sövény Aladár a magyar-koreai kapcsolatok első fejezetének méltánytalanul elfeledett szereplője. Ő volt az első olyan magyar, aki komoly előképzettséggel, a koreai nyelv ismeretének birtokában érkezett a Távol-Keletre, hogy 1954-ben megkezdje diplomáciai szolgálatát. Bár az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában több magyar látogató is megfordult az akkor még egységes Koreai-félszigeten, mindegyikük a helyszínen szerezte meg első tapasztalatait az országról és lakosságáról. Hasonló a helyzet azokkal a magyar orvosokkal is, akik 1950 nyarától érkeztek a koreai háború frontvonalára, hogy a Magyar Népköztársaság támogatásaként segítséget nyújtsanak a sebesültek ellátásában. Sövény Aladár viszont a Távol-Kelet tudós szakértőjeként lett a Magyarországra érkező észak-koreai hadiárvák egyik első tanára, akiknek segítségével kiváló koreanistává képezte magát.


DARIDA VERONIKA

Darida Veronika: Színház-utópiák. Kijárat Kiadó, Budapest, 2010.

A színház-utópiák olyan színházelképzelések, melyek a színházi megvalósítás határait feszegetik; vagy a színházi megvalósítás kérdéseit figyelmen kívül hagyva, a létező színház helyett, egy "másik" színház felé fordulnak. Ez a "másik" színház ugyanakkor ösztönző forrást jelenthet minden - a színházzal annak "igazi lényege és jelentése" szerint foglalkozó - későbbi művész számára.

*

Darida Veronika: Approches phénoménologiques de la représentation théâtrale, Éditions Universitaires Européennes, 2010.

Dans ce livre, nous avons pour but d'analyser les différentes modes de l'expérience théâtrale. Nous utilisons le point de vue proustien, comme le point de vue d'un spectateur privilégié. Il nous offre une façon de voir particulière, qui sert comme encadrement à notre recherche. Nous tenterons de donner un sens plus large au "théâtre proustien". Pour penser cette expérience théâtrale théoriquement, nous nous tournerons d'abord vers une philosophie moderne et contemporaine, c'est-à-dire vers la phénoménologie. Néanmoins, nous n'oublierons pas les approches pratiques de la représentation théâtrale.Les textes interprétés dans notre travail se divisent en deux groupes. Il s'agit d'une part des écrits théoriques (Husserl, Sartre, Merleau-Ponty, Lévinas), et d'autre part des notes pratiques (Appia, Craig, Kantor, Régy, Tanguy). En plus, nous analysons les nouvelles dramaturgies (Bernard-Marie Koltès, Jean- Luc Lagarce, Hanoch Levin, Valère Novarina). Pourtant notre recherche concerne surtout les questions des théâtres de l'imaginaire, car Proust nous enseigne que le seul théâtre qui vaut se joue sur les scènes de l'imagination.

*

Darida Veronika: Filozófiai vallomások Szent Ágostontól Derridáig. Kijárat Kiadó, Budapest, 2011.

A „confessio” egyszerre jelent gyónást, vallomást és a keresztény vértanúk számára állított sírhelyet. A confessio így előbb figyelő tekintetek elé állít, majd maga alá temet. Az itt megközelített szövegsírok fölé vésett nevek: Szent Ágoston, Montaigne, Pascal, Rousseau, Kierkegaard, Nietzsche, Sartre, Cioran, Simone Weil, Barthes és Derrida.

*

Darida Veronika: Le sublime et la présence cachée, Éditions Universitaires Européennes, 2011.

Il y a un "corpus" des livres - un "corpus" de texte nommé: "Louis Marin" - dont on découvrira plus en plus l'importance. Mais "Louis Marin" est aussi une voix vivante et captivante, un regard attentif et inévitable pour ceux qui l'accompagnent en traversant ses textes. L'?uvre de Louis Marin est une ?uvre qui croise toutes les catégories de l'histoire de l'art, notamment avec ses livres: "Sublime Poussin" et "Philippe de Champaigne ou la Présence cachée". Nous avons choisi deux livres (ultimes et posthumes) de Louis Marin pour illustrer son travail de "méthode", pour montrer sa mode de penser, en bref: pour suivre ses parcours de regard, pour suivre ses pas vers les chemins "traversières". Les "essais" de Louis Marin ne cessent pas s'interroger sur les entrelacs (le "chiasme") de l'écriture et peinture. Dans les écrits de Louis Marin, les ?uvres lisibles et visibles sont inséparables: il faut "lire" et "décrire" les tableaux. Ces deux livres montrent non seulement l'intérêt inépuisable de cet auteur/écrivain envers les peintres: mais ces deux "portraits" dessinent un portrait ("caché") de Louis Marin.

*

Darida Veronika: Hisztériák. Kijárat Kiadó, Budapest, 2012.

Egy hisztériás nagyroham lebilincselő nézői élményt nyújt: ez a Theatrum hystericum. A hisztériás test mozgása ilyenkor a környező térbe rajzolja a belső térbe való aláereszkedés – „a pokolra szállás” - lényegi mozdulatait. A hisztériás teste láthatóvá teszi számunkra azt, amit a hisztériás „belső szeme””lát: a hisztériás belső tapasztalatát. Hisztéria tanulmányaink során ezen szerepjátszó, más betegségek tüneteit imitáló, valódi vagy álbetegség mögött rejlő szenvedélyt és szenvedést kutatjuk. A hisztéria körbejárásakor filozófiai és pszichoanalitikus megközelítésekkel egyaránt élünk, miközben művészeti példák segítségével próbáljuk megragadni az egyes hisztériák igazságát.

*

Darida Veronika: Jeles András és a katasztrófa színháza. Kijárat Kiadó, Budapest, 2014.

Nem kérdéses, hogy a jelesi életmű feldolgozása (és itt nem csupán a színházi, de a filmes és irodalmi munkásságára is utalunk), régóta halogatott adóssága nem csupán a kritikusi szakmának, de az egész véleményformáló értelmiségnek. Jeles alakja, az alkotóművészet szinte minden területén, megkerülhetetlen referencia, vagy legalábbis annak kellene lennie. Ez a kötet remélhetőleg csak az első lépése egy újrainduló recenziónak, melynek célja már nem csupán az egyes művekről születő előadáskritikák és elemzések írása, hanem valódi és termékeny viták kiprovokálása lesz az életmű feldolgozása, értelmezése, tágabb kontextusba helyezése kapcsán.


DÁNÉL MÓNIKA

Dánél Mónika: Áttetsző keretek - Az olvasás intimitása. Kolozsvár, KOMP-PRESS Kiadó, 2013. ARIADNÉ KÖNYVEK sorozat

A szerző első kötete 1999 és 2012 között az irodalom(tudomány) és film(elmélet) területein megjelent publikációinak válogatását tartalmazza.


DEZSŐ TAMÁS

Dezső Tamás: The Assyrian Army I/1.. In: I. The Structure of the Neo-Assyrian Army. 1. Infarntry. Eötvös Kiadó, Budapest, 2012.

Assyriologists and archaeologists have long been interested in the study of the history of the Assyrian army. Despite this interest in the topic and our increasing knowledge about the military history of Assyria and the details of the structure of the Assyrian army, however, very few monographic syntheses on the Assyrian army exist. The Assyrian Army by Tamás Dezső is a comprehensive study that attempts to examine all possible aspects of the problem. The author examines the three major groups of sources which can be employed in the reconstruction of the Assyrian army: (1) the written (cuneiform) sources, (2) the pictorial evidence (palace reliefs and wall-paintings), and (3) the archaeological evidence (arms and armour). The book follows the logic of the different branches reconstructed from the Assyrian palace reliefs. This reconstruction is based on the representations of more than 3,000 Assyrian soldiers depicted on the sculptures of various Assyrian kings. This picture is a fairly coherent one and can be considered as the archetype of the later armies of the ancient times. 
*

Dezső Tamás: The Assyrian Army I/2.. In: I. The Structure of the Neo-Assyrian Army. 2. Cavalry and Chariotry. Eötvös Kiadó, Budapest, 2012.

One of the most important chapters in the military history of Assyria and the Near East is the development of the cavalry as an independent arm of the army. 1 Although the art of horse riding was known as early as the beginning of the 2nd millennium B.C. 2 the cavalry as an independent, regular arm of an army can be identified for the first time in Assyria during the early 1 stmillennium B.C. In addition to the earlier Near Eastern use of horsemen as 'mounted messengers,' the first depictions of the cavalry as a fighting arm appear in the palace reliefs of Assurnasirpal II (883--859 B.C.). It is obvious that the first Assyrian (and Near Eastern) cavalry units were not established by Assurnasirpal II, and that other Near Eastern peoples had cavalry units at that time. The horse-breeding peoples of the Zagros and Armenian Mountains certainly used cavalry units among their troops. The earliest appearance of this foreign cavalry is in the palace reliefs of Assurnasirpal II, as fleeing horsemen pursued by the Assyrian chariotry. 3 In this scene an Assyrian chariot (perhaps belonging to the king himself) is pressing six enemy horsemen equipped with bows and swords. It is not known exactly where horsemanship and the cavalry developed, but it probably happened somewhere in the triangle formed by the Armenian Mountains, the Zagros Mountains and Assyria. But it was in Assyria that, in the course of its development, the cavalry became an independent arm of the army. The Assyrians developed the various uses of the cavalry on which the cavalry traditions of later ages were based. The cavalry was divided into lancers and mounted archers at the latest during the reign of Sennacherib, and the armoured cavalryman appeared in the Assyrian army as well. All the important ways of using the cavalry appear in the Assyrian palace reliefs. What is more, the same sculptures show how the cavalry overshadowed and finally replaced the chariotry, which gradually became an obsolete and redundant part of the Assyrian army. The role played by the Assyrian cavalry in the general development of the military use of horsemanship has not been fully recognised. Only a few articles on this topic - based on cuneiform sources 4 or on the depictions of cavalry in palace reliefs 5 - have been published. These studies are, however, highly specialized, and the general summaries of the military history of the Near East still do not lay proper stress on the cavalry developments mentioned above.


DUKKON ÁGNES

Dukkon Ágnes: Az Aranykortól az Ezüstkorig. Fejezetek az orosz kritika és irodalomtudomány történetéből. Protea Kiadó, Budapest, 2014.

A könyv az orosz irodalomtudomány és irodalomkritika másfél évszázadának legfontosabb összefüggéseivel ismerteti meg az olvasót. Tartalmát, célkitűzését tekintve egyaránt hiánypótló: nemcsak a szlavisztikai stúdiumokkal foglalkozó diákok tanulmányaihoz, és ilyen témákat oktató tanárok munkájához kínál gazdag anyagot, de más modern filológiai tudományterületek képviselői, sőt, az orosz kultúra iránt érdeklődő bármely olvasó is haszonnal forgathatja. A szerző végigvezeti az olvasót azokon a rejtettebb utakon, amelyek a hagyományos irodalomtörténeti munkákban többnyire csak kevés figyelmet kapnak, tehát az ún. irodalmi környezet, háttér, művelődéstörténeti és tudománytörténeti kapcsolatok bemutatására vállalkozik. A klasszicizmus utolsó szakaszától kezdődik az „időutazás”, egészen az „orosz kulturális reneszánsznak” nevezett XX. század elejéig. Az orosz kultúra különösségét jól kifejezi ez a fordított korszakrend is: előbb volt klasszicizmusa, melyet Európától „tanult meg”, s csak utána következett a sajátos orosz reneszánsz: száz év leforgása alatt szert tett az „új szó” kimondásának olyan sodró erejére, olyan szellemi gazdagságra, hogy Európa alkotóművészeinek, gondolkodóinak is komoly inspirációt adott. Az aranykor és ezüstkor fogalmai gazdag jelentésárnyalatokkal járulnak hozzá a közel másfélszáz éves folyamat sokoldalú bemutatásához.



.:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2015.08.28.      :.
.: facebook :..: iwiw :.
 ESEMÉNYNAPTÁR   
2017 december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
1 2 3 4 5 6 7
 ESEMÉNYEK   
Nyílt Nap 2018-ban
Az ELTE Bölcsészettudományi Kara a Hallgatói Önkormányzattal együttműködve 2018. január 26-án (pénteken) 10 órai kezdettel tartja Nyílt Napját. Részletek »
Campus Mundi ösztöndíj - felhívás
Campus Mundi ösztöndíjjal a hallgatók a világ szinte bármely országában tanulhatnak egy félévet, szakmai tapasztalatot szerezhetnek, illetve kapcsolati tőkére tehetnek szert, amellyel előnyt szereznek majd a munkaerőpiacon. Részletek »
Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál - felhívás
A fesztivál kiemelt célja, hogy a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkája jelentőségére irányítsa a figyelmet, és lehetőséget teremtsen fiatal művészek bemutatkozására. Részletek »
 Tervezte ::  .: ELTE IIG WDG.IWDG :.
  © 2 0 1 0 - 2 0 1 6   E L T E   B Ö L C S É S Z E T T U D O M Á N Y I   K A R     M i n d e n   j o g   f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE BTK – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.,   •   Telefon :: (+36) 1 411 6500   •   (+36) 1 411 6700   •   (+36) 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!