2017.08.18. péntek   
.: Home :.    »    Menü      »    E-É-F-G  
   KÖNYVAJÁNLÓ  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
.:  :.
   

Oktatók, kutatók E-től G-ig


GÁRDOS BÁLINT

Gárdos Bálint: Földönjáró romantikusok. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2012.

„Egy esszésorozat valamely darabjától számtalan kellemes módon megszabadulhatunk. Segítője lehet a töprengéseinknek, ha azzal gyújtunk pipára; megtámogathatja a gyertyánkat, lányunk vagy nővérünk a hajfürtjeit göndörítheti vele…” – így ajánlja az esszéket olvasóinak Leigh Hunt, a műfaj egyik legkiválóbb művelője az angol romantikus irodalomban. E kötet az irodalmi esszé poétikájának rekonstrukcióján keresztül – amelynek során az 1810-es és 1820-as évek esszéíró-köre tagjainak, Charles Lamb-nek, William Hazlittnek és Leigh Huntnak az életművére koncentrál – egy olyan értékrend feltárására tesz kísérletet, amely az egyenlő felek közötti barátságos társalgás szituációjában valósul meg a legtökéletesebben. Ezáltal a romantikus esztétika egy kevésbé tárgyalt aspektusára hívja föl a figyelmet, amelynek kulcsszavai az emberi korlátok tiszteletben tartása, a közös dolgainkért való felelősségvállalás és a barátok közötti egyenlőség lehetnének.


GELENCSÉR GÁBOR

Gelencsér Gábor: AZ EREDENDŐ MÁSHOL. Magyar filmes szólamok. Gondolat Kiadó, 2014.

A szerző elmúlt évtizedekben született írásai – kereken harminc tanulmány és kritika – a hatvanas évek új hullámától napjainkig ívelő időszak fontos szereplőinek felidézésével a magyar filmtörténet fél évszázados folyamatainak összefüggéseire hívják fel a figyelmet. A könyv a múltban a máig tovább élő hagyományt kutatja; mindazokat a „filmes szólamokat”, amelyek hatása nélkül másképp alakultak volna, illetve kevéssé értelmezhetőek a kortárs folyamatok. A hatvanas évekre határozott formát öltő kánon mellett mindebben egyre nagyobb szerephez jut a Balázs Béla Stúdió műhelyében, illetve szellemi környezetében kialakuló „alternatív kánon”, amely a rendszerváltás után immár korábbi elszigeteltségéből kilépve válhat a filmtörténeti tradíció teljes jogú részévé és a kortárs filmművészet alakítójává. Az egyes írások e sokszínű hagyományt és annak hasonlóan változatos továbbélését vizsgálják egy-egy korszak, intézmény, alkotó vagy mű metszetében.


FÁBIÁN ZSUZSANNA

Fábián Zsuzsanna – Szabó Győző: Dall’Italia all’Ungheria: parole di origine italiana nella lingua ungherese. Forum Editrice Universitaria, Udine, 2010.   

A magyarba bekerült olasz jövevényszavak témakörével a XX. században több jeles tudós is foglalkozott (pl. Kőrösi Sándor, Karinthy Ferenc, Benkő Loránd), ezek a vizsgálatok azonban értelemszerűen nem terjedhettek ki az utolsó évtizedek nyelvi fejleményeinek megfigyelésére és leírására. Az ELTE BTK Olasz Tanszéke két nyelvész oktatójának nem csak az volt a célja ennek a kötetnek az összeállításával, hogy a történeti korpuszt kiegészítse a közelmúltban a magyarba bekerült olasz eredetű szavakkal, hanem az is, hogy – e kutatási körben először – a művelt olaszokat is tájékoztassa anyanyelvüknek a magyar szókincsre tett számottevő hatásairól. A kötet azért is fontos állomása az olasz–magyar kapcsolattörténeti kutatásoknak, mert figyelemmel van a szaknyelvi jövevényszavakra, ill. a köznevesülés eseteire is.

Az olasz nyelvű kötet első negyedében a szerzők felvázolják az olasz–magyar kapcsolatok fő fejezeteit, áttekintik a vonatkozó nyelvészeti szakirodalmat, továbbá leírják a jövevényszavakkal kapcsolatos alapvető nyelvészeti megfigyeléseket és a vonatkozó kutatások nehézségeit. A kötet második részében jelennek meg a jövevényszavak, mégpedig szótárszerű elrendezésben: a címszóhoz kapcsolt, a különböző jelentések szerint tagolt csaknem ezer szócikkben meg vannak adva (a forrásokkal együtt) az első előfordulások, továbbá a jelentések és az etimológiák is. A kötetet magyar–olasz mutató, továbbá a felhasznált szakirodalom jegyzéke zárja.  

*

Fábián Zsuzsanna – Szijj Ildikó – Szilágyi Imre – Déri Balázs (szerk.): GPS 60oELTE BTK Trefort-kert Alapítvány, Budapest, 2014.

A GPS 60o címet viseli a Giampaolo Salvit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Olasz Tanszéke tanszékvezető professzorát 60. születésnapja alkalmából köszöntő tanulmánykötet, mely a hazai romanisztika húsz képviselőjének részvételével született meg. A magyar egyetemek bölcsészettudományi karainak romanista oktatói nyelvi és tartalmi sokszínűségüket felmutató írásaikkal méltóképpen tisztelegnek a gazdag tudományos életművet felmutató, nemzetközi hírű nyelvész munkássága előtt. A tetszetős küllemű kötet 2014 februárjában, az ELTE BTK  kiadásában jelent meg. A kar négy szintén romanista oktatója (Fábián Zsuzsanna, Szijj Ildikó, Szilágyi Imre és Déri Balázs) vállalta a szerkesztést, felkérésükre húsz romanista nyelvész vállalta, hogy tanulmányt készít a Salvi professzort köszöntő könyvbe.

Felépítését illetően a kötet három egységre osztható. Az első, személyes és rövidebb szakaszt a magyar és az olasz nyelvű köszöntő (mely bemutatja az ünnepelt gazdag oktatói pályáját és gazdag tudományos munkásságát az egyetemi tanulmányoktól egészen napjainkig), illetve a szintén magyar és olasz nyelven is megírt előszó alkotja. A kötet második, több mint kétszáz oldalnyi egységében az öt különböző újlatin nyelven megírt húsz tanulmány sorakozik. A tanulmányok sorát végül a magyar nyelvű absztraktok blokkja, a szerzők elérhetőségének listája, továbbá a tartalomjegyzék zárja.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a Giampaolo Salvi munkássága előtt tisztelgő tanulmánycsokor bepillantást enged a hazai romanisztika jeles nyelvészeinek egyedi kutatási területeibe és bemutatja ezekkel kapcsolatos eredményeiket. Az írások nemcsak a „hivatásos romanisták”, hanem a nyelvészet iránt érdeklődő, újlatin nyelveket beszélő nem szakember olvasók számára is szolgálhatnak hasznos ismeretekkel.

*

Fábián Zsuzsanna (szerk.): Hungarian Lexicography I: Bilingual Dictionaries /Lexikográfiai füzetek 5./. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011.  

Az MTA Szótári Munkabizottsága által gondozott Lexikográfiai füzetek című periodikum 5. kötete a magyar–idegen nyelvű szótárírás történetét mutatja be, mégpedig elsősorban a nem magyar anyanyelvű érdeklődőknek.

A tanulmányokból kirajzolódik a magyar–idegen nyelvű lexikográfia történeti alakulása, az elért eredmények és hiányosságok is. Kitűnik elsősorban szótárírásunk erős beágyazódottsága az európai vonulatokba, érzékelhető továbbá – nyelvünk bizonyos elszigeteltsége miatt – a szótári munkák viszonylag nagy száma, mely az összes terület lefedésére, a különféle igények kielégítésére irányuló törekvés következménye. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a hazai lexikográfia nem mindig tudta maradéktalanul és időben teljesíteni feladatait. Azt pedig a jövő dönti el, hogy be tudjuk-e pótolni eddigi lemaradásainkat és hogy meg tudunk-e felelni változó korunk kihívásainak. A tanulmányok szerzői mind az elméleti, mind a gyakorlati szótártan művelői: többnyire hazai egyetemeinken működő oktatók (közülük tízen az ELTE BTK tanárai), ill. doktoranduszok vagy kutatóintézeti munkatársak.

Magay, Tamás: Bilingual lexicography in Hungary. Introductory notes: a brief historical background; Magay, Tamás: Anglo-Hungarian Lexicography from the Beginnings to the Present Day; Uzonyi, Pál: Geschichte der deutsch-ungarischen und ungarisch-deutschen allgemeinsprachlichen Lexikographie; Sudár, Ágnes: Historischer Überblick über die Entstehung der Wörterbücher des Sprachenpaares Ungarisch und Niederländisch; Pálfi, Loránd-Levente: Lexikographie für Ungarisch und Skandinavisch – eine kurze Übersicht; Szabó, Dávid: Les dictionnaires hongrois-français et français-hongrois; Fábián, Zsuzsanna: La lessicografia ungherese / italiana; Faluba, Kálmán – Szijj, Ildikó: El húngaro y las lenguas de la Península Ibérica:lexicografía bilingüe; Nagy, Levente: Les dictionnaires bilingues hongrois / roumain; Kugler, Katalin / Куглер Каталин: История русско-венгерских / венгерско-русских и венгерско-украинских / украинско-венгерских словарей; Nyomárkay, István: Die kroatische Lexikographie – eine Übersicht; Pátrovics, Péter: Polish Bilingual Lexicography in a Nutshell: Polish–Hungarian and Hungarian–Polish Dictionaries; Zsilák, Mária: Czech-Hungarian and Hungarian-Czech Dictionaries – A historical overview; Zsilák, Mária: Slovak-Hungarian and Hungarian-Slovak Dictionaries – A historical overview; Dudás, Mária: The History of Bulgarian / Hungarian Bilingual Dictionaries; Maticsák, Sándor – Laihonen, Petteri: Milestones in History of Hungarian / Finnish Bilingual Lexicography; Maticsák, Sándor – Tóth, Anikó Nikolett: Bilingual Finno-Ugric Dictionaries in Hungary; Bassola, Péter: Zweisprachige Rektions- und Valenzwörterbücher mit Ungarisch; Bernáth, Csilla: Zweisprachige landeskundliche Wörterbücher – eine neue Serie in der ungarischen Wörterbuchlandschaft.

*

Fábián Zsuzsanna (szerk.): Hungarian Lexicography II: Monolingual and Special Dictionaries.  /Lexikográfiai füzetek sorozat 6. kötet/. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012.

Az MTA Szótári Munkabizottsága által életre hívott, 2004 óta megjelenő Lexikográfiai füzetek című periodikumnak a 6. kötetében a különböző típusú magyar egynyelvű szótárakat mutatják be az adott szakterületek jeles képviselői. Az értelmező és az etimológiai szótárak történetének feldolgozásán túl szó esik a tájszótárakról, a régebbi korok soknyelvű szótárairól, a frazeológiai egységek különböző típusait feldolgozó szótárakról, a szinonima-, a helyesírási, a gyakorisági, a szaknyelvi szótárakról, az idegen szavak szótárairól és az írói szótárakról. A modern kor lexikográfiai trendjébe sorolható korpuszlexikográfia hazai eredményeiről készült összegezés is helyet kapott a kötetben. A speciálisabb (és olykor az enciklopédiához közelebb álló) műfajok között megjelennek a (képes) gyermekszótárak, továbbá a tulajdonnévszótárak is. Az összesen 15 tanulmány szerzői közül nyolcan az ELTE BTK különböző tanszékeinek oktatói.

Erzsébet Zelliger: Historischer Überblick über die ungarische Wörterbuchliteratur; Nóra Ittzés: The Comprehensive Dictionary of Hungarian; Károly Gerstner: Historische und etymologische Wörterbücher des Ungarischen; Jenő Kiss: Die ersten Dialektwortmitteilungen in Ungarn und das vereinheitlichte digitale Dialektwörterbuch; István Vig: Die ersten mehrsprachigen Wörterbücher mit dem Ungarischen als Zielsprache; Júlia Pajzs: Corpora and Lexicography in Hungary; Vilmos Bárdosi: Histoire de la phraséographie hongroise; Gábor Kiss: Hungarian Dictionaries of Synonyms; Gábor Tolcsvai Nagy: Hungarian Foreign Word Dictionaries; Borbála Keszler: Wörterbücher zur Rechtschreibung; Orsolya Kardos: Frequency Dictionaries of the Hungarian Language (1933–2010); Vilma Eőry: Über die Schriftstellerwörterbücher; Judit Muráth: Fachlexikographie – Theorie und Praxis in Ungarn; Anna A. Jászó: Illustrated Dictionaries for Children and Young Adults; Tamás Farkas: Proper Name Dictionaries in Hungary


FERENCZ GYŐZŐ

Ferencz Győző: Körvonalak a ködben. Tanulmányok költészetről. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2014.

A nyelv hatalma és a hatalom nyelve nem tükörszimmetrikus kifejezések; nem mondhatjuk, hogy a nyelv hatalmának a hatalom nyelve a bizonyítéka, vagy hogy a hatalom nyelvének a nyelv hatalma a forrása lenne. A két kifejezés csak nyelvileg helyezkedik el egy szimmetriatengely két oldalán, jelentésük egyébként aszimmetrikus viszonyban van egymással: a nyelvnek nincs hatalma, de a hatalomnak van nyelve. A hatalom, ha akarja, arra használja a nyelvet, hogy becsapja a kiszolgáltatott nyelvhasználókat. Hazudik nekik, nyelvileg olyan dolgokat fogalmaz meg, amely eltér a tapasztalattól, és ha vannak, akik ennek hatására hajlandóak a tapasztalataik ellenében elhinni, amit hallanak, az nem a nyelv hatalmát bizonyítja, hanem a hatalom hatalmát, amely a nyelvre is kiterjed. A nyelv nem vagy csak ritkán tudja érvényesíteni korlátozott hatalmát a nem nyelvi hatalommal szemben. Nincs eszköze rá, hogy ellenálljon, a nyelv ki van szolgáltatva a hatalomnak.

Ráolvasások, vallomások és megrendelt ódák, elfeledett költők, betiltott szerzők és ünnepelt írófejedelmek, kallódó kéziratok, bezúzott könyvek és díszkiadások sorsa számomra azt bizonyítja, hogy a nyelvet, és egy felhasználási módját, az irodalmat fel lehet használni sok mindenre. Ki lehet próbálni hátfájás és elnyomás, hályog és hazugság ellen, és ezek ellenkezőjére is. Az irodalom jobban teszi, ha nem hiszi el, hogy a nyelv ráértett, tulajdonított hatalma belső lényegéből ered. Ha sokat mondják, jobb, ha gyanakodni kezd magára. Hiszen hatalma önmagában nincs, és nincs is szüksége rá. Éppen ezért van rá szükség.

*

Ferencz Győző: Az alany mint tárgy. Kritikák és megemlékezések 1992–2013. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2014.

A kritika köztes státuszú műfaj, az esszé és a tudományos értekezés közötti sávban bárhol elhelyezkedhet. A könyvbírálatot ez a paradox szabadság teszi intellektuálisan izgalmas műfajjá: a kritikusnak filológiai előzmények nélkül, viszont szerteágazó ismereteket mozgósítva kell értékítéletet alkotni egy-egy új vagy új kiadású műről. Voltaképpen tehát problémamegoldó feladat, amelynek azonban nincs egy vagy akár két helyes megoldása, szemben a többivel, amely téves. De mégis, szűk keretek között, egyvonalú retorikai érvelés során ítéletet kell alkotni. A kritika sikere talán nem is az ítélet helyességén múlik, hanem hogy sikerül-e találni azt a problémát, amely a könyv lényegét ragadja meg, és amely miatt érdemes írni róla. (Ferencz Győző) Ferencz Győző magyar és külföldi, kortárs és klasszikus szerzőkkel és műveikkel foglalkozó, széles skálájú írásai ékes bizonyítékok arra, hogy szerzőjük tudatában van annak a morális felelősségnek, amely a napi kritikus, az ,,első olvasó" és ennyiben minden más olvasó, a szakmai közösség és a nagyközönség előolvasója szükségképpeni sajátja. Mint ahogy afelől sem hagynak kétségben, hogy a napi kritikus közvetlen és közérthető módon ,,olvasóbarát" recenzióinak az elemző és értékelő momentumait az irodalomtudós maximális elméleti felkészültsége, a mélyen átérzett szakmai kötelességtudat szavatolja. (Takács Ferenc)


FODOR ANDRÁS

Fodor András: Különös szép hajsza. Összegyűjtött versek. Első kötet (1944-1976). - Budapest, Gondolat Kiadó, 2013. 

Sajtó alá rendezés és utószó: Dr. Fodor János; a versek digitalizálását Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatói végezték.

*

Fodor András: A párbeszéd oltalma. Összegyűjtött versek. Második kötet 1977-1997. Gondolat Kiadó, Budapest, 2013. 

Sajtó alá rendezte és szerkesztette: Dr. Fodor János; a versek digitalizálását a Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatói végezték.


*

Fodor András: Kulcsolt vállak tengelye. Összegyűjtött esszék, első kötet. Gondolat Kiadó, Budapest. 

Szerkesztette és sajtó alá rendezte: Fodor János. A kötetben megjelent esszék digitalizálását, újra szerkeszthetővé tételét az ELTE BTK KITI hallgatói végezték a Hálózati életműkiadás projekt keretében.


FODOR JÁNOS

Fodor János: A webre fordított nap. Egy hálózati életműkiadás margójára. [e-könyv] NÉRO 5. Kossuth Kiadó, Budapest, 2014.

A Fodor András hálózati kiadás modellje műhely-kísérlet a kronológikus és relációs adatrendezés összekapcsolására, az értékes történeti tartalom, a kulcsszavak mutatórendszere és a jelenben gyűjtött, hozzáadott háttéranyag komplex hálózati megjelenítésére. A működő, hosszútávon motiváló rendszer egyik kulcsa az alapként használt tudáskincs, ami webes közösségi start-upoknál jellemzően hiányzik, s ami nekünk, vagy a könyvtárak mindegyikének: megvan.


FRÁTER ZOLTÁN

Fráter Zoltán: Hagyomány, hatás, iszony. Holnap Kiadó, Budapest, 2012.

Esszék a modern magyar irodalom történetéből, különös tekintettel a Nyugat folyóirat alkotói közül Ady, Babits, Karinthy, Krúdy életművére, felvillantva Weöres Sándor költői és drámai világának egy-egy jellemző színét, valamint megrajzolva az esszéírás legjobb hagyományait folytató Keresztury Dezső, Rónay László portréját.

*

Fráter Zoltán: Karinthy, a városi gerilla. Holnap Kiadó, Budapest, 2013.

A kötet Karinthyt a gondolatszabadságért harcoló városi gerillának és világirodalmi példákon edzett akcióművésznek láttatja, miközben értelmezi a vele készült beszélgetéseket, közreadja a gerillaharcmodorral kapcsolatos kis híreket, tudósításokat, tartalmazva a riportok, interjúk lehető legteljesebb összeállítását.

*

Fráter Zoltán - Gintli Tibor (szerk.): Születésnapi kalandok. Magyar Irodalomtörténeti Társaság, MIT-konferenciák, Budapest, 2014.

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK által, Krúdy Gyula születésének 135. évfordulója alkalmából rendezett konferencia szerkesztett előadásai.



.:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2015.02.09.      :.
.: facebook :..: iwiw :.
 ESEMÉNYNAPTÁR   
2017 augusztus
H K Sz Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
 ESEMÉNYEK   
Nemzeti könyvtári tanulmányi ösztöndíj
A 2016. május 27-én az Országos Széchényi Könyvtár és az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeképpen az OSZK pályázatot hirdet könyvtárszakmai tanulmányi ösztöndíj elnyerésére, négy fő mesterszakos hallgató számára. Részletek »
Szintfelmérő francia minorra
Az I. évfolyam francia minor szakra az írásbeli és szóbeli szintfelmérő után lehet bekerülni. Előzetes regisztráció nincs, elegendő a szintfelmérés időpontjában megjelenni. Részletek »
Pályázat „Az ELTE ígéretes kutatója” címre
Az ELTE Tudományos Tanácsa pályázatot hirdet „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés elnyerésére. A pályázatokat 2017. szeptember 10-én 16 óráig várják. Részletek »
Keresik 2017 legjobb oroszdolgozatát
Az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért keresi 2017 legjobb, orosz témájú tudományos dolgozatát két kategóriában. Részletek »
Tájékoztató az ősszel induló portugál minorról
A portugál minor szakirányt a bolognai rendszerben bármely alapszakos, portugál nyelvtudással nem rendelkező ELTE hallgató választhatja. Részletek »
 Tervezte ::  .: ELTE IIG WDG.IWDG :.
  © 2 0 1 0 - 2 0 1 6   E L T E   B Ö L C S É S Z E T T U D O M Á N Y I   K A R     M i n d e n   j o g   f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE BTK – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.,   •   Telefon :: (+36) 1 411 6500   •   (+36) 1 411 6700   •   (+36) 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!