2017.09.21. csütörtök   
.: Home :.    »    Menü      »    Ügyfélkapu      »    Tanulmányok  
Ügyfélkapu
  
   
   
 GY.I.K.    
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
   
   
   
.:  :.
   

Tanulmányok


III. Tanulmányok

1. Hányszor lehet egy tantárgyat felvenni?

Egy adott szak képzési tervében szereplő tanegységet háromszor lehet felvenni, a nyelvi alapvizsga négyszeri felvétele lehetséges.

HKR 52. §

(1) El kell bocsátani a hallgatót a szakról, ha

a) egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet háromszori, nyelvi alapvizsga esetében négyszeri felvétel után sem teljesített;

HKR 326.§

A szabályzat 52. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményt a BTK -n azzal a hallgatóval szemben lehet alkalmazni, aki egy, a szak képzési tervében szereplő tanegységet négy érdemjegyszerzési kísérlettel – nem beleértve a gyenge előfeltétel nem teljesülése miatt érvénytelen kísérletet – sem teljesített.


2. Hányszor lehet egy tantárgyból vizsgázni?

Egy félévben egy tárgyból maximum két érdemjegyszerzési kísérletet tehetnek a hallgatók, az egyetemi évek alatt pedig ugyanabból a tárgyból legfeljebb négy alkalommal lehet vizsgázni. Az osztatlan tanárszakos és tanári mesterszakos hallgatók öt érdemjegyszerzési kísérlettel rendelkeznek.

Sikertelen nyelvi alapvizsga kijavítását azonban ugyanabban a vizsgaidőszakban a tanterv kizárhatja.

Gyakorlati jegy javítására csak elégtelen jegy esetén van lehetőség a jegyszerzés félévében. A vizsgáról távolmaradást igazoló dokumentumot a tanszéken kell bemutatni.

Utóvizsga: csak elégtelen (1) vizsga után jelentkezhet rá a hallgató. „nem jelent meg”: másik, „normál” vizsgaidőpontra jelentkezhet.
Javítóvizsga: félévente egy sikeres vizsgaeredmény javítására van lehetőség.

HKR 71. §

(1) A vizsgázás előfeltétele a vizsgára való jelentkezés. Vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki a kurzust felvette.

(2) A hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal jelentkezhet vizsgázni.

73. § (7) Sikertelen nyelvi alapvizsga kijavítását ugyanabban a vizsgaidőszakban a tanterv kizárhatja. Ezt a képzési tervben jelölni kell az „azonos vizsgaidőszakban nem ismételhető” szöveggel.

73. § (8) A hallgató számára lehetővé kell tenni, hogy félévente szakonként (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) egy sikeres vizsgaeredményét javítsa az adott vizsgaidőszakban. Ebben az esetben a vizsgaeredmény az előző teljesítést semmissé teszi.

334. § ad 71. § (2) A hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb két alkalommal jelentkezhet vizsgázni.


3. Milyen következményei vannak egy tantárgy elhagyásának?

A felvett, de nem teljesített (elhagyott) tanegység a tanulmányi ösztöndíj mértékét befolyásolja, valamint számít a kredittúllépésnél, a háromszori tárgyfelvételnél (kivéve, ha előfeltétel miatt nem teljesítette), de nem számít bele az érdemjegyszerzési kísérletek számába. Feltétlenül szükséges ösztöndíj kérdésében Főgler Lászlóval (Tanulmányi
Hivatal) egyeztetni.
 

4. Milyen következménye van az elégtelen érdemjegynek? Hogyan javítható az elégtelen érdemjegy?

A felvett, de elégtelen érdemjeggyel zárt tanegység a tanulmányi ösztöndíj mértékét befolyásolja, valamint számít a kredittúllépésnél is, tehát beleszámítódik az érintett tantárgy kreditértéke a diplomához kötelező kreditszám felett ingyen elvégezhető 10 százalékba (alapképzés esetén 18 kredit, mesterképzés esetén 12 kredit), illetve jegyszerzési kísérletnek számít.

Az ösztöndíjszámítás módjáról a HKR 350. §-a ír részletesen.

HKR 73. §

(3) 240A Vhr2. 9. § (2) bekezdésben erre meghatározott feltételek fennállta esetén, legkésőbb a vizsgát, illetve a vizsga eredményének kihirdetését követő hét munkanapon belül (de legkésőbb a vizsgaidőszak hatodik hetének harmadik munkanapjáig) a vizsgázó írásban kérheti a kurzus megtartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjétől, hogy vizsgáját bizottság előtt tegye le. Az oktatási szervezeti egység vezetője ezt a lehetőséget köteles biztosítani.

(5) Utóvizsgára vagy javítóvizsgára (beleértve a kombinált vizsga külön-külön megismételt részeit) kollokvium esetén a vizsga napját követő harmadik, szigorlat esetén ötödik napon kerülhet sor. A hallgató indokolt írásbeli kérésére a kurzusért felelős oktatási szervezeti egység vezetője ettől eltérhet.
(6) Utóvizsgára és javítóvizsgára kizárólag az adott képzési időszakban kerülhet sor.


5. Mit jelent a kredittúllépés?

A hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény kimondja, hogy az Egyetemnek a diplomához szükséges kreditmennyiséget, és ezen felül még + 10% felvételét kell ingyen biztosítania hallgatóinak – ez alapképzésben 180 + 10% = 198 kreditet jelent, mesterképzésen pedig 120 + 10% = 132 kredit. Ebbe beletartozik az előírtakon felüli szabadon felvett tárgyak, az elégtelen vagy az ún. elhagyott tanegység is, tehát nem az elvégzett, hanem a felvett kreditek után kerül kiszámításra az összeg. A kreditkeret túllépése után a hallgatók kredittúllépési díjat kötelesek fizetni képzésük finanszírozási formájától függetlenül. A kredittúllépési díj jelenleg 4300 Ft kreditenként. A Tanulmányi Hivatal minden félévben ellenőrzi a hallgatók kredittúllépését, ennek megfelelően a kredittúllépési díj kivetése félévenként történik.

Jogszabályi háttér:

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. § (2) … Biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - külön önköltség, illetve térítési díj fizetése nélkül – az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel.


6. Le lehet-e adni tantárgyat a kurzusjelentkezés lejárta után? Ha igen, mi ennek a menete?

A tanegység utólagos felvételére vonatkozó kérelmet mindig az adott tárgyat gondozó kar Tanulmányi Hivatalában kell benyújtani. A kérelmek leadási határideje ennek megfelelően karonként változhat.
A BTK által gondozott tárgyak utólagos felvételére szolgáló formanyomtatvány a következő oldalon érhető el: btk.elte.hu/Ügyfélkapu/Űrlapok/Kérelem tanegység utólagos felvételére/leadására. A kérelmet a szakos tanulmányi előadónál kell leadni különeljárási díj ellenében (jelenleg 1500 Ft/tanegység), a szorgalmi időszak negyedik hetének végéig. A pontos határidő az aktuális Hasznos Tudnivalókban kerül kihirdetésre. Gyakorlat esetén oktatói aláírás szükséges.
 


7. Hogyan számítják ki a tanulmányi ösztöndíjat?

A tanulmányi ösztöndíj számításának pontos módjáról a HKR BTK-ra vonatkozó különös része rendelkezik (343 §). A számítás meglehetősen bonyolult, a folyamat során olyan adatokat kell felhasználni, amelyhez összességében senkinek (se hallgatóknak, se oktatóknak, se az adminisztratív személyzetnek nincs) hozzáférése – az összegeket minden félévben egy számítógépes algoritmus számolja, így a tévedés lehetősége ki van zárva!

A tanulmányi ösztöndíj megállapítása minden esetben az előző féléves teljesítmény (elvégzett kreditek, és az azokra kapott érdemjegyek) alapján történik, éppen ezért az alapképzés első félévében nem lehet ösztöndíjat kapni – ezt nevezik csúsztatott ösztöndíj-számításnak. Minden esetben az utolsó, államilag támogatott félév a számítás alapja, éppen ezért azok, akiket költségtérítéses képzésből sorolnak át államilag támogatott képzésbe, az első államilag finanszírozott félévben nem kaphatnak ösztöndíjat (tehát költségtérítéses félév nem lehet az ösztöndíjszámítás alapja).

A hallgatók 50%-a részesülhet maximálisan tanulmányi ösztöndíjban, tehát a szabály értelmében akár ennél kevesebben is kaphatnak ösztöndíjat. A lista felső 50%-a kapja meg az alapösztöndíj összegét, ezen felül a lista 35%-a részesül sávozott ösztöndíjban, amelyet az ösztöndíjindex alapján számolnak ki (azaz, aki a sávozott kategóriába kerül, kap 6.000 Ft-ot minden hónapban, és ezen felül kap még pénzt).

Elengedhetetlen néhány fogalom tisztázása:

szakos átlag: a csoportok (osztatlan, kredites/alap/mes-terképzés) egy-egy szakján szerzett összes érdemjegy átlaga adja ezt, azaz az egy szak esetében az összes szakos kurzuson szerzett jegyeket összeadják, és elosztják a jegyek számával. Ez az egyik tényező, amely miatt senki nem tudja magának kiszámítani az ösztöndíját.

kari átlag: egy-egy számítási csoportban szerzett minden egyes jegy átlaga – tehát a három számítási csoporthoz tartozó minden kurzuson szerzett érdemjegyet összeadnak, és elosztják az osztályzatok számával.

szakos szorzó: a szakos átlag és a kari átlag hányadosa, minden szak esetében, de legalább 0,9. E tényező mutatja azt meg, hogy egy adott szakon mennyire nehéz, vagy könnyű jó jegyet szerezni, tehát egy „nehéz” szak esetében lehet, hogy többet ér egy négyes, mint egy „könnyebb” szakon szerzett jeles.

ösztöndíjindex: minden egyes teljesített kurzus esetében elvégzik a következő műveletet: érdemjegy × kredit × szakos szorzó. Az így létrehozott számokat ezek után megszorozzák egymással – a végső eredmény lesz az ösztöndíjindex.

Egy más szak kötelező kurzusának elvégzésekor a számítás során azon szak szorzóját használják fel, amelynek a kódján az a Neptunban szerepel.

Minden egyes elvégzett kurzust felhasználják az ösztöndíjindex számítása során – a másik Karon teljesített kurzusok az ott meghatározott kreditszámmal és érdemjeggyel kerülnek beszámításra.

A javító, vagy utóvizsgával teljesített kurzus esetében az Neptunban utoljára rögzített jegyet használják fel.

előmeneteli index: egyfajta arányszám, amely megmutatja, hogy az adott félévben mennyit sikerült haladni a tanulmányokkal. Az előmeneteli indexbe nem számítják be a felmentéssel teljesített tanegységeket (hiszen ebben az esetben csak azt ismeri el a Kar, hogy a tanegység keretében megszerzendő ismereteket már megvannak, de a tanegység kreditértékét nem írják jóvá)!

ösztöndíjátlag: az ösztöndíjindex osztva az előmeneteli index értékével, majd az eredményt megszorozzák az elvégzett és felvett kreditek hányadosával.

Ezek után történik meg a három számítási csoportba tartozó hallgatók rangsorba állítása, csoportonként:

Az átlag alapján csökkenő sorrendbe állítják a hallgatókat; a rangsor felső 50%-ában szereplő hallgatók kapnak alapösztöndíjat, a felső 35%-ba kerülők pedig az alapösztöndíj felett differenciált (sávozott) ösztöndíjat is kapnak.

A differenciált ösztöndíjban részesülők a lista százalékos helyezése alapján pontokat kapnak, a következők szerint:

Lépcső

Rangsor %-a

Alapösztöndíj

Pont

0

50

6.000,- Ft

0

1

35

6.000,- Ft

5

2

30

6.000,- Ft

10

3

25

6.000,- Ft

20

4

20

6.000,- Ft

30

5

15

6.000,- Ft

40

6

10

6.000,- Ft

50

7

5

6.000,- Ft

65

8

3

6.000,- Ft

80

I. táblázat: A differenciált ösztöndíj kiszámításának sávjai


A táblázat alapján a megállapított rangsor bizonyos százalékában álló hallgatók mellé rendelik az utolsó oszlopban található pontszámokat (tehát a lista legfelső 3%-ában lévők 80, a legfelső 5% -ában [pontosabban az 5% és 3% sávjában] lévők 65 pontot kapnak, stb.). Ezek után a megállapított ösztöndíjkeretből levonják az alapösztöndíjak fedezetéhez szükséges összeget (mivel a keret egy félévre kerül megállapításra, ezért ötször hatezer forintot vonnak le minden, a lista felső 50%-ában álló hallgató után). A következő lépésben számítják ki, hogy a sávozott ösztöndíj esetében egy pont hány forintot ér: összeadják a hallgatók pontjait, és ezzel elosztják az alapösztöndíjak fedezete után fennmaradó keretet. Az így megállapított összeget megszorozzák a pontok számával, és megkapják, hogy ki mennyi pénzt kap meg a sávozott kategóriában egy félévben – ezt öttel elosztva, és hozzáadva 6.000 Ft-ot, kapják meg, hogy összesen egy hónapban ki mennyi ösztöndíjat kap.


8. Az elvégzett tanulmányokról lehet-e angol nyelvű izagolást kapni?

A Tanulmányi Hivatalnál igényelhető angol nyelvű kreditigazolás (melyben csak a teljesített tárgyai szerepelnek), illetve angol nyelvű jogviszony-igazolás is. A BA és MA képzésben végzett hallgatók számára a Tanulmányi Hivatal kétnyelvű (magyar, angol) oklevélmellékletet (Diploma Supplementet) állít ki, amely az indexben foglaltakat lefedi. A tanulmányaikat félbehagyó hallgatók törzslap-kivonatot kapnak, amely az elvégzett tanulmányokat igazolja.


9. Miért kell ellenőrizni a Neptunban az érdemjegyeket?

Amennyiben a Neptunban rossz érdemjegy került rögzítésre, vagy érdemjegy egyáltalán nem került rögzítésre, abban az esetben a tanulmányi rendszeren keresztül kérvényben, kifogással lehet élni a vizsgaidőszakot követő 7 napon belül. Amennyiben a hallgatók elmulasztják a kifogás megtételét, úgy a Neptunban rögzített jegy véglegessé válik. Amennyiben a hallgató jegye nem kerül rögzítésre és ezt a hallgató nem jelzi a Tanulmányi Hivatal felé a megadott határidőn belül, a vizsga érvénytelenné válik.


 
10. Melyek a tanulmányi alapú átsorolás szabályai?

Az átsorolás folyamatának lényege, hogy a gyengébben teljesítő államilag finanszírozott, állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat költségtérítéses, önköltséges finanszírozási formába soroljuk át, a megüresedő állami ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő költségtérítéses hallgatókkal töltjük fel. Jelenleg az államilag finanszírozott képzésben maradás feltétele az átsorolást megelőző két utolsó aktív félévében összesen legalább 27 kredit teljesítése.

A felsőoktatási törvény megváltozása azonban ezt is érinteni fogja., a 2016/2017 tanévtől kezdve minden hallgatóra érvényesen ezt a kritériumot 27-ről 36 kreditre emelik fel, továbbá a 2016/2017-os tanévben és az után jogviszonyt létesítő hallgatók számára nem csupán a kreditek mennyisége, de tanulmányi eredményeik is kritériumai lesznek az átsorolásnak. Az érintett hallgatóknak nem csupán arra kell odafigyelniük, hogy az átsorolást megelőző két félévben összesen legalább 36 teljesített kredittel rendelkezzenek, de arra is, hogy súlyozott tanulmányi átlaguk elérje a 2,5-es értéket. Akinek a kreditszáma megvan, de a súlyozott tanulmányi átlaga nincs, ugyanúgy átsorolásra kerül költségtérítéses képzésbe.

Az átsorolás folyamatáról az alábbi linken található bővebb leírás: https://qter.elte.hu/Statikus.aspx/Dokumentumok-Atsorolas

Jogszabályi háttér:

Nftv. 48. § (1) A hallgatót magyar állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges képzési formára kell besorolni. (2) A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, illetve nem a 81. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott külföldi képzésben vett részt, nem szerzett legalább tizennyolc kreditet, és nem érte el az intézmény  szervezeti és  működési szabályzatában  –  a Kormány rendeletében meghatározottak szerint –megállapított tanulmányi  átlagot, továbbá  azt, aki  a  48/D. § (2)  bekezdése szerinti nyilatkozatát visszavonja.

Az Nftv. 48. § (3) bekezdése alapján megüresedett magyar állami (rész)ösztöndíjas létszámkeretre a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesítő, azonos szakon tanulmányokat folytató hallgatókat az alábbi szabályok alapján, az alábbi rangsorban kell átsorolni:a) a felszabaduló magyar állami ösztöndíjas helyekre magyar állami részösztöndíjas és önköltséges hallgatókat,b) a felszabaduló magyar állami részösztöndíjas helyekre önköltséges hallgatókat.(3)343Az érintett hallgatókat a tanév  megkezdését  megelőző  30. napig jelen  Szabályzat  132.§  (4)  bekezdésben megfogalmazottak szerint kell tájékoztatni.(4)A költségtérítéses/önköltséges hallgatók tanulmányi adatainak feltöltésére a jelen  Szabályzat  132.  §-ában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.(5)Hallgatót államilag támogatott képzésbe, illetve magyar állami(rész)ösztöndíjas képzésbe átsorolni csak abban az esetben lehet, ha a hallgató erre vonatkozó nyilatkozatát a vizsgaidőszak végéig az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben megtette.

A költségtérítéses/önköltséges hallgatók tanulmányi adatainak feltöltésére a jelen  Szabályzat  132.  §-ában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.(5)Hallgatót államilag támogatott képzésbe, illetve magyar állami(rész)ösztöndíjas képzésbe átsorolni csak abban az esetben lehet, ha a hallgató erre vonatkozó nyilatkozatát a vizsgaidőszak végéig az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben megtette.


 
11. Mit jelent a törzslapkivonat?

A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony megszűnésekor papír alapú hitelesített törzslapkivonatot ad ki a tanulmányát végbizonyítvány (abszolutórium) nélkül befejező hallgató részére, amennyiben legalább egy félévet aktív hallgatóként teljesített, valamint kérelemre a végbizonyítványt szerzett, de tanulmányát oklevél megszerzése nélkül befejező hallgatók részére, továbbá a szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett hallgató részére.
Azon hallgató részére, akinek a felsőoktatási intézmény leckekönyvet ad ki, hitelesített törzslapkivonatot nem kell kiadni.


12. Mi a teendő, ha a Neptun nem enged regisztrálni a következő félévre?

A probléma észlelését követően haladéktalanul fel kell venni a szakos tanulmányi előadóval a kapcsolatot. A hallgató a Tanulmányi Hivatal segítsége nélkül nem fog tudni regisztrálni.

A regisztráció tiltásának leggyakoribb okai: a hallgatónak tartozása van, személyes adataiban hiba van, tárgyfelvétellel kapcsolatos problémák jelentkeznek. Tartozás esetén a hátralék mielőbbi rendezése szükséges, kizárólag Neptun gyűjtőszámlán keresztül.


13. Milyen esetben kell a Tanulmányi Bizottsághoz kérvényt beadni?

  • Szakváltás esetén (mindkét tanszék vezetőjének aláírásával),
  • Képzésváltás esetén (BA-ról osztatlan tanárképzésre és fordítva),
  • Szakirány-, minorváltás, második minor felvétele esetén,
  • Erős előfeltétel gyengítése (az oktató tanszék aláírásával) esetén,
  • Kivételes tanulmányi rend kérelmezése esetén,
  • Félév utólagos passziváltatása esetén,
    Halasztási idő túllépése esetén,
    Szüneteltetés hosszabbítása esetén,
  • Tanegység ismételt felvétele esetén (a 4. felvételre illetve a nyelvi alapvizsga esetében az ötödik felvételre valamint az 5. érdemjegyszerzési kísérletre vonatkozóan).
     
A kérvényeket a meghirdetett határidőig kell leadni.

Egyedi probléma esetén ajánlott a tanulmányi előadók segítségét kérni.


.:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2017.09.19.      :.
.: facebook :..: iwiw :.
 ESEMÉNYNAPTÁR   
2017 szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
 ESEMÉNYEK   
Hamar Imre a CCTV új sztárja
A Kar Távol-keleti Intézetének igazgatóját Hamar Imrét a kínai CCTV legnézettebb műsorába, a „Voice”-ba kérték fel vendégnek. Részletek »
Választások a kari Doktorandusz Önkormányzatba
Az ELTE BTK Doktorandusz Önkormányzatának Választási Bizottsága 2017. szeptember 5-én kiírta a kari képviselőválasztását. Részletek »
 Tervezte ::  .: ELTE IIG WDG.IWDG :.
  © 2 0 1 0 - 2 0 1 6   E L T E   B Ö L C S É S Z E T T U D O M Á N Y I   K A R     M i n d e n   j o g   f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE BTK – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.,   •   Telefon :: (+36) 1 411 6500   •   (+36) 1 411 6700   •   (+36) 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!