2017.09.21. csütörtök   
.: Home :.    »    Menü      »    Ügyfélkapu      »    Osztatlan tanárképzés  
Ügyfélkapu
  
   
   
 GY.I.K.    
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
   
   
   
.:  :.
   

Osztatlan tanárképzés


VIII. Osztatlan tanárképzés


1. Alapkarok

  1. BTK alapkar
    2 bölcsész szak

    1 bölcsész nyelvszak (a magyart is beleértve) és 1 természettudományi szak

  2. TTK alapkar
    2 természettudományi szak
    1 természettudományi szak és 1 bölcsész szak (nem nyelv)

    1 informatikai szak és 1 természettudományi szak (kivéve matematika)

  3. IK alapkar
    informatikai szak és matematika informatikai szak és bármilyen bölcsész szak


2. Hány államilag támogatott félévet lehet felhasználni az osztatlan tanárképzésben?

Azoknak a hallgatóknak, akik általános iskolai képzésen folytatják tanulmányaikat, 12 államilag támogatott félév áll rendelkezésükre. A támogatási idő legfeljebb 14 félév abban az esetben, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a 10 félévet.

Jogszabályi háttér:

A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

47. § (1) Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. 2 (3) Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki, feltéve, hogy az intézmény rendelkezik szabad kapacitással.


3. Meddig lehet kiiratkozni anélkül, hogy az állami (rész)ösztöndíjas szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettség terhelné a hallgatót?

Alapképzésben egy, osztatlan tanárképzésben pedig két félév áll a hallgató rendelkezésére, hogy képzési jogviszonyát megszüntesse az adott képzésen. Amennyiben az állami (rész)ösztöndíjas szerződésben foglalt határidőig a hallgató nem szerez oklevelet képzésén, úgy az állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget vissza kell térítenie az államnak. Az állami (rész)ösztöndíjas szerződésben foglaltakkal kapcsolatban az Oktatási Hivatal tud tájékoztatást adni.

Jogszabályi háttér:

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

48/A. § A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató - a 48/B. §-ban meghatározottakra figyelemmel - köteles:

a) az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és

b) az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),

c) megfizetni  a hallgató adott  képzésére  tekintettel  megállapított  48/C. §  (1) bekezdés a) pontja szerinti állami  ösztöndíj  50%-ának  megfelelő  összeget  a Magyar

Államnak, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet

8) A 48/A. § a) pontjában meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A szakváltás történhet a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával, átvétellel, felvételi eljárás útján. A felvételi eljárás útján történő szakváltás a végbizonyítvány nélkül befejezett felsőoktatási képzést követő egy éven belül teljesített beiratkozással lehetséges. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje, képzési költsége az irányadó.

48/M. §

(2) A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a 48/A. § c) pontja alapján meghatározott kötelezettséget, ha beiratkozását követően az adott szakon

a) felsőoktatási szakképzés, illetve osztott képzés esetén legfeljebb egy félévig,
b) osztatlan képzés esetén legfeljebb két félévig
folytatott tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben és szakváltásra nem került sor.


4. Hol találhatóak meg az osztatlan tanárszakos tanegységlisták?

A BTK által gondozott szakpártagok tanegységlistái az alábbi oldalon láthatóak: http://www.btk.elte.hu/Alias-197

Minden hallgatónak a szerint a tanegységlista szerint kell a tárgyait felvenni, mely mind félévszám, mind szakképzettség tekintetében megfelel a hallgató felvételi határozatában szereplő szakjának.

Ezen a címen található meg a PPK-s tanári felkészítés modul tanegységlistái:
 
https://tanulmanyi.pk.elte.hu/info/tantervek-ppk

A tanári felkészítés modulhoz három különböző verziójú (2013-as, 2014-es és 2015-ös) tanegységlista tartozik, ezért érdemes figyelni arra, hogy a hallgatók a szerint a tanegységlista szerint ütemezzék tanulmányaikat és vegyék fel tárgyaikat, mely tanegységlista a jogviszonyuk kezdetén rájuk vonatkozott.


5. Melyek a kritériumtárgyak?

1) Anyanyelvi kritérium vizsga

Mikor kell elvégezni az anyanyelvi kritériumvizsgát?

Az anyanyelvi kritériumvizsgát minden osztatlan tanárképzésben tanulmányokat folytató hallgatónak teljesítenie kell a hatodik aktív félév végéig függetlenül az alapkartól. A vizsga kreditértéke 0.

Vannak-e felkészítő tárgyak a kritériumvizsgára?

A hallgatók a kritériumvizsgát felkészítő kurzus nélkül is letehetik. A Szakmódszertani Központ a szabad kreditek terhére a hallgatók érdeklődésétől függően nem kötelező felkészítő kurzust hirdet, amelyet a hallgatók szabadon felvehetnek. Ugyanakkor érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel, mivel van rá esély, hogy a felkészítő szemináriumon megajánlott jegyet kapnak a hallgatók, amelyet ha elfogadnak, az kerül beírásra vizsgajegyként az anyanyelvi kritériumvizsgához.

  1. OT-AKV-1 Anyanyelvi kritértérium vizsga (0 kredit, szóbeli és írásbeli vizsga, 1–6. félév) Komplex szóbeli és írásbeli vizsga a tanári mesterséghez szükséges anyanyelvi kompetencia mérésére. A szóbeli vizsga részei: magyar nyelvű tanári beszéd és retorika. Az írásbeli vizsga részei: magyar nyelvű esszéírás közérdekű nyelvi témából és magyar helyesírás.
  2. Felkészítő kurzusok:
    OT-AKV-2 Felkészítő előadás az anyanyelvi kritériumvizsgára (3 kredit, előadás, kollokvium, heti 2 óra, 1-6. félév)
    OT-AKV-3 Felkészítő szeminárium az anyanyelvi kritériumvizsgára (3 kredit, szeminárium, ötfokozatú gyakorlati jegy, heti 2 óra, 1-6. félév)

Azoknak, akiknek az egyik szakjuk magyar, más lehetőséggel is élhetnek.

  1. Leteszik a vizsgát a központilag meghatározott követelmények szerint az 1–6. félévben, a vizsgaidőszakban.
  2. Vizsgajegyként a következő tárgyak átlagjegyét kapják:
    OT-MAGY-112 Kultúra, kommunikáció, retorika
    OT-MAGY-120 Helyesírás és tipográfia
    OT-MAGY-122 Fonetika
    OT-MAGY-151 Területi és társadalmi nyelvváltozatok

Az átlagszámítás a következőképpen történik:

2,50-ig elégséges (2)
2,51-től közepes (3)
3,51-től jó (4)
4,51-től jeles (5)

További információt a vizsga pontos menetéről itt találhattok: http://metodika.btk.elte.hu/file/anyanyelvi_kritvizsga_2015.pdf


2)  Közösségi gyakorlat

Mikor kell teljesíteni a közösségi gyakorlatot?

A Közösségi gyakorlat nevű tárgyat (TANO-102/202/302 mintatantervtől függően) a PPK hirdeti, és minden képzésben lévő hallgatónak kötelessége teljesíteni. A tárgy a 3. és a 10. félév között minden félévben meghirdetésre kerül.

Mit takar a közösségi gyakorlat, és hol lehet teljesíteni?

A közösségi gyakorlat során, egy egyetemen kívüli tevékenységet kell fél éven keresztül végezni. A hallgatóknak valamilyen gyermekekkel, diákokkal foglalkozó szervezet munkájában kell részt venni, azt segíteni. A foglalkozásokról naplót vezetnek. A félév elején egy előadás segít a tájékozódásban, illetve a tárgyfelelős oktatókat kell keresni az esetleges felmerülő kérdésekkel kapcsolatosan.

További segítő anyagokat, információkat és a tanárok elérhetőségeit itt találhatjátok: https://pedtanar.wordpress.com/osztatlan-tanari-kepzes/kozossegi-gyakorlat/


6. Mit jelent a szabad kredit? Hány kredit értékben léphetem túl a képzésben meghatározottakat?

Minden hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditmennyiséget (osztatlan tanárképzés esetében ez 300, 330 vagy 360 kredit) 10 %-kal lépheti túl a felvett kreditei tekintetében. A kredittúllépést a felvett kreditek alapján ellenőrzi a Tanulmányi Hivatal (tehát az elégtelen, elhagyott vagy a képzési tervben által elő nem írt, felvett tárgyak kreditértéke is beleszámolódik a keretbe), s attól a félévtől kezdve, amikor a hallgató kimerítette kreditkeretét az adott képzésén, kredittúllépési díjat köteles megfizetni a felvett kreditei után.


7. Hány kredit értékben kell szabadon választható tárgyakat elvégeznem a képzés során?

Azon hallgató, aki 10 féléves képzésen folytatja tanulmányait, 12 kreditnyi szabadon választható tárgyat köteles teljesíteni, míg 11 féléves képzés esetén 14 kreditértékben, s 12 féléves képzés esetén 16 kreditértékben kell szabadon választható tárgyat teljesítenie. Ezek terhére lehet például felvenni a kritériumvizsga felkészítő tárgyait vagy a modulzárókra való felkészítő szemináriumokat, de bármilyen egyéb, egyéni érdeklődésnek megfelelő tárgyat is. Ezek a kötelezően választható szabad kreditek nem a plusz 10%-ból vonódnak le, hanem alapvetően a kötelezően elvégzendő 300, 330 vagy 360 kredit részét képezik.


8. Szakképzettség-választás, átjelentkezés, szakpár megváltoztatása

Mit jelent a szakképezttség-választás? Mi ennek a határideje, menete?

Az osztatlan tanárképzésben a szakképzettség-választás kifejezés arra utal, hogy a hallgató eldöntheti, hogy szakjain általános iskolai vagy középiskolai tanári szakképzettséget kíván szerezni. Így a hallgatóknak lehetőségük van arra is, hogy egyik szakjukon általános iskolai, másik szakjukon középiskolai szakképzettséget szerezzenek (11 féléves képzés). A
 
szakképzettség-választás a hatodik aktív félév végén történik a Neptunban, s a képzés során a hallgató egyszer megváltoztathatja döntését. A választás nem kötődik kritériumokhoz.

Az ELTE hivatalos állásfoglalása szerint a választás nem kötött elvégzett kreditekhez, tehát nem kötelező legalább 150 elvégzett kredittel rendelkezni a 6. félév végére ahhoz, hogy jelentkezni lehessen a szakirányokra.

Jogszabályi háttér:

283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet

a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről

7. § (1)8 Az általános iskolai és középiskolai közismereti tanárszak adott szakterületen közös képzési szakaszra épül. Az általános iskolai vagy középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzési szakasz a közös képzési szakaszt követően választható. Az osztatlan kétszakos képzésben a közös képzési szakasz kreditértéke 180 kredit, amelyből a 3. §

(1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi elemek tekintetében, a szakpárban történő előrehaladás érdekében arányos elosztásban, legalább 150 kreditet kell összegyűjteni. A közös képzési szakasz követelményeit a tanárszak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, amely követelmények alapján a tantervben a közös képzési szakaszra, két tanárszakon, a képzési idő első 6 féléve tervezhető.

(2) Ha a közismereti tanárszakon középiskolai és általános iskolai tanár szakképzettség is szerezhető, a hallgató - a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott követelményeknek való megfelelés alapján - a közös képzési szakasz követelményeinek teljesítésekor választhat, hogy az általános iskolai tanári szakképzettséget vagy középiskolai tanári szakképzettséget szerez. Adott közismereti tanárszakon történő szakváltás vagy intézményváltás során a közös képzési szakaszban összegyűjtött krediteket teljesítettnek kell tekinteni.


9. Meddig lehet osztatlan tanárképzésről BA képzésre átjelentkezni? Melyek az átjelentkezés feltételei?

Az osztatlan tanárképzésről alapképzésre történő átjelentkezést a Tanulmányi Hivatal által megadott határidős jegyzékben megadott határidőig lehet kérelmezni. A hallgatónak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a Tanulmányi Bizottság engedélyezze képzésváltását.

az alapszak a korábban tanult szakpár egyik szakja lesz

  • a hallgató teljesített legalább 60 kreditnyi tárgyat az alapszaknak megfeleltethető szakterületből
  • eleget tesz az alapszak aktuális felvételi eljárásban meghirdetett felvételi követelményeinek (ide nem értve a felvételi ponthatárokra vonatkozó követelményeket)


10. Meddig lehet BA képzésről osztatlan tanárképzésre átjelentkezni? Mik az átjelentkezés feltételei?

Az átjelentkezést a második aktív félévben lehet kérvényezni, legkésőbb a vizsgaidőszak első hetének végéig. Az alábbi feltételeknek kell teljesülniük a sikeres átvételhez:

  • a szakpár egyik szakja a korábban alapképzésben tanult szak lesz
  • az alapképzésen teljesített a hallgató 30 kreditet, és nem állnak fenn az elbocsájtás feltételei

    • eleget tesz az osztatlan tanárképzés aktuális évében támasztott feltételeinek (kivéve a pontszámokat)

    • megfelel a tanári alkalmassági vizsga követelményeinek (ezt a vizsgát a kérelme elindítása után szervezik meg a hallgatónak)


11. Meg lehet-e változtatni az egyik szakpárt? Meddig lehet ezt megtenni, és mik a feltételek?

A kétszakos tanárképzésben résztvevő hallgatónak lehetősége van az egyik szakját egyszeri alkalommal megváltoztatni. Ezt a második aktív félévben teheti meg egy kérvény benyújtásával, melynek határideje a vizsgaidőszak első hetének vége. A változtatás feltételei között szerepel:

  • teljesített 30 kreditet és nem állnak fenn az elbocsájtás feltételei
    • eleget tesz az újonnan választott szak, abban az évben állított felvételi követelményeinek (a ponthatároknak nem kell!)

pl.: a hallgató 2016-os tavaszi félévben adja le a kérelmet, akkor a 2016-os őszi félévre vonatkozó felvételi követelményeknek kell megfelelnie

A fenti kérelmek beadásához szükséges űrlapok megtalálhatóak a btk.elte.hu/ugyfelkapu címen.

Jogszabályi háttér:

283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet
a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről

8. § (1) A hallgató kérelmére - a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint, a második félév végéig - a szakpár legfeljebb egyik tanárszakjának, legfeljebb egyszeri megváltoztatására lehetőséget kell adni.

(2) A tanárszakon a 3. § (1) bekezdése a) pontja szerinti szakterületi elem legalább 60 kreditjének összegyűjtése esetén a hallgató átvételét kérheti alapképzési szakra.
(3) Az alapképzésre felvett hallgató az alapképzés szakterülete szerinti osztatlan tanárszakra a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kérheti átvételét. Az átvétel során a felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy melyik tanárszakkal párosítva vehető fel a tanárszak és meddig, milyen feltételekkel kell a hiányzó krediteket összegyűjteni.


HKR 34/A. §112

(1) Amennyiben az osztatlan kétszakos tanárképzésben a közismereti tanárszakon általános és középiskolai szakképzettség is szerezhető, a hallgató a közös képzési szakasz elvégzésének félévében, de legkésőbb a hatodik aktív félévében, a vizsgaidőszak második hetének végéig választhat, hogy általános iskolai tanári szakképzettséget vagy középiskolai tanári szakképzettséget kíván szerezni. A választást követően egy alkalommal lehetőséget kell biztosítani számára, hogy döntését megváltoztathassa.

(2) Az osztatlan kétszakos tanárképzésben részt vevő hallgató egy alkalommal, a második aktív félévében a vizsgaidőszak első hetének végéig benyújtott kérelme alapján megváltoztathatja a szakpár egyik tanárszakját, feltéve, hogy
 
a) az osztatlan tanárképzésen teljesített 30 kreditet, és nem állnak fenn az elbocsátás feltételei,

b) eleget tesz az osztatlan tanárképzés új szakpárjával szemben támasztott – a szakváltás következtében megkezdendő tanévre vonatkozó – felvételi követelményeknek (ide nem értve a ponthatárra vonatkozó követelményeket),

c) a szakpár megváltoztatását tanulmányi és személyi körülményei indokolttá teszik.

(3) Az alapképzésen tanulmányokat folytató hallgatót a második aktív félévében a vizsgaidőszak első hetének végéig benyújtott kérelmére, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén át kell venni osztatlan kétszakos tanárképzésre:

a) az átvétel következtében a szakpár egyik tanárszakja az alapképzés szakterülete szerinti osztatlan tanárszak, a másik egy, a hallgató által választott tanárszak lesz;

b) az alapképzésen teljesített 30 kreditet, és nem állnak fenn az elbocsátás feltételei,

c) eleget tesz az osztatlan tanárképzéssel szemben támasztott – az átvétel következtében megkezdendő tanévre vonatkozó – felvételi követelményeknek (ide nem értve a ponthatárra vonatkozó követelményeket),

d) megfelel a kérelme alapján megszervezett tanári pályaalkalmassági vizsga követelményeinek,

e) átvételét tanulmányi és személyi körülményei indokolttá teszik.


12. Van lehetőség doktori képzésre jelentkezni a tanári diplomával?

Igen, lehet tanári diplomával doktori képzésre jelentkezni a későbbiekben. A doktori iskolán kívül pedig szakirányú továbbképzések is lehetségesek lesznek.

Bővebb információ: http://tkk.elte.hu/az-osztatlan-tanarkepzes-bemutatasa-2/


13. Mit jelent a blokkzárás?

A blokkzárás fogalma a PPK-n használatos. A tanári felkészítés tárgyai bizonyos témakörök szerint különülnek el egymástól, ezek a blokkok. Általában 3-4 tárgyat foglalnak magukba. A tárgyak teljesítéséhez nem csupán a gyakorlati és a kollokviumjegyeket kell megszerezni, hanem sikeresen teljesíteni kell a blokkzárót is. Ez szóbeli vagy írásbeli vizsga lehet, esetenként szituációelemzéssel és egy reflexióval is kiegészítve, mindig egy előadás vizsgájához kapcsolódóan. A blokkzáró rendkívül fontos, hiszen megeshet, hogy a tárgyak egymásra épülése és a társfelvétel miatt egy bukással 3 másik tárgyat is érvénytelenítenek.


14. Mit jelent a modulzáró?

A modulzáró a korábbi képzés szigorlatával egyeztethető meg. Több tantárgy elvégzése után, a tanulmányok vége felé iktathatnak be egy ilyen (legtöbb esetben) komplex vizsgát, ahol nagyobb ismeretanyag elsajátításáról kell számot adni. Komplex vizsgaként ez egy írásbeli és szóbeli vizsgával jár, általában tételsorral, fogalmakkal kiegészülve.

A modulzárók szakonként eltérőek, általában a 6-9. félévben kerül rájuk sor. A pontos követelményekről és a vizsga menetéről a tárgyfelelős oktatóknál lehet érdeklődni.


15. Mit jelent a részmodulzáró?

Ez a fajta vizsga történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakon ismeretes, és történelmi korszakonként kell letenni. Ezek „kisszigorlatok”, és jegyük átlaga adja majd a végső modulzáró jegyét. Önmagukban csak vizsgakurzusok, 0 kreditet érnek.
 

16. Mit jelent a hospitálás? Mikor kell elvégezni?

A hospitálás nincs adott félévhez vagy tárgyhoz kötve. Többszöri alkalommal, több tárgynak is lehet jegyszerzési feltétele, illetve a tanulmányok végén lévő gyakorlatot is kíséri. Maga a cselekvés egyfajta megfigyelést jelent, különböző iskolán belüli vagy iskolán kívüli tevékenységekre is vonatkozik. Ide tartoznak az óralátogatások, egyéni gyermekmegfigyelések, délutáni, csoportos foglalkozásokon való megfigyelések.

A szemináriumokon gyakoriak a kisebb hospitálások, amelyek intézménylátogatással járnak. Kötelező jellegűek, és általában elvesznek egy napot, így érdemes a hiányzásokat erre tartogatni.


17. Mi a rövid szaktárgyi gyakorlat? Mikor kell elvégezni?

A rövid szaktárgyi gyakorlat az utolsó előtti évben teljesítendő. 2 kredit értékű. Az ELTE gyakorlóiskoláiban kell 60 órát teljesíteni. Az egyik szakpárt az őszi, a másik szakpárt pedig a tavaszi félévben, de akár egyszerre is lehet a kettőt végezni. Hospitálást és tanítási gyakorlatot is foglal magába egyszerre. A gyakorlat mellett rendes egyetemi órák is párhuzamosan folynak. A hallgatót természetesen egy vezetőtanár segíti a tájékozódásban, a felkészülésben és az óratartásban egyaránt.

A 60 órából 45 óra a kontaktóra, ami a következő módon épül fel:

  • legalább 15 tanóra/foglalkozás megtartása legalább 8 óra szaktárgyi hospitálás
  • óramegbeszélések
  • A fennmaradó órakeretet egyéni felkészülésre lehet használni.


18. Mi az összefüggő egyéni tanítási gyakorlat? Mikor kell elvégezni?

Az összefüggő egyéni tanítási gyakorlat a képzés utolsó egy éve, a plusz egy év. Ekkor a hallgató egy adott iskolában tanít. Az év folyamán egy-egy szakos gyakorlatot kísérő szeminárium, illetve esetmegbeszélő szeminárium még van az egyetemi karokon.

Az iskola nem teljesen szabadon választott, meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak, illetve kell a hallgató mellé egy minősített vezetőtanár is.

A pontos leírás még nincs kidolgozva, de amint elkészül, elérhetővé tesszük a hallgatók számára. Addig is, tájékozódásul: http://tkk.elte.hu/gyakorlatokrol-altalaban/


19. Milyen nyelvvizsga szükséges a diplomához?

Az osztatlan tanárképzés nem alap-, hanem mesterképzésnek minősül. A diplomaszerzéshez kötelező egy államilag elismert, középfokú, komplex nyelvvizsga az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalos nyelveiből.

Jogszabályi háttér:

8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről 1. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez

A tanárképzés általános követelményei:

5. Idegennyelvi követelmények:

A  mesterfokozat  megszerzéséhez  az  Európai  Unió  és  az  Egyesült  Nemzetek  Szervezete
(ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.


20. Miből kell a tanári diplomához szakdolgozatot írni?

A hallgatónak a jelenleg hatályos szabályozás szerint elegendő egy szakdolgozatot elkészítenie és szabadon választhat, hogy a két szakja közül melyikből szeretné ezt megtenni. A záróvizsga keretein belül kell majd ezt a szakdolgozatot megvédeni. Kreditértéke jelenleg 8 kredit.


21. Mikor van a záróvizsga?

A záróvizsga letételére csak az összefüggő egyéni gyakorlat teljesítésével és a szakdolgozat leadásával kerülhet sor.


22. Mi a portfólió?

A portfólió egy dokumentumgyűjtemény, amit a tanulmányok lezárásakor kell a hallgatónak leadnia. Tartalmazza az egyetemi évek legfontosabb állomásait, azokat tudományosan elemezni kell. Lényege, hogy a hallgató fejlődését mutassa be a tanári pályára készülés alatt. A tanári felkészülés moduljába tartozik, tehát nem szaktárgyi elemeket kell tartalmaznia. Mérföldkőnek számítanak például: szakmai gyakorlat, hospitálások, különböző blokkzárók. A hallgató maga válogat az évek során felgyülemlett anyagok közül, és eldönti, hogy mi kerüljön be a portfólióba.


23. Jelentkezhetek-e Erasmusra osztatlan tanárszakosként?

Igen, az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatók is élhetnek az Erasmus lehetőségével. Minimum 2 lezárt félévre van ehhez szükség, illetve nyelvszak esetében egy sikeres alapvizsgához. A tanárképzésben lévő hallgatók bármelyik szakjukkal pályázhatnak az ösztöndíjra. Minden év tavaszán, a szakpárt gondozó karon lehet pályázni.


24. Mi a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj?

A Klebelsberg-ösztöndíj egy külön ösztöndíj, melyet csak az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatók pályázhatnak meg. Tanulmányi átlagtól és szaktól függően különböző összegű ösztöndíjat lehet elérni.
A szerződés megkötésekor a hallgató kiválaszt 5 megyét, ahol szívesen dolgozna, illetve eldöntheti, hogy milyen típusú iskolába menne (gimnázium, szakmunkásképző). A diploma megszerzését követően ezeket a kritériumokat figyelembe véve a KLIK felajánl néhány lehetőséget, melyek közül a hallgatónak választania kell, és annyi évet ledolgoznia az adott intézményben, ahány évig a támogatást kapta.

További információkat, és a pályázati feltételeket megtekinthetitek itt: klik.gov.hu
 

25. Kihez fordulhatok?

A Tanulmányi Hivatal tanárképzési referense:

Hegyi Zsófia

1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, fsz./16

Telefon: 485-5200/5464 E-mail: hegyi.zsofia@btk.elte.hu

Hétfő: 13:00-16:00
Szerda: 9:00-12:00; 13:00-16:00
Péntek: 9:00-12:00

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) tanárképzési referense:

Nagy Anett tanarkepzes@ehok.elte.hu

Az ELTE BTK HÖK tanárképzési referense: Lukács Cintia

tanarkepzes@btkhok.elte.hu


Hasznos honlapok: www.btk.elte.hu www.btkhok.elte.hu www.ppk.elte.hu www.tkk.elte.hu www.metodika.btk.elte.hu


.:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2017.09.19.      :.
.: facebook :..: iwiw :.
 ESEMÉNYNAPTÁR   
2017 szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
 ESEMÉNYEK   
Hamar Imre a CCTV új sztárja
A Kar Távol-keleti Intézetének igazgatóját Hamar Imrét a kínai CCTV legnézettebb műsorába, a „Voice”-ba kérték fel vendégnek. Részletek »
Választások a kari Doktorandusz Önkormányzatba
Az ELTE BTK Doktorandusz Önkormányzatának Választási Bizottsága 2017. szeptember 5-én kiírta a kari képviselőválasztását. Részletek »
 Tervezte ::  .: ELTE IIG WDG.IWDG :.
  © 2 0 1 0 - 2 0 1 6   E L T E   B Ö L C S É S Z E T T U D O M Á N Y I   K A R     M i n d e n   j o g   f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE BTK – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.,   •   Telefon :: (+36) 1 411 6500   •   (+36) 1 411 6700   •   (+36) 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!