2018.06.25. hétfő   
.: Home :.    »    Menü  
  
   
   
   
   
   
   
   
   
.:  :.
   

MAGYAR-E VAGY? – IDENTITÁSKERESÉS A 20. SZÁZAD HAJNALÁN


Beszámoló Ormos Mária Széchenyi-díjas történész Magyar-e vagy? címmel tartott előadásáról, amelyet 2012. november 27-én tartott az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

Ormos Mária Széchenyi-díjas történész Magyar-e vagy? címmel tartott előadást kedden az ELTE BTK-n. Az előadást az Inspiráció Műhely és a Jövőképp! – Fiatalok Magyarországért Egyesület szervezte, apropóját pedig a nemrégiben Műcsarnokban zárult Mi a magyar? című kiállítás, valamint ugyanezzel a címmel egy Szekfű Gyula szerkesztésében 1939-ben, majd Szegedy-Maszák Mihály és Romsics Ignác szerkesztésében 2005-ben megjelent könyv adta. Az előadás felvezetéseként egy rövidfilmben az utca embere szólalt meg a témában, majd Ormos Mária előadása következett.

A professzorasszony először az etnikum oldaláról igyekezett meghatározni a „magyart”. Genetikai, etnikai szempontból, Ázsiával kezdte a történetet. A magyar törzsek a 800-as években a a Kazár Birodalom részét alkották, a nyolcadik „magyar” törzzsel, a kabarokkal együtt. Szálláshelyük nyugat felé lehetett, onnan „léptek le” a birodalomból. 830 körül telepedtek le az Etelközben, majd a Kárpát-medencébe vándoroltak. Útjuk során a magyarok keveredtek más népekkel. Egyrészt voltak, akik maradtak, ezért találunk keleten is leszármazottakat, másrészt miután betelepedtek, a mongolokkal, tatárokkal, besenyőkkel, kunokkal, jászokkal, majd törökökkel keveredtek. A 17. század végén a magyarok kiszorították a törököket, de beolvadtak a Habsburg Birodalomba, s az ország területére bajorok, svábok, szlávok, rácok, szerbek, románok települtek be, az etnikai összetétel teljesen felborult. A szórvány-betelepülők a zsidók és a cigányok voltak.

A nyolcadik „magyar” törzs, a kabarok zsidó vallásúak voltak. Később Nyugatról is érkeztek zsidók hazánkba, kereskedők lévén nagy részük túlélte a török hódoltságot. A 19-20. század fordulója táján az orosz pogromok elől menekültek tömegével ide, ennek nyomán született meg a hazai antiszemitizmus (ld. első antiszemita párt, Tiszaeszlári-ügy). A vihar azonban hamar elcsitult, az antiszemitizmus következő hulláma a Tanácsköztársaság leverése után jelentkezett, 1919-ben spontán zsidóverések történtek. A zsidók iránti ellenszenvet az irigység táplálta, hiszen a német zsidók a kapitalizmus húzóerejévé váltak hazánkban, sokan vezető értelmiségiek, a magyar kultúra vezéregyéniségei lettek.
A cigányok a 15. században jelentek meg először, Kelet-Európából üldözések elől szöktek ide. Hazánkban jó fogadtatásban részesültek, mert kiváló kézművesek – pl. kovácsok, lópatkolók, vályogvetők, faragók – voltak, s hasznos tevékenységet folytattak a nagyipar megjelenéséig. Később a cigánykérdés rendvédelmi kérdéssé vált, a rendszerváltás óta pedig egyre nehezebben kezelhető a probléma. Őket nem irigyli a társadalom, mint a zsidókat, inkább megveti, utálja, a zenészcigányokat leszámítva. A magyar közgondolkodásban a 20. század folyamán mind a zsidó, mind a cigány populáció kétosztatú lett: „hasznos” és „haszontalan” szegmensekbe sorolódott.

Ormos Mária ezután a „nemzet” mibenlétét firtatta. Mint mondta, a nemzet meghatározásával kapcsolatban két nagy iskola van, az egyik szerint a nemzetet a nyelv, a közös kultúra, a közös emlékek határozzák meg – ennek értelmében mi magyarok európaiak is vagyunk egyben, mert ennek az emlékezete a mienk. A másik iskola szerint azoban nem számít a nyelv, az ősiség, a kultúra, csak a politikai nemzet. Utóbbi verzióban az állam valamennyi polgára elsajátítja annak politikáját, így válik egységessé (ld. pl. Amerikai Egyesült Államok, Nagy Britannia, Szovjetúnió). A politikai nemzet kategória azonban csak addig él, amíg az állam sikeres. Tehát az első nemzetmeghatározás megfelelőbb.

Az előadás végén rövid fórum következett. A kérdésekre reagálva felvetődött a történelmi bűnök feldolgozatlanságának problémája: a zsidók ellen elkövetett bűnök, a magyarok állandó illúziókergetése – mely szintén a bűn kategóriájába sorolható. A hallgatóság részéről a totalitárius rendszerek kialakulásával kapcsolatban is érkezett kérdés. A professzorasszony szerint a totalitárius állam kialakulásához két dolog vezet: (1) nagyon-nagy válság, gazdasági válság például, esetleg háború, illetve (2) amikor nincsen szembenállás, vagy a kialakuló diktatúval szembenállók között megosztás van. E kettő a legfontosabb, azonban a diktatúrák születését jellemzően puccs előzi meg.

Aktuálpolitikai kérdéseket is feletettek a hallgatók: Ormos Mária Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő náci szellemű parlamenti megnyilvánulását egyszerűen „ocsmánynak” nevezte, mint mondta, nem is érti, hogy fordulhat meg valaki fejében ilyen gondolat a holokauszt után.



.:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2012.12.03.      :.
.: facebook :..: iwiw :.
 ESEMÉNYNAPTÁR   
2018 június
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
 ESEMÉNYEK   
Zenekultúra minor - felvételi meghallgatás!
2018. június 25-én, illetve 27-én. Részletek »
A kritika fogalma a XVII-XVIII. században
Az MTA-PTE "Kritikai Tanulmányok" Kutatócsoport és az ELTE Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék konferenciája. Részletek »
A fordítás elméleti és gyakorlati kérdései
Emlékkonferencia Papp Andrea tiszteletére. Részletek »
DAAD német-magyar kutatócsere program - Pályázati-felhívás
A DAAD német-magyar projektalapú kutatócsere program pályázati felhívást tesz közzé 2019-2020-as évre. Részletek »
Textológia és interpretáció a régi magyar irodalomban
Az egy évvel ezelőtt elhunyt Orlovszky Géza emlékére rendezett konferencia. Részletek »
Költők és koruk konferenciasorozat - Pályázati-felhívás
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, az Institut für Finno-Ugristik an der Universität Wien
és a József Attila Társaság közös pályázati felhívása. Részletek »
Múzeumok Éjszakája
2018. június 23-án az ELTE BTK – Trefort-kertben.
Részletek »
Némirovsky-délután
A Francia Intézet és az ELTE BTK Francia Tanszékének szervezésében. Részletek »
Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj pályázati felhívása a 2018/2019-es tanévre
A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj elsődleges célja, hogy a kiemelkedő tanulmányi, illetve tudományos eredményt elért hallgatókat támogassa anyagi és erkölcsi téren egyaránt. Részletek »
Magyarország 20. századi nőtörténete - Konferencia-felhívás
Az ELTE BTK Történeti Intézet Nőtörténeti Kutatóközpontja az MTA Nőtörténeti Munkabizottságával közösen konferenciát szervez decemberben. Jelentkezési határidő: július 1. Részletek »
Erasmus+ szociális kiegészítő támogatás
Pályázati felhívás a 2018/19-es tanévre szóló Erasmus+ szociális kiegészítő támogatáshoz. Részletek »
 Tervezte ::  .: ELTE IIG WDG.IWDG :.
  © 2 0 1 0 - 2 0 1 8   E L T E   B Ö L C S É S Z E T T U D O M Á N Y I   K A R     M i n d e n   j o g   f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE BTK – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.,   •   Telefon :: (+36) 1 411 6500   •   (+36) 1 411 6700   •   (+36) 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!