www.btk.elte.hu


MTA támogatott kutatócsoportok a Karon


MTA-ELTE Kutatócsoportok
Kutatócsoport neve Vezetője
MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport

Dr. Borhy László egyetemi tanár

MTA-ELTE-DE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport

Dr. Dobos István egyetemi tanár

MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport

Dr. Fehér M. István egyetemi tanár

MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport

Dr. Szovák Kornél egyetemi tanár

MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport

Dr. Kövér György egyetemi tanár

MTA-ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport

Dr. Kulcsár Szabó Ernő egyetemi tanár

MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport

Dr. Draskóczy István, egyetemi tanár

MTA-ELTE Vallások és kultúrák kölcsönhatása a Selyemút mentén

Dr. Hamar Imre egyetemi tanár

MTA-ELTE A középkori magyar építészeti emlékek formatani és ornamentális emlékanyaga, felmérés, dokumentáció, publikáció

Dr. Takács Imre egyetemi docens


MTA-ELTE Lendület Kutatócsoportok

MTA-ELTE Lendület Humanizmus Kelet-Közép-Európában Kutatócsoport

Kiss Farkas Gábor adjunktus

MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport

Markó Alexandra hab. egyetemi docens

MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport

Kutatócsoport vezetője: Borhy László akadémikus, egyetemi tanár (ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Ókori Régészeti Tanszék)

Kezdési időpont: 1999.

Az MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport 1999-ben jött létre és az elmúlt évek során elvégzett kutatásai révén számos lényeges tudományos eredményt ért el. A kutatócsoportot 1999 és 2011 között Szabó Miklós akadémikus vezette, akit 2012-től Borhy László akadémikus váltott a csoport élén.

A kutatócsoport alapvető célkitűzése, hogy a régészeti leletek kutatása és tudományos feldolgozása révén hozzájáruljon a nemzeti kulturális örökség méltó megőrzéséhez, értelmezéséhez és szélesebb körben való megismeréséhez. E cél elérése érdekében a kutatócsoport fő feladata a az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének keretei közt működő különböző laboratóriumok (térinformatika, archeozoológia, anthropológia) és részkutatási programok (fizikai kormeghatározások, számítógépes tipológia, geofizikai mérések, régészeti célú légifényképezés) valamint a kisegítő egységek (restaurátor műhely, fotólabor) tevékenységének integrációja, ezen túl pedig a vaskor és a római kor interdiszciplináris módszerekkel való településtörténeti elemzése volt. A kutatások koordinációját a kutatócsoport vezetője és hat főállású munkatársa végezi. Munkájukat szükség szerint a programban együttműködő hazai és külföldi partnerintézetek saját kutatásaikkal egészítik ki. A kutatócsoport által elért tudományos eredmények az ELTE BTK Régészettudományi Intézetnek graduális és posztgraduális oktatási programjában hasznosulnak.


Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport


Kutatócsoport vezetője: Dobos István, az MTA doktora

Kezdési időpont: 2012.01.01

A kutatás elsődleges célja, hogy elkészítse Kosztolányi Dezső egyes műveinek kritikai kiadását. A Kosztolányi Dezső munkássága iránti érdeklődés az elmúlt évtizedekben igen jelentősen megnőtt, miközben műveinek teljes kiadása nem áll a kutatók és érdeklődők rendelkezésére. Ehhez a munkához járul hozzá a Kutatócsoport a nyomtatásban vagy kötetben meg nem jelent írások összegyűjtésével, az álnéven vagy névtelenül közölt szövegek minél megbízhatóbb azonosításával, a kéziratos anyag tüzetes földerítésével, a szövegváltozatok szakszerű számbavételével.

A kutatás jelentőségét döntően meghatározza, hogy nemcsak Kosztolányi életéről és munkáiról igen hiányos a tudásunk, de a korszak sajtótörténete, eszmetörténete is csak részlegesen, illetve sokszor nem kellő mélységben vagy nem megbízható módon van földolgozva. A kutatás eredményei, vagyis maguk a kritikai kötetek, illetve a hozzájuk kapcsolódó háttértanulmányok, egyfelől Kosztolányi Dezső munkásságát mutatják be az eddiginél messze részletezőbb tudományos igénnyel, másfelől pedig olyan következtetéseket is levonhatóvá tesznek, amelyek a korszak magyar irodalomtörténeti, összehasonlító kultúratudományi kutatását általánosabban is gazdagítják, illetve annak számára igen jelentős ösztönzést jelenhetnek.

 

Hermeneutikai Kutatócsoport

Kutatócsoport vezetője: Fehér M. István akadémikus, egyetemi tanár (ELTE BTK Filozófiai Intézet, Újkori és Jelenkori Filozófiai Tanszék)

Kezdési időpont: 2012.01.01

A Hermeneutika Kutatócsoport öt évre tervezett kutatása fő célként a hermeneutika szerteágazó problémaköréből egyes résztémák kutatását tűzte ki célul, melyek közül a legfontosabbak a hermeneutika és gyakorlati filozófia, gyakorlati filozófia és erényetika összefüggései, a hermeneutikai művészet- és nyelvfelfogás, hermeneutika és medialitás viszonyai, a hermeneutikai filozófia képzés-fordulata, Gadamer és a görög filozófia hagyománya, a végesség különböző dimenziói, vallásfenomenológia és ontológia összefüggései a XX. században, a hermeneutikai módszere, hermeneutika és teológia, valamint a hermeneutikai teológia, a személy (Person) történeti-fenomenológiai értelmezése, a hermeneutika és az elméleti és gyakorlati pszichoanalìzis közös pontjai, a hermeneutika mint a pszichoanalìzis lehetséges alkalmazási területe, hermeneutika és tudomány, hermeneutika és közösség, Heidegger életműve, a hazai filozófiai örökség kutatása. A kutatócsoport az eredményeket hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon tervezte bemutatni, továbbá évente megjelenő tanulmányokban, valamint a témához kapcsolódó önálló kötetekben publikálni, ill. az egyetemi oktatásban a hallgatók felé közvetìteni. A résztémák kutatása mellett a kutatócsoport évente átlagban egy nagyobb konferenciát tervezett, különféle társtudományokkal való együttműködésben.

 

Ókortudományi Kutatócsoport

Kutatócsoport vezetője: Szovák Kornél az MTA doktora, (PPKE)

Kezdési időpont: 2012.01.01

A kutatócsoport fő célkitűzései az ötéves kutatási periódusban a Magyarországi Középkori Latinság Szótára szócikkeinek összeállítása és kötetté szerkesztett formában való kiadás, valamint Janus Pannonius művei kritikai kiadása további köteteinek megjelentetése illetve előkészítése. Emellett a magyar ókortudomány bibliográfiai adatbázisának üzemeltetése és frissítése és nem utolsó sorban az utánpótlás-nevelés.

 

Válságtörténeti Kutatócsoport

Kutatócsoport vezetője: Kövér György akadémikus, egyetemi tanár (ELTE BTK Történeti Intézet, Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék)

Kezdési időpont: 2012.07.01

A 2008-ban kirobbant válság hatására nemzetközileg megélénkült a válságtörténet kutatása. A történetírás „kritikai fordulata” után ideje belátni, hogy nem a múltból való tanulás, hanem a jelen tapasztalatai alapján a történelem nagy problémáinak újra meg újra történő nekirugaszkodás a történettudományok hivatása. Az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Programja és az Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszéke bázisán 2012 augusztusától működő kutatócsoport olyan alapkutatások elvégzésére, a feldolgozás eredményeinek publikálására vállalkozik, amely a 19-20. századi válságok gazdaság-, társadalom- és mentalitástörténetét együtt veszi célba.

 

Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport

Kutatócsoport vezetője: Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, egyetemi tanár (ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék)

Kezdési időpont: 2012.07.01

A Kutatócsoport 1992-ben alakult az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén. A budapesti, debreceni és pécsi – jórészt pályájuk elején álló – irodalmárok közössége olyan szabad szakmai párbeszéd kereteit teremtette meg, amely elsősorban az irodalomelmélet strukturalizmus utáni irányzatainak kérdései köré szerveződött. A csoport fennállása óta a magyar irodalomtudomány egyik fontos műhelyévé vált. Nyilvános szakmai vitáin rendszeresen lát vendégül a csoporthoz nem szorosan tartozó kutatókat, szakértőket, valamint folyamatosan támogat és választ sorai közé tehetséges graduális és posztgraduális hallgatókat. A tagok, többségében egyetemi oktatók, az egyetemi oktatásban is közvetlenül kamatoztatni tudják a közös eredményeket. A kutatócsoport munkája 2001 óta többéves kutatási projektek köré épül. A kutatócsoport rendszeres ülései mellett tudományos konferenciákon, valamint tanulmánykötetekben és szöveggyűjteményekben ad számot az eredményeiről.

 

Egyetemtörténeti Kutatócsoport

Kutatócsoport vezetője: Draskóczy István egyetemi tanár (ELTE BTK Történeti Intézet, Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék)

Kezdési időpont: 2013.07.01

Az ELTE BTK és az ELTE Levéltár ad helyet a 2013. július 1-jén alakult MTA-ELTE Egyetemtörténeti Akadémiai Kutatócsoport MTA TKI által támogatott projektjének. A kutatócsoport három alprojektre oszlik, a középkori részleg vezetője Draskóczy István egyetemi tanár, az újkori részleg vezetője Szögi László címzetes egyetemi tanár, ny. főigazgató, a 20. századot kutató részleg vezetője pedig Borsodi Csaba tanszékvezető, intézetigazgató, dékánhelyettes. A kutatócsoport célja a magyar felsőoktatás-történet eddig elhanyagolt és fel nem tárt területeinek vizsgálata és az eredmények nemzetközi követelményeknek megfelelő formában történő közzététele. A munka jól illeszkedik a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság által 2012-ben kezdeményezett együttműködésbe, amelynek keretében össze kívánják kapcsolni az egyes országokban már évek óta készülő középkori, és újkori hallgatói adatbázisokat.

 

Humanizmus Kelet-Közép-Európában Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Kiss Farkas Gábor egyetemi adjunktus (ELTE BTK, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Régi Magyar Irodalom Tanszék)

Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész a kora újkori magyar humanisták európai kapcsolatrendszerét vizsgálja. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékén kutatócsoportot alakító, Ausztriából hazatérő tudós tervei szerint a Lendület program támogatásával elkészíti a Magyarországon 1420 és 1620 között élt humanisták szerzői lexikonját, a 400 biográfia feldolgozása során nyert adatokat társadalom- és eszmetörténeti összefüggésekben is vizsgálja, továbbá több fontos, eddig kiadatlan szöveget is közzétesz. „Milyen szerepet töltött be az egyes időszakokban a tudósmigráció, beszélhetünk-e ekkoriban Magyarországon agyelszívásról, vagy inkább haszonélvezője volt a hazai tudós közösség a kora újkorra jellemző peregrinációnak?” – sorolta a kutatócsoportjával tanulmányozni kívánt kérdéseket Kiss Farkas Gábor. A téma történeti vizsgálata a kutató szerint arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az egyéni tehetség mellett az intézmények és kutatóműhelyek folytonossága teheti a legtöbbet a tudás és a kulturális örökség megtartásáért.

 

Lingvális Artikuláció Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Markó Alexandra habilitált egyetemi docens (ELTE BTK Fonetikai Tanszék)

A folyamatos beszéd természetes jelensége a koartikuláció, azaz az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódóan a beszédszervek mozdulatainak időbeli átfedése. A nyelv olyan szerv, amely önmagában többféle artikulációs mozdulatra képes, ezért az artikulációban megkülönböztetjük pl. a nyelvhegy, a nyelvperem, a nyelvhát szerepét. A nyelv egyes részeinek mozdulatai egymással is átfedhetnek időben, és más beszédszervek (pl. az ajkak, az állkapocs, a hangszalagok) mozdulataival, működésével is. A lingvális koartikuláció, azaz a nyelv koartikulációs működése tehát több szempontból vizsgálható. A tervezett kutatássorozat fő célja az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolatában érvényesülő koartikulációs hatások elemzése a magyar beszédben. Ehhez olyan korszerű műszereket használnak, mint az elektromágneses artikulográf vagy az elektroglottográf. A vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratórium létrehozása és felszerelése szükséges.


Vallások és kultúrák kölcsönhatása a Selyemút mentén

Kutatócsoport vezetője: Hamar Imre egyetemi tanár (ELTE BTK Távol-keleti Intézet, Kínai Tanszék)

Kezdési időpont: 2017.07.01


A középkori magyar építészeti emlékek formatani és ornamentális emlékanyaga, felmérés, dokumentáció, publikáció

Kutatócsoport vezetője: Takács Imre egyetemi docens (ELTE BTK Művészettörténeti Intézet)

Kezdési időpont: 2017.07.01