2017.03.28. kedd   
.: Home :.    »    Menü      »    EMLÉKHELY  
   EMLÉKHELY    
.:  :.
   

Emlékhely a kampuszon


A Kar 2014 őszén a Trefort-kertben emlékművet állított egykori oktatóinak, hallgatóinak, dolgozóinak, mindazoknak, akik a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, gettókban pusztultak el, és mindazoknak, akiket katonai szolgálatteljesítés során ért a halál.

Az ELTE BTK valamint az Építész Mester Egylet ötletpályázatot hirdetett az ÉME Mesteriskola hallgatói részére Trefort-kerti Emlékműpályázat címmel, mely pályaműveket 2014. május 14-én az eredményhirdetéssel egybekötött sajtótájékoztatón lehetett megtekinteni. 

A nyertes pályázatot az „MM Csoport” készítette, amelynek tagjai:

Bujdosó Ildikó, Lukács Eszter, Szigeti Nóra, Fajcsák Dénes, Roth János, Szabó Levente építészek, az ÉME Mesteriskola XXII. ciklusának hallgatói és mesterei, valamint Albert Farkas szobrászművész. Munkájuk címe: Névsor a fugákban.

Az egyetemi emlékmű 2015. október 5-én Budapesti Építész Kamara Nívódíját kapta meg, így bekerült az elmúlt négy év legjobb hazai épületei közé. A Budapesti Építész Kamara 2015-ben Nívódíjat alapított, hogy megünnepelje a fővárosban megépült kiváló alkotásokat és alkotóikat. A zsűri a 46 érvényes pályázat összességét – amely az elmúlt négy év termése – magas színvonalúnak ítélte meg: öt díjazott alkotás mellett további kilenc pályamű jelöltként való megemlítését szavazta meg. A bírálók a legjobb öt alkotás közé választották a Trefort-kerti emlékművet is. 

2015. október 16-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban adták át a Média Építészeti Díjakat, amelyeket Indira van't Klooster vezetésével Diogo Seixas Lopes, a Lisszaboni Építészeti Biennále egyik főkurátora és Andrija Rusan, az ORIS építészeti magazin főszerkesztője választott ki az idei évben. A nemzetközi zsűri különdíját az Egyetem a holokauszt során és a második világháborúban elhunyt oktatóinak és hallgatóinak emlékére avatott emlékműve kapta, amelyet a grémium „a képzőművészet és az építészet határmezsgyéjén mozgó alkotásnak” nevezett.


2015. november 17-én kerül sor Bevésett nevek című kettős kötet bemutatójára, melynek első része az ELTE holokauszt- és második világháborús emlékműpályázatára beérkezett terveket gyűjti egybe, második része pedig a megvalósult emlékmű avatásához kapcsolódó konferencia előadásait tartalmazza. A 11 órakor kezdődő megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere; Mezey Barna, Egyetemünk rektora és Borhy László, a Kar dékánja mond beszédet. A könyvbemutatót filmvetítés és kerekasztal-beszélgetések követik. 


2014. november 14-én 13 órakor az ELTE Bölcsészettudományi Karának campusán, a Trefort-kertben emlékművet avattunk a Királyi Magyar Pázmány Péter (a mai Eötvös Loránd) Tudományegyetem egykori, a Holokauszt során és a második világháborúban elpusztult oktatóinak és hallgatóinak emlékére. Az emlékművet mindazon elődeink emlékének állítjuk, akik életüket veszítették a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, üldöztetésben; vagy katonaként és polgári áldozatként.

Beszédet mondott Molnár Piroska színművész (Darvasi László író szövegét tolmácsolta, a teljes szöveg az Élet és Irodalom hetilap 2014. november 21-i számában olvasható), Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Dr. Dezső Tamás dékán. Közreműködött a Zenei Tanszék Pro Musica Vegyeskara, akik Kodály Zoltán Naphimnusz című művét adták elő héber nyelven.

Az emlékműavatás visszahallgatható innen.

 

Dr. Dezső Tamás dékán avatóbeszéde

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a II. világháború egyetemi áldozatainak állított Emlékmű avatásán

Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettem a küldetéstudatunkat és azonosságtudatunkat erősítő rendezvényekre. Számos, immáron 379 éves történetünkről és hagyományaink erejéről szóló gondolat forgott a fejünkben. Gyakran forgattuk Karunk történetének dicső lapjait. Nem lenne azonban teljes a kép, torz lenne a tükör, és félrevezetne minket, ha nem néznénk bele Karunk történetének gyászos, büszkeségre okot egyáltalán nem adó lapjaiba.

A két világháború közötti Magyarországon – a két totalitárius világideológia árnyékában – olyan tragikus döntéseket hozott a politikai elit, amelyek nagyon nehezen, generációk hosszú során keresztül gyógyuló sebeket ejtettek a magyar társadalmon. A numerus clausus, majd a zsidótörvények úgy osztották meg a társadalmat, hogy az, az európai nagyhatalmi politika árnyékában egyenes úton vezetett a 20. század, és talán a világtörténelem legnagyobb, etnikai, faji alapú népírtásához, a Holokauszthoz.

Ez a drámai, negyedszázadon át tartó folyamat Egyetemünket és a Bölcsészkart sem kímélte. Elődeink, néha külső nyomásra, néha pedig sajnos önként, vagy éppen az enyhébb külső nyomással szemben, arra rálicitálva korlátozták zsidó származású polgártársaik vagy már Karunkra bejutott diáktársaik és oktató kollégáik jogait.

Korábbi beszédeimben sokszor hivatkoztam arra a gondolatra, hogy az Egyetem nem üres épületekből, hanem oktatók és hallgatók közösségéből, universitásából áll. Ez a nap azonban szóljon az üres épületekről. Ezek az épületek most azért üresek, mert hiányoznak belőlük azok a lelkek, az az eddig ismert 198 lélek, akinek sorsát kerékbe törte a történelem, akiknek életét elrabolta a II. világháború, akiknek életét elragadták a Holokauszt emberek által, emberek ellen elkövetett borzalmai. Egykor ők is ezeket a lépcsőket járták, ezeket a padokat koptatták, aztán az őrült téboly kiszakította őket természetes közegükből, elszakította őket társaiktól, hogy a pusztulásuk felé vezető út magányában tudatosítsa bennük, mennyire gyarló is az ember.

Ez a két épület drámai módon bizonyítja, hogy Karunk története elválaszthatatlan Magyarország jelenkori történetétől. Attól elválasztani, anélkül megérteni, abból kiszakítani nem lehet. Örökre belevéstük szívünkbe és most épületeink falaiba is áldozataink emlékét. Nevüket és életüket most már ez a bronzpánt olvasztja bele örökre az épületek falába – azoktól elválasztani, az épületek húsából kitépni, soha többé nem lehet.

8 polgári áldozatot, 8 katonát és 182 Holokauszt áldozatot sikerült diákjainknak áldozatos munkával azonosítania. 198 név, 198 sors, 198 áldozat. Ők a két világháború közötti Bölcsészkar bölcsész és természettudós áldozatai.

Sajnos áldozataink többségének egyáltalán nincs sírja. Így mától fogva ez az Emlékmű a Trefort-kerti campust, a Bölcsészkar campusát Emlékhellyé, az emlékezés helyévé, magasztos, szent térré avatja. És nem csak a mi emlékhelyünkké, hanem áldozataink családjainak, rokonainak is az emlékhelyévé. Sírok és sírkövek híján itt lehet majd emlékezni nekünk az emberi téboly áldozatául esett elődeinkre, nekik pedig elveszett felmenőikre. Kaviccsal, virággal, gyertyával vagy koszorúval.

Mindezekért, amennyiben a II. világháború óta eltelt 70 évben egyetlen elődöm sem tette volna meg, most én, mint az Érseki Jezsuita Egyetem Bölcsészeti Karának, majd a Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészeti Karának, majd a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának, most pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 204. dékánja, hivatalomnál fogva és magánemberként, magamra vállalva elődeim döntéseinek felelősségét – ha jók voltak, ha rosszak – megkövetem minden volt hallgatónkat és oktatónkat, akit emberi méltósága bármely aspektusában valaha is sérelem ért.

Ezen a gyászos emlékekkel terhelt ünnepnapon, megkövetem mindazokat a hallgatóinkat és oktatóinkat, akiket a numerus clausus és a zsidótörvények következtében Karunkon kirekesztés, fizikai vagy lelki sérülés és sérelem ért.

És őszinte szívvel gyászolom azokat a hallgatóinkat és oktatóinkat, akik a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, deportáltként valamely láger vagy gettó poklában elpusztultak és semmivé váltak.

Mellettük gyászolom azt a néhány polgári áldozatot, akit bombatámadások temettek maguk alá, és gyászolom katona áldozatainkat is, akik valamely lövészárokban életüket áldozták valamiért, amiben hittek, vagy amiben egyáltalán nem hittek. Ha hitetlenek lettek volna, akkor biztosan megtértek és megbánták bűneiket – a lövészárkokban ugyanis nincsenek ateisták, ott mindenki hívővé válik.

Én azt szeretném, ha itt a Bölcsészkaron, az ország legrégebbi és legkiválóbb karán a diákok felemelt fejjel, jókedvűen járnának. Ha a Kar történetének fényes és gyászos lapjai ismeretében, abból tanulságokat levonva, abból erkölcsi tőkét kovácsolva felemelt fejjel, tiszta tekintettel néznének a jövőbe. Hogy ők legyenek annak a biztosítékai, hogy a Vészkorszak borzalmaihoz hasonló tragédiák soha többé ne ismétlődhessenek meg. Hogy ők legyenek azok, akik egyensúlyt teremtenek és biztosítják hazánk jövőjét. Annak a Magyarországnak a jövőjét, amelyben az emberi lét bármely aspektusát érintő kérdésekben senkit sem érhet negatív megkülönböztetés.

Ez az Emlékmű, ez az Emlékhely legyen örök mementó, hogy a Holokauszt gyalázata, vagy bármely más népirtás gyalázata soha többé ne fordulhasson elő!

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Dr. Dezső Tamás, dékán

 

Az emlékhely honlapja: http://emlekhely.btk.elte.hu/

Fotók: ITT.


  • Sajtótájékoztató - György Péter beszéde
  • Nyertes pályamunka

  • .:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2015.11.16.      :.
    .: facebook :..: iwiw :.
     ESEMÉNYNAPTÁR   
    2017 március
    H K Sz Cs P Sz V
    27 28 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
     ESEMÉNYEK   
    Kortárs zene a Trefort-kertben
    Az ELTE BTK Zenei Tanszéke 2017. március 29-én, szerdán 18.00-tól rendezi meg évadzáró kortárs koncertjét a Kar Kodály Zoltán Kamaratermében. Részletek »
    A Pesti Bölcsész Akadémia tavaszi előadásai
    Ebben a félévben a skandináv filozófia, a Római hadsereg és Platón mellett többek között az ezerarcú Mary Poppinsot is megismerhetik az érdeklődők. Részletek »
    Erasmus+ pályázati felhívás
    Az ELTE BTK pályázatot ír ki a 2017/2018. tanévben Erasmus+ hallgatói mobilitási programban való részvételre. Részletek »
    Előadássorozat az Ókortudományi Intézetben
    Az ELTE BTK Ókortudományi Intézet sorozatának következő alkalmán Borhy László akadémikus, a Régészettumányi Intézet igazgatója, a BTK dékánja tart előadást Csont- és kőfaragványokat hamisító műhely Brigetioban címmel. Részletek »
     Tervezte ::  .: ELTE IIG WDG.IWDG :.
      © 2 0 1 0 - 2 0 1 6   E L T E   B Ö L C S É S Z E T T U D O M Á N Y I   K A R     M i n d e n   j o g   f e n n t a r t v a .
    Cím :: ELTE BTK – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.,   •   Telefon :: (+36) 1 411 6500   •   (+36) 1 411 6700   •   (+36) 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!