Életmű díjat kapott Komoróczy Géza

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) életműdíját Komoróczy Géza hebraista, asszíriológus, történész, az ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék professor emeritusa vehette át 2016. december 27-én, hanuka alkalmából a Bethlen téri zsinagógában rendezett ünnepségen.

Komoróczy Géza Pesten és Prágában járt egyetemre. Az ő nevéhez fűződik a Kar Assziriológia és Hebraisztikai Tanszékének megalapítása, amelyet hosszú időn keresztül vezetett. Későbbi tudósok több generációját tanította. Élete egyik fő műve „A zsidók története Magyarországon” című, nagy forrásanyagra támaszkodó többkötetes könyv, ami a magyar zsidók történetéről írt legátfogóbb mű. Egyik szerzője és főszerkesztője volt „A zsidó Budapest” című kötetnek, de életművében szerepelnek a sumer irodalomtól az akkád ékírásos eposzokon át a héber mítoszokig terjedő alkotások is.  

Az ünnepségen Deák Gábor, a Mazsike elnökségi tagja méltatta a díjazottat. „Komoróczy Géza közéleti ember. Amikor egy-egy társadalmi vitában véleményt nyilvánít, arra mindig oda kell figyelni.  Emlékszem, még a 90-es évek elején egy zsidó témájú konferencián az ELTE jogi karának dísztermében, felállt és feltett néhány kérdést az akkori külügyminiszternek. Mindenki más szájából azok a kérdések provokációnak számítottak volna, de Komoróczy Géza szavaira csend lett a teremben” – idézte fel a laudációban Deák Gábor.

Az ünnepségen egy másik történetet is felelevenített: Bevésett nevek címmel az ELTE BTK Trefort-kerti épületének téglái között – a második világháborúban, a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborban, üldöztetésben, katonatisztként vagy polgári személyként – meghalt oktatók, hallgatók nevei olvashatók. Az emlékmű felavatását követő tudományos konferenciáról könyv is készült. A könyv bemutatóján Komoróczy Géza odasétált a mikrofonhoz, és egy zsidó hagyományra hivatkozva – miszerint indokolt esetben megszakítható még egy istentisztelet is – különvéleményt jelentett be: a legnagyobb baj, hogy a magyar, angol és Braille-írásos szöveg mellett héberül semmi sem szerepel az emlékművön. Állítása szerint a bronzcsíkon szereplő 198 személyből 188 a nyilvános adatok szerint zsidó volt. Továbbá mintegy 70 rabbi van köztük, akik héberül olvasták az imakönyvet.

A Mazsike egyszer már kitüntette Komoróczy Gézát oktatói tevékenységéért. Most azonban, mikor úgy döntött, hogy új kitüntetést alapít egy kimagasló életpálya elismerésére, fontosnak tartotta, hogy az első díjazott megszerzett tekintélyével, tudományos és közéleti tevékenységével kellő súlyt adjon a kitüntetésnek. Úgy vélik, erre nem is találhattak érdemesebbet Komoróczy Gézánál.


Forrás: szombat.org, elte.hu

2017.01.10.