Forradalmi napok a Ruszisztikán

Dalok, filmek, fotók, karikatúrák, könyvek, ikonok, matrjoska-paraván, vetélkedők, előadások, felirat-vadászat, kvász, konfétka – ezek voltak a VIII. Ruszisztikai Napok kulcsszavai.

Az időjárás kegyes volt, ha nem is fényes, a hangulat – pazar, az érdeklődés – óriási, az intellektuális hozadék – izgalmas, a feltöltődés – garantált. A szervezők nem csak elégedettek voltak, hanem maguk is kitűnően érezték magukat. Ez igazán jó fokmérője az eredményességnek.

A Ruszisztika standján szolgálatot teljesítő mesterszakosok és doktoranduszok nagyon különböző sapkákban, mégis felismerhetően összetartozva minden járókelőt teszthelyzetbe hoztak és senki nem bánta meg, mert végül kapott egy finom konfétkát – vagy jutalmul, vagy vigaszdíjként. Így telt el a kedd. 

Szerdán izgalmas előadások várták az érdeklődőket. Először Julia Ruszina, a jekatyerinburgi Urali Föderatív Egyetem történésze tartott mozgalmas és látványos előadást arról, hogy a XX. század folyamán a szovjet játékfilmekből milyen (változó) kép rajzolódik ki az 1917-es eseményekről. 

A második előadás technikai változatosságot is hozott, ugyanis Székely Árpád, a Magyar Köztársaság korábbi moszkvai nagykövete skype-on jelentkezett be a Ruszisztikai Kabinetbe és érdekfeszítő előadást tartott az orosz energiapolitikáról – közvetlenül Moszkvából. A harmadik előadás két, látszólag antagonisztikus világnézet közötti érintkezési pontokra világított rá: Ruzsa György professor emeritus az orosz ikonfestés hagyományai és az orosz avantgard festészet első generációjának alkotásai közötti párhuzamokat mutatott be izgalmas és gazdagon illusztrált előadásban. 

Csütörtökön folytatódott a tudományos-ismeretterjesztő előadások sora. Filmtörténet és művészettörténet után irodalomtörténet került terítékre, pontosabban nem a múlt, hanem a jelen orosz szépirodalma. Julia Matvejeva, a jekatyerinburgi Urali Föderatív Egyetem irodalmár professzora a kortárs orosz irodalom négy kiemelkedő, az Uralhoz köthető szereplőjéről beszélt, akiken keresztül a líra, az epika, a dráma és a publicisztika világába nyert bepillantást a hallgatóság.

A következő program, látszólag a legsúlyosabb, könnyedebb hangvételt ütött meg. Szvák Gyula és Krausz Tamás professzorok anekdoták sorával ecsetelte, hogyan született meg az „Oroszország története” című nagymonográfia éppen húsz évvel ezelőtt. Szinte hihetetlen, hogy a terv megszületése és a nyomdából való kikerülés között mindössze egyetlen év telt el, pedig négy társszerző eredeti monografikus írásának kellett megszületni, összecsiszolódni, csaknem 700 oldal terjedelemben. Érdekes volt eljátszani a gondolattal, hogy eljött-e az ideje egy új Oroszország-történet megírásának és vajon lenne-e olyan szerzőgárda, aki vállalkozna egy ilyen komplex feladatra.

A kerekasztal beszélgetést még könnyedebb műfaj követte. 1917-es orosz szatirikus hetilapok cím- és hátlap karikatúrái szórakoztatták és serkentették elmélkedésre a látogatókat a Fortocska Galériában. A megnyitó résztvevői maguk címkézték fel a 32 kiállított illusztrációt. Aki megtalálta Lenint Piroskának álcázva, jutalmat is kapott. 

A VIII. Ruszisztikai Napok záróakkordja egy 2011-es orosz filmvígjáték lett, a „Nem adekvát emberek”. A filmbeli konfliktus gerincét többgenerációs ellentétek alkotják, ami kamasz fiatalok és szüleik közt feszül, no meg azok közt, akik köztük állnak.

A statisztikák hol jól mutatnak, hol nem. Az idei Ruszisztikai Napok esetében az első változat érvényes. Május 9-11. között mintegy 120-150 ember szentelt több-kevesebb figyelmet a hazai ruszisztikának. Ez óriási eredmény nekünk. Már most kedvünk van tervezgetni a jövő évi programokat.

                                                              Gyimesi Zsuzsanna

Forrás és még több kép a Ruszisztikai Központ honlapján.