Konferencia a szótárakról és a nevekről

2017.12.08.
Konferencia a szótárakról és a nevekről

 

2017. november 29-én az ELTE BTK adott otthont az Alkalmazott Névkutatás 2017. Nevek és szótárak című konferenciának. Az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Nyelvtudományi Társaság által közösen szervezett szakmai alkalom egy nemzetközi viszonylatban is egyedinek számító alkalmazott névtudományi konferenciasorozat idei rendezvénye volt. A hatodik alkalommal megszervezett konferencia ezúttal a névtudomány és a lexikográfia érintkező területeivel, közös problémáival foglalkozott. A szervezők által felkért hazai és határon túli előadók az ELTE mint a magyar névkutatás egyik meghatározó központja mellett a Kárpát-medence magyar nyelvű felsőoktatásának, illetve akadémiai szférájának több intézményét képviselték.

A résztvevőket elsőként Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási dékánhelyettese köszöntötte, beszédében kiemelve az ELTE-nek a magyar névkutatásban betöltött, nagy múltra visszatekintő szerepét. Tóth Attila, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a hiteles névszótáraknak, valamint a nyelvi ismeretterjesztésnek a nyelvstratégiai fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében. A konferenciát a szervezők nevében megnyitó Bölcskei Andrea, a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője a konferenciasorozat céljait és korábbi alkalmainak eredményeit tekintette át röviden beszédében.

A konferencia első szekcióját Farkas Tamásnak (ELTE BTK) a tulajdonnevek szótári kezelésével, illetve a névszótárak készítésének és használatának elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozó előadása nyitotta. Ezután három, személynévszótárakkal kapcsolatos előadás hangzott el. N. Fodor János (ELTE BTK) a történeti személynévállományt feldolgozó szótárakat vizsgálta, hangsúlyozva az általuk nyújtott kutatási lehetőségek sokszínűségét. Slíz Mariann (ELTE BTK) a nyelvészeti ismeretek nélkül készített keresztnévszótárakban fellelhető szakmai hibákra és ezek szakmai és társadalmi következményeire hívta fel a figyelmet. Ezután Raátz Judit (ELTE BTK) a Fercsik Erzsébettel (ELTE BTK) közösen készített, a teljes anyakönyvezhető keresztnévállományt és a hozzájuk rendelt névnapokat tartalmazó új keresztnévtárukat mutatta be a közönségnek.

A második szekciót a szervezők a helynevek és egyéb névfajták szótárainak szentelték. Először Hoffmann István (DE BTK) tárta a közönség elé a magyar történeti helynévszótárak egyes típusainak jellemzőit, hasonlóságait és eltéréseit, majd Szentgyörgyi Rudolf és Krizsai Fruzsina (ELTE BTK) beszélt a Kiss Lajos-féle Földrajzi nevek etimológiai szótárának általuk gondozott újabb kiadásával kapcsolatos szakmai kérdésekről. Ezután két speciális rendeltetésű névszótár tervét ismerhette meg a hallgatóság. T. Somogyi Magda (ELTE BTK) az írók, költők által felhasznált, illetve alkotott neveket tartalmazó szótárak Magyarországon még nem létező típusát és egy Jókai-névszótár tervét, Takács Judit (EKE BTK) pedig a köznevesült tulajdonneveket, illetve szűkebben keresztneveket tartalmazó szótár gyűjtőkörével, tartalmával, felépítésével kapcsolatos elméleti és módszertani problémákat vázolta fel.

A délutáni első szekció célja annak áttekintése volt, hogy az alapvetően közszavakat tartalmazó fő szótártípusok és a tulajdonnevek miként viszonyulnak egymáshoz a hazai lexikográfia gyakorlatában. Ennek jegyében Gerstner Károly (MTA NyI / PPKE BTK) a neveknek a történeti és etimológiai szótárakban való kezelését tekintette át tudománytörténeti ívű előadásában. Juhász Dezső (ELTE BTK) a tájszótárak és nyelvatlaszok szerkesztőinek tulajdonnevekkel kapcsolatos eljárásait elemezte számos példa alapján, Mártonfi Attila (MTA Magyar Nyelvi Bizottság) pedig az egyes névfajtákkal kapcsolatos helyesírási szabályozás egyre kidolgozottabbá válásának folyamatát tárta fel az akadémiai helyesírási szabályzat 19–21. századi kiadásai alapján.

A záró szekció a szomszédos országok hazai tudományos körökben kevésbé ismert államnyelvi névszótárainak bemutatására és értékelésére vállalkozott. A három előadás központi témája az volt, hogy e szótárak miképpen veszik fel, hogyan kezelik, illetve milyen részletességgel és milyen szakszerűséggel magyarázzák a magyar eredetű tulajdonneveket. A (cseh)szlovák névszótárakról Bauko János (UKF KETK), az ukránokról Sebestyén Zsolt (NyE), a románokról pedig Benő Attila (BBTE BTK) nyújtott összefoglaló képet, ráirányítva a szakma figyelmét az e téren meglévő problémákra és lehetőségekre egyaránt.

A konferencia zárásaként Slíz Mariann (a szervezők nevében is) összegezte az egész napos rendezvény főbb eredményeit, illetve a körvonalazódó további teendőket. Az elhangzott előadások anyagát a szervezők önálló kötetben szándékoznak megjelentetni.

A konferencia megrendezését a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem és az ELTE Trefort-kert Alapítvány támogatta.