Az ELTE Bölcsészettudományi Kara Magyarország egydülálló intézménye. Szinte minden mérhető területen az ország vezető intézménye: ez az ország legrégebbi, legnagyobb, legjobb és legsokszínűbb kara.

Minden más eszköznél előbbre valónak tűnt föl előttünk, hogy Tudományos Egyetem emeltessék, ahol a harcias nemzet lelkülete megszelídüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek.” Pázmány Péter Esztergom bíboros érseke ezen bevezető sorok kíséretében alapított meg a Bölcsészeti Kart (Filozófiai Fakultást) és vele együtt az egyetemet 1635. május 12-én Nagyszombatban.

1686-ban, amikor a keresztény hadak visszafoglalták Budát a töröktől, a Kar 50. születésnapját ünnepelte. Alumnusai részt vehettek a főváros visszavívásában, a török elleni harcokban, a Rákóczi szabadságharcban — mindkét oldalon —, harcolhattak a napóleoni háborúkban, az 1848-as szabadságharcban. A Trefort-kertben áll azoknak a tanároknak az emlékműve, akik életüket áldozták az I. világháborúban. A II. világháború is megszedte áldozatait a Karon: sokan áldozták életüket azért amiben hittek, vagy nem hittek. 1956 október 25-én a Kar akkori dékánját, I. Tóth Zoltánt hivatalos útján, amikor a Kar követeléseit akarta kézbesíteni, az Akadémia utcában agyonlőtték.

Alumnusaink a Reformkorban a nemzet zászlajára hímezhették a haladás ügyét. A 20. század elején a Bölcsészkarról kikerülő nyugatosok, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Hatvany Lajos, Juhász Gyula, Szabó Dezső, Tóth Árpád, Kuncz Aladár, Laczkó Géza, Osváth Ernő, vagy Dienes Valéria – a magyar történelem korszakait formáló hatást gyakoroltak a magyar társadalomra. Ezt a hagyományt a mai napig őrizzük. Szinte fel sem tudjuk sorolni azokat a korszakos gondolkodókat, akik nálunk végeztek és ebből a forrásból merítették azt az erőt, amely nagy tettekre sarkallta őket. Közöttük volt Antall József, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke is.

Elmondhatjuk, hogy az egyházakon kívül talán nincs is Magyarországnak még egy olyan intézménye mint a Bölcsészkar, amely 375 éve folyamatosan működik és ilyen hatást gyakorolt a magyar társadalom, tudomány, oktatás és közélet szinte minden területére.

Ez a 375 éves történelem, hagyomány és küldetés iszonyú terhet és felelősséget helyez a vállunkra.

Az elmúlt 375 évben a Kar képe sokat változott. Az eredeti 1635-ös 56 fős első évfolyammal szemben ma 8.000 hallgatójával, 16 intézetével, 64 tanszékével, 58 BA szakirányával, 70 MA szakjával, 5 doktori iskolájának 69 doktori programjával az ország legnagyobb és legpatinásabb karának számít. Ez a Kar egymagában adja az egész magyarországi PhD diploma kibocsátás 16 %-át. Képzési profóliónk a bölcsészettudományok területén messze as legnagyobb az országban, de egész Európában, sőt, talán az egész világon is párját ritkítja. (Képzési portfóliónkról a Kar kiadványa ad teljes tájékoztatást.)

Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a Bölcsészkar csak a múltjából él, csak a múltja ilyen dicsőséges. A naprakész statisztikai adatok alapján – immáron negyedik éve – az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak a Heti Világgazdaság Diploma mellékletében publikált hivatalos rangsora alapján Magyarország 70 felsőoktatási intézményének 168 kara rangsorában a Bölcsészkar az abszolút első helyet foglalja el. Ez a naprakész statisztikai adatokon nyugvó kiváló értékelés köszönhető az oktatói és hallgatói kiválóságnak. (Oktatói kiválóságunkról a Kar kiadványa nyújt részletes tájékoztatást.) A magas felvételi ponthatárok mutatják, hogy a bölcsészettudományok területén nálunk tanul a legkiválóbb diákok jelentős része. Az oktatói és hallgatói kiválóságból következik, hogy ez a Kar a magyar humán tudományosság fellegvára, itt képezzük a jövő humán véleményformáló értelmiségének színe-javát.

Amellett, hogy mi vagyunk a magyar nyelv, irodalom, kultúra és történelem művelésének első számú fellegvára, a Bölcsészettudományi Kar Magyarország legsokszínűbb kara is. Azzal, hogy közel 60 nyelvet tanítunk, mi hozzuk be Magyarországra a világ szinte minden kultúráját és ugyanakkor mi visszük ki a nagyvilágba a magyar kultúrát. Magyarországon egyedülálló módon mi képezzük le a világ sokszínűségét. A Bölcsészettudományi Kar mint egy modern Bábel tornya mutatja a nyelvi sokszínűséget, ahol azonban a világ nyelvei nem bábeli zűrzavarban, hanem bölcs harmóniában élnek egymás mellett. Nincs a világnak egyetlen olyan zúga sem, amelyről a Kar egy szakavatott oktatója ne tudna érdemben nyilatkozni, véleményt mondani. Nincs a világnak egyetlen vallása, civilizációja sem, amelynek ne lenne szakértője közöttünk. A Bölcsészkar falai között mint egy mikrokozmosz, szabadon jelenik meg az egész világ, annak minden gondolata, eszméje, véleménye és vallása.

Mindezen értékeink védelmére és művelésük fenntarthatóságának biztosítása érdekében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hivatalban lévő és volt intézetigazgatói elhatározták, hogy a fent vázolt célok megvalósítása, a 375 éves szellemiség továbbvitelének támogatása céljából alapítványt hoznak létre, és megszólítják a Kar alumnusait, és mindazokat a hazánkban és külföldön élő felelős gondolkodókat, akik a magyar humán tudományosság, művelődés és kultúra ügyét fontosnak és tamogatandónak tartják. Ezeket a felelős gondolkodókat kérik, hogy a Trefort-kert Alapítványon keresztül, átlátható módon támogassák a Magyarország szellemi arculatát immáron 375 éve formáló Bölcsészettudományi Kar ügyét, a humán magyar tudományosság, művelődés és kultúra talán legfontosabb magyarországi zálogának, a jövő véleményformáló gondolkodóinak ügyét.

Az alapítvány neve („Trefort-kert Alapítvány”) tükrözi a hely szellemét. A Trefort-kertben, karunk kampuszán a Kar oktatói és hallgatói stratégiai partnerként dolgoznak együtt és találnak közös otthonra. Tudatosan építjük-szépítjük Trefort-kerti környezetünket, amely üde zöld színfolt Budapest belvárosának szívében.