A Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék szabadon választható kurzusai

2019.02.07.
A Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék  szabadon választható kurzusai

Élőnyelvi kutatások

A szociolingvisztikai, dialektológiai terepmunka elméleti és módszertani megalapozása után, illetve azzal párhuzamosan a hallgatók saját kutatómunkát végeznek, az anyaggyűjtés többféle módját alkalmazva (kérdőíves gyűjtés, interjúkészítés, terepkísérletek/tesztek stb.). Közös terepmunkán való részvétel után a saját gyűjtés megtervezése, előkészítése, a kutatópont, terep, adatközlő kiválasztása, majd a gyűjtés lebonyolítása, az anyag rendszerezése és megadott szempontok szerinti feldolgozása oktatói segítséggel, egyénileg történik. A terepmunka eredményéről szakszerű beszámoló vagy dolgozat készül.

BBN-NBT16-325

Oktató: N. Fodor János, egyetemi adjunktus

Időpont: Kedd, 10–11:30 A/234

Nyelvtörténeti kutatások

A kurzus célja, hogy megismertesse a nyelvemlékeket mint a magyar nyelvtörténet forrásait, bevezető ismereteket adjon az ó- és középmagyar kori források autográf szövegeinek olvasáshoz, és betekintést nyújtson a tanszéken zajló aktuális nyelvtörténeti kutatásokba. A nyelvemlékeket őrző intézmények közül egy közgyűjtemény meglátogatása.

A tantárgy a következő témaköröket tárgyalja: 1. A latin írás története; 2. Helyesírás-történeti ismeretek gyakorlati alkalmazása nyelvemlékeken; 3. A forráskiadás elméleti és gyakorlati kérdései, sorozatok, kiadványok; 4. Kódexolvasási gyakorlatok; 5. Misszilisolvasási gyakorlatok; 6. Nyelvtörténeti adatbázisok (elvi és gyakorlati problematika); 7. Egy közgyűjtemény meglátogatása.

BBN-NBT11-342

Oktató: Friczné Terbe Erika, egyetemi adjunktus

Időpont: Hétfő, 11–12:30, A/233

Történeti dialektológia és szociolingvisztika

Az elméleti alapok lerakása után néhány esettanulmányon keresztül a történeti társasnyelvészet és a történeti dialektológia feladataira, módszereire, eszköztárára és egymást kiegészítő jellegére mutat rá. Vizsgálja az írástudás, könyvnyomtatás, a vallás és az iskoláztatás szerepét, hatását a művelődésre és nyelvhasználatra, utal a szaknyelvek történeti fejlődésére. Szó esik a nyelvi tudatosság alakulásáról és a történeti szociopragmatika néhány kérdéséről. A régi magyar nyelvjárások néhány jellemzőjének ismertetése után a záró témakör normatörténeti kitekintés: utak az irodalmi nyelvhez.

BMA-MAGD-NY-218

Oktató: Juhász Dezső, egyetemi tanár

Időpont: Kedd, 14–15:30, A/239

A névkutatás alapkérdései

A tantárgy a névkutatás alapkérdéseibe, az általános és az alkalmazott névtan fő kérdésköreibe nyújt bevezetést, a dimenzionális nyelvszemléletű, interdiszciplináris megalapozottságú névkutatás jellemző témáival és módszereivel ismertetve meg a hallgatókat.

A tantárgy a következő témaköröket tárgyalja: A névkutatás mint tudományos diszciplína. A tulajdonnév mibenléte, funkciója és jelentése; nyelvi, társadalmi és szimbolikus szerepkörei. A nevek grammatikai jellemzői. A tulajdonnevek rendszere. A tulajdonnevek keletkezése és változása. A névadás és névhasználat nyelvi és szociokulturális meghatározottsága. Névtani kontaktusok, névföldrajzi szempontok. Dimenzionális szemlélet és interdiszciplinaritás a névkutatásban. Az alkalmazott névkutatás főbb területei. A névkutatás aktuális kérdései.

BMA-MAGD-NY-233

Oktató: Farkas Tamás, habilitált egyetemi docens

Időpont: Kedd, 13:30–15 óra, A/336