Humán tudományok és a mesterséges intelligencia
A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők megvitassák a mesterséges intelligenciával kapcsolatos filozófiai, etikai, jogi, oktatás-módszertani és művészeti kérdéseket, továbbá bemutassák az MI alkalmazását a nyelvoktatásban, a tudományos kutatásban, a kreatív szövegalkotásban, az álhírek kezelésében, valamint a képgenerálás, táncművészet, fordítás és szövegelemzés területén.
Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánjának megnyitó szavai után a plenáris előadást Baditzné Pálvölgyi Kata tartotta A mesterséges intelligencia beépítése a bölcsészképzésbe: kihívások és lehetőségek címmel. Az előadás bemutatta az ELTE BTK MIOL projektjének jó gyakorlatait, amelyekben a mesterséges intelligencia nem a tanulás helyettesítőjeként, hanem a tudásépítés eszközeként jelenik meg a diszciplináris képzésben és a tanárképzésben. A bemutatott kísérletek egyikében angol és spanyol tanárszakos hallgatók különféle tanítási és szervezési feladatokat oldottak meg kollaboratív promptolással, ami nemcsak MI-műveltségük, hanem interperszonális, kommunikációs és problémamegoldó készségeik fejlődését is segítette.
A délelőtti szekciók a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásaival foglalkoztak: az előadások a kritikai MI-műveltségről, a nyelvi kreativitás fejlesztéséről és a diákok MI-ismereteiről, a gamifikáció és MI kapcsolatáról, illetve a magyar nyelvi órák jövőjéről szóltak, illetve társadalmi és teológiai vonatkozásokat és a digitalitás válságát elemezték.
A délutáni programban hangsúlyos szerepet kapott az MI jogi és filozófiai megközelítése, valamint az etikai irányelvek összehasonlítása, a deepfake álhírek társadalombefolyásoló hatása. A kreatív, művészeti és társadalmi témák között szerepelt a metaforák gépi felismerése, az érzelmi MI-használat, az MI-alapú emberi kapcsolatok vizsgálata, a kognitív pszichológiai alapú AI-rendszerfelépítés, a mozgás szegmentálása és az MI használhatósága a táncművészeti képzésben, valamint az alacsony digitalizáltságú kulturális örökségek vizuális torzulásai.
A konferencia előadásai megerősítették, hogy a mesterséges intelligencia a humán tudományok számos területén is komoly átalakulást indított el, és alkalmazása csak akkor járulhat hozzá az oktatás, kutatás és társadalmi gondolkodás fejlődéséhez, ha azt felelős, etikus és reflektív módon végezzük. A program sokszínűsége jól tükrözte, hogy az MI-vel kapcsolatos kérdések egyszerre érintik a nyelvészetet, pedagógiát, jogtudományt, társadalomtudományokat, művészeteket és technológiai diszciplínákat, és hogy a jövőben is szükség lesz ezek összehangolt vizsgálatára. A szervezők, Bóna Judit, Baditzné Pálvölgyi Kata és Stipich Béla tervei szerint a konferenciasorozat két év múlva folytatódik.