Szabadon választható kurzusok a Ruszisztikai Központban
Az órák helyszíne a Ruszisztikai Központ (1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8., Főépület II. em.)
Az orosz avantgard: forradalmi művészet
Oktató: Gyimesi Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs
Mihail Matyusin és a színek zenéje, Alexandr Rodcsenko és a művészi fotográfia, Pavel Filonov és a biológiai szemléletű analitikus festészet, a világűr és a psziché vizuális leképezése Kazimir Malevicsnél és Vaszilij Kandinszkijnál, térfestmények, repülő objektumok és sok más érdekesség – képben, hangban, szóban. Keressük a 21. századot meghatározó digitális létmód szemléleti gyökereit a történeti avantgárdban, Oroszországban, az 1910-es években. A fiatal avantgárd művészgeneráció egyrészt lázadást, rombolást, tagadást hirdetett az élet minden területén, ugyanakkor újított, épített, feltalált, szintetizált. A szemináriumon megpróbáljuk követni őket.
Hétfő 14.00-15.30, MUK 6-8. II/237-38.
BMVD-190:52 (kollokvium)
Sorsfordító történelem – történelemformáló sorsok. Női és férfi életpályák a XVIII. századi Oroszországban
Oktató: Szaniszló Orsolya, tudományos segédmunkatárs
A kurzus célja, hogy egy-egy személy életútján keresztül mutassa be a 18. századi Oroszország történetét. A kiválasztott nők (J. R. Daskova, D. Ny. Szaltikova…) és férfiak (A. D. Mensikov, I. I. Beckoj, G. A. Patyomkin…) eltérő háttérrel indultak neki kalandos életünknek. Pályafutásuk során kapcsolataik, rátermettségük, ügyeskedésük révén igen magas pozícióba jutottak, ahonnan aztán rosszakaróiknak, ellenlábasaiknak „köszönhetően”, törvényszerűen már csak lefelé vezetett az útjuk. Boldogulásuk hátterében pedig intenzíven zajlottak a történelmi események: egy reformer cár, I. Péter (1682/1698–1725) nyugatosító és expanziós lépései, majd a halálát követően az arisztokrata klikkek hatalmi harcai, a palotaforradalmak kora (1725–1762), végül egy felvilágosult abszolutista uralkodó, II. Katalin (1762–1796) reformtörekvései. A színes palettán feltűnik majd egy-két olyan figura is, akik életútja (V. Ny. Golovina, N. A. Durova) betekintést enged a XIX. század első felének történéseibe is.
Hétfő 14.00-15.30, MUK 6-8. II/236.
BBV-190:32; BBN-TSP11-241.14 (kollokvium)
A Szovjetunió a pangás időszakában
Oktató: Gyimesi Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs
Bár a Szovjetunió 1917 és 1991 közötti története egyfajta monolit tömbként él a szemünkben, de több szempontból is (pl. kulturális, gazdasági, ideológiai stb.) világos korszakhatárok jelzik belső fejlődését. A történelmi kutatás 6 ilyen korszakot különít el, amelyek közül a Ruszisztika mesterszak curriculumában kettőt, a sztálinizmus és a peresztrojka időszakát tárgyaljuk részleteiben. Ennek a közismereti kurzussorozatnak a célja a többi korszak megismertetése, s záróakkordjaként a brezsnyevi "pangás" periódusát vesszük górcső alá. Bár gazdasági és ideológiai szempontból mindenképpen a szovjet rendszer megmerevedésének, erjedésének időszaka ez, nem kevésbé mozgalmas és izgalmas, mint az azt megelőző és követő korszakok. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, aki szeretné velünk közösen feltárni a "prágai tavasztól" a "gorbacsovi peresztrojkáig" vezető külső és belső okokat.
Hétfő 16.00-17.30, MUK 6-8. II/237-38.
BBV-190:31; BBN-TSP11-241.13 (kollokvium)
A Brezsnyev-jelenség a Szovjetunióban
Oktatók: Gyimesi Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs, Farkas Ádám és Szabó Viktor doktoranduszok
Leonyid Iljics Brezsnyev sok tekintetben a Szovjetunió késői időszakának, a "fejlett szocializmus" korszakának szimbóluma. Közvetlen utódai negatív szimbólumot láttak benne, s főtitkári székben töltött időszakát a "pangás" jelzővel illették. Az 1990-es, 2000-es években viszont a rendszerváltás vesztesei szemében már pozitív figuraként tűnt fel, mint a gondoskodó állam vezetője. Kurzusunk célja, hogy megismerjük Brezsnyevet és a "pangás" időszakát. Mivel időben még viszonylag közel áll hozzánk ez a korszak, summázó, objektív megítélése még várat magára, ugyanakkor kiváló lehetőséget biztosít az oral history módszerének gyakorlására. A félév során kísérletet teszünk rá, hogy kortársak korabeli és mai véleménye, valamint az egyes részterületekre (gazdaság, társadalom, külpolitika stb.)
Hétfő 18.00-19.30, MUK 6-8. II/237-38.
BMVD-190:54 (kollokvium)
Orosz hősök és antihősök
Oktató: Szvák Gyula, professor emeritus
A „nemzet” színre lépését követően minden nemzeti hatalom lázasan kereste identitását, igyekezett megkonstruálni a nemzeti múlttal való folytonosságát, jelentős részt ily módon biztosítva legitimációját. Nem érthetetlen, ha ezen igyekezetében fokozott érdeklődést tanúsított a nemzet hősei, kiemelkedő személyiségei iránt, hiszen azokon keresztül saját dicsfényét úgy növelte, hogy egyúttal kiszolgálta a „félistenek”, idolok, legendás vezérek iránti kultikus népi igényeket. Különösen jellemző ez az oroszokra.
Kedd 12.00-13.30, MUK 6-8. II/236.
BBV-190:28; BBN-TSP11-241.10 (kollokvium)
Orosz gasztrokultúra történelmi megvilágításban
Oktatók: Gyimesi Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs, Gáspár Roland, doktorandusz
Az óra keretében bepillantást nyerhetünk az orosz italkultúra és konyhaművészet világába. A hallgatók olyan ételekkel és italokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó szokásokkal ismerkedhetnek meg, melyek szorosan kapcsolódnak az orosz kultúrához. Kiemelt figyelmet kap az orosz vodka története, de amellett számba vesszük a bor, tea, burgonya terjedését is „orosz földön”. Történelmi megvilágításba helyezve azt vizsgáljuk, hogyan váltak ezek a hétköznapi dolgok az orosz kultúra elválaszthatatlan részévé.
Kedd 12.00-13.30, MUK 6-8. II/237-38.
BBV-190:30; BBN-TSP11-241.12 (kollokvium)
Nemzeti panteonok Európában
Oktató: Szvák Gyula, professor emeritus
Minden korszak megalkotta a maga képzeletbeli – néha valóságos – panteonját. Oszlopcsarnokokat, emlékműveket, temetőket épített, alakított át vagy rombolt le, köztéri szobrokat emelt és döntött, utcákat nevezett el és át- nagy emberekről, akiknek képmását pénzjegyeire nyomatta, akikről festményeket, bélyegeket, fotókat, filmeket készítettek, könyveket és tanulmányokat írtak, történelmi arcképcsarnokokat és irodalmi kánonokat állítottak össze, manapság pedig még történelmi valóságshow-kkal is „tesztelik” őket. Ezeket veszi sorra a kurzus.
Kedd 14.00-15.30, MUK 6-8. II/236.
BMVD-190:53 (kollokvium)
Politikai terrorizmus Oroszországban a 19. század második felében, 20. század elején
Oktató: Filippov Szergej, tudományos főmunkatárs
A modern politikai terror sokarcú jelenség, időben és térben rendkívüli változatosságot mutat. Motivációja sokféle lehet: kialakulhat vallási, szociális vagy nemzeti felszabadító mozgalmak talaján, idővel változhat a szerepe és a tartalma, különféle célkitűzései és célpontjai lehetnek. A fogalmak tisztázását az is komolyan nehezíti, hogy a terror névvel illetett jelenségek különféle, sokszor egymással szöges ellentétben álló nézőpontból is vizsgálhatók, és ilyenkor az alkalmazott megjelölések gyökeresen különbözhetnek egymástól. A terroristák más-más szemszögből megjelenhetnek szabadságharcosokként, felkelőkként, az igaz ügy mártírjaiként. Aligha lepődhetünk hát meg rajta, hogy a politikai terrorizmusnak nem létezik általánosan elfogadott, tudományos konszenzuson alapuló meghatározása; pontosabban több meghatározása is létezik, amelyek közül „kedvünkre” válogathatunk. Az azonban a politikai terror számtalan alakzatáról elmondható, hogy mindegyiknek szüksége van ideológiai megalapozásra, „önfelmentésre”. Ennek oka magától értetődő: az erőszak, a merényletek és gyilkosságok éles ellentétben állnak a civilizált társadalmakban elfogadott erkölcsi normákkal, ezért ezek igazolásra szorulnak. Az erőszakot elfogadhatóvá kell tenni a társadalom minél szélesebb rétegei számára. Mindezt jól illusztrálja Európa egyik legelső modern, terrorra „szakosított” professzionális szervezetének, az orosz Népakaratnak (Narodnaja volja) az ideológiája. Az előadássorozat azt mutatja be, hogyan keletkezett ez a terrorszervezet, és milyen elemekből épült fel a terrort igazolni hivatott érvrendszer az orosz radikális mozgalom terrorista szárnyában az 1870−80-as évek fordulóján, valamint azt, hogy a politikai terror hagyománya milyen szerepet játszott a forradalom felé rohanó XX. század eleji Oroszországban.
Kedd 14.00-15.30, MUK 6-8. II/237-38.
BBV-190:22; BBN-TSP11-241.X:6 (kollokvium)
Az orosz avantgard
Oktató: Gyimesi Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs
Izgalmas, mozgalmas, nagyon vizuális, nagyon technikás és segít megérteni mai önmagunkat. Ezért érdemes foglalkozni vele.
Az európai avantgárd ugyan nem Oroszországban keletkezett, de a legjelentősebb központja Oroszországban alakult ki az 1910-es években. A fiatal avantgard művészgeneráció egyrészt lázadást, rombolást, tagadást hirdetett az élet minden területén, ugyanakkor újított, épített, feltalált, szintetizált. A 21. századot meghatározó digitális létmód szemléleti gyökerei a történeti avantgardban keresendők. Az individuum és a közösségi lét dinamikája, a természettudományok, a technikai fejlődés és a művészetek összefonódása, a jövőbe vetett hit jellemzi Vaszilij Kandinszkij, Kazimir Malevics, Vlagyimir Tatlin, Pavel Filonov, Mihail Larionov, Natalia Goncsarova és társaik, a Káró Bubi csoport, az Ifjúság Szövetsége vagy az avantgárd „amazonjainak” munkásságát.
Róluk és korukról szól a szeminárium, rengeteg képpel fűszerezve.
Csütörtök 13.45-15.15, MUK 6-8. II/237-38.
BBV-190:29; BBN-TSP11-241.11 (kollokvium)