Nagy sikerrel zajlott az idei Magyar Hebraisztikai Konferencia
A konferencia legfőbb célja az, hogy fórumot biztosítson, amelyen a magyarországi és határon túli hebraisták megismerhetik a friss kutatási eredményeket, reflektálhatnak egymás munkájára, és tágabb értelemben is ápolhatják szakmai kapcsolataikat. Emellett cél még a hebraisztika és társtudományai közötti párbeszéd elősegítése, valamint a fiatalabb kollégák (tehetséges egyetemisták, doktoranduszok) bevonása a szakmai diskurzusba is. Ugyanakkor a Magyar Hebraisztikai Társaság ezzel a konferenciával tiszteleg alapító elnöke, Schweitzer József (1922–2015) országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója, az ELTE BTK címzetes egyetemi tanára emléke előtt.
Az idei konferenciát az ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszéke szervezte – 2018 után immár második alkalommal – az ELTE Teams felületén, az IIG informatikusainak a szakszerű támogatásával. (Híradásunkat a 2018-as konferenciáról itt olvashatja.) Az online forma miatt a szervezők egy „kompakt” formátum mellett döntöttek:
egy délelőttbe sűrítve két párhuzamos szekcióban hangzott el a 14 előadás.
Bár a virtuális térben fárasztóbb egy előadást követni, mint a személyes jelenléttel járó konferenciákon, de ebben a kompakt formátumban a nagyszámú érdeklődő figyelme mégsem lankadt annyira, könnyen követték az előadásokat, és vettek részt a vitákban.
Az eseményt Zsengellér József, a Magyar Hebraisztikai Társaság elnöke nyitotta meg. A hagyományoknak megfelelően a két szekció egyike bibliatudománnyal foglalkozott. A debreceni és pesti református teológiai karokról, Kolozsvárról, Angliából, a Szent Pál Akadémiáról és az ELTE-ről érkezett kutatók többek között a zsoltárirodalomról, egyes prófétai szakaszokról, valamint a Héber Biblia görög és arámi nyelvű fordításairól adtak elő. A judaisztikai szekcióban pedig a Második Szentély korában keletkezett apokrif művekkel, középkori költészettel és kéziratokkal, 17. századi protestáns diákok héber nyelvű költeményeivel, 19. századi misztikával és egy 20. századi budapesti zsinagógaközösséggel foglalkoztak az ELTE-ről, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemről, Izraelből és az ELKH BTK Néprajztudományi Intézetéből a Teamsen keresztül bekapcsolódó előadók.
Az online formának köszönhetően a regisztrált hallgatóság létszáma rekordmagas volt, míg a Budapesten kívüli (vidéki és külföldi) előadók részvétele is egyszerűbbé vált. Tízhónapnyi online tapasztalattal a hátuk mögött az előadók rutinosan kezelték az ELTE informatikusai által előkészített Teams-felületet, és a kisszámú technikai malőr általában fel sem tűnt a közönségnek. Ennek ellenére mindenki bízik abban, hogy a 2022-es konferencia alkalmával ismét lehetőség lesz személyes találkozásra is.
A konferencia letölthető absztraktfüzete
Forrás: elte.hu