2017.12.15. péntek   
.: Home :.    »    Menü      »    Aktuális      »    IN MEMORIAM  
Aktuális
  
   
   
   
   
   
   
.:  :.
   

Jakó Zsigmond



(1916. szeptember 2.   – 2008. október 26.)

Fájdalmas veszteség érte a magyar nyelvű történetírást,  a romániai történettudományt, mert a Magyar és a Román Tudományos Akadémia tiszteleti tagja,  egyetemünk tiszteletbeli doktora, Jakó Zsigmond 92 esztendős korában Kolozsvárt eltávozott közülünk.  Kiemelkedő, nagy hatású és iskolateremtő erdélyi történész volt. Biharfélegyházán született, amely település a trianoni békeszerződés után  Romániához került.  Középiskolai tanulmányait a hajdúböszörményi Református Gimnáziumban (ma Bocskai István középiskola) végezte. 1934-ben nyert felvételt egyetemünkre, történelem – latin – művészettörténet szakra. Már tanulmányai első félévében hallgatója lett Mályusz Elemérnek, a középkori magyar történelem professzorának. Így  az ő irányítása mellett készítette el doktori disszertációját (Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest, 1940.) Értekezését Mályusz Elemér és Szekfű Gyula bírálta, s értékét jelzi, hogy a művet  a MTA Kőrössy Flóra díjjal jutalmazta (1942). Doktori vizsgáját 1940. június 14-én summa cum laude minősítéssel tette le (Mályusz Elemér, Szentpétery Imre, Lukinich Imre alkották a bizottságot). Tanulmányai befejeztével előbb egyetemünkön, a Magyar Népiség és Településtörténeti Intézetben gyakornokoskodott, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott. 1941-ben került Kolozsvárra, ahol az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában kapott állást (az államosításig, 1950-ig dolgozott itt). Ekkor jegyezte el magát végleg Erdély történetével. 1944-ben ő kezdte el  a harcok nyomán gazdátlanná vált és pusztulásnak kitett levéltári anyag összegyűjtését Erdélyben. Neki (is) köszönhető, hogy többek között Dés, Szék, Torockó városok, a Bánffy vagy a Wesselényi család levéltári gyűjteménye, a nagyváradi püspöki levéltár megmaradt. 1942-ben kezdett tanítani a kolozsvári egyetemen, 1947-ben nevezték ki a Bolyai  (később Babeş – Bolyai) Tudományegyetem tanárává. Rövid időszakot leszámítva (1952 – 1954) nyugdíjazásig oktatott (1981), számos olyan neves erdélyi magyar, román és szász tudós tanulta óráin a történészi mesterséget, akik ma is tisztelettel beszélnek róla. A történelem segédtudományait és középkori egyetemes történelmet oktathatott. Emellett a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Történeti Intézetében tevékenykedett.

Jakó Zsigmond a romániai magyarság elkötelezett tudósa volt, aki nem volt hajlandó arra, hogy a pártideológiát kiszolgálja. A romániai rendszerváltás után, 73 évesen, töretlen erővel látott neki annak, hogy a diktatúra idején megsemmisített, nagy hagyományú magyar nyelvű tudományos életet ismét újra lehessen teremteni Erdélyben. Nem sajnálta a fáradtságot, midőn erről az ügyről volt szó. 1990-ben közreműködött az Erdélyi Múzeum Egyesület újraalapításában (1994-ig elnöke volt), az Erdélyi Múzeum c. folyóirat újraindításában. A Magyar Történészek Világszövetségének társelnöke lett. Megteremtette az egyesület könyvtárát, ismét nevelte a tudományos utánpótlást. Szakmai tanácsaival segítette a nagyváradi püspöki könyvtár létrehozását. Emellett a tudományos munkáról sem feledkezett meg. Azt vallotta, hogy az erdélyi történetírás az egységes magyar történettudomány romániai ágát képezi.

Jakó Zsigmondra életre szóló hatást gyakorolt egykori professzora, Mályusz Elemér, s az Erdélyi Múzeum Levéltárának nagy tudású vezetője, Kelemen Lajos. „Tőle és Kolozsváron tanultam meg végérvényesen, hogy a múlt kutatása nemcsak szakmai, hanem erkölcsi kérdés is.” – nyilatkozta egyszer. Széleskörű szakmai ismeretek, szorgalom, kitartás jellemezték őt, aki magasra állította a mércét magával és tanítványaival szemben. Tudósi magatartásával, munkásságával vitathatatlan tekintélyt vívott ki magának.

Magyarul és románul sokrétű és kiterjedt tudományos tevékenységet fejtett ki. Írásaival Erdély mindhárom nemzete múltjának a megismerését szolgálta. Elsősorban a középkor kutatója volt, de gyakran készített dolgozatot  16 – 19. századi témákról is. Kezdetben a gazdaság- és településtörténet illetve az etnikai viszonyok változása érdekelte. Levéltárosként levéltártörténeti, levéltárat ismertető tanulmányokat készített. 1945 után fordult érdeklődése a művelődéstörténet felé. Írt az erdélyi vajdai kancelláriáról, erdélyi papírmalmokról, könyvtárak történetéről, vízjelekről, tanulmányt készített Vitéz Jánosról, Oláh Miklósról, Batthyány Ignácról, a székelyföldi társadalomról. A reneszánsz erdélyi hatását, a mindennapi anyagi kultúrát  mutatta be 16. századi kolozsvári városi leltárak alapján. Úttörő jelentőségű mindaz, amit  az erdélyi világi értelmiség kezdeteiről írt. A latin írásbeliséggel foglalkozó könyve, amit a román Radu Manolescuval közösen írt (A latin írás története. Bp., 1987.), s ami románul és magyarul látott napvilágot, mindkét ország számos egyetemén tananyagnak számít.

Kiemelkedő jelentőségű  forráskiadói tevékenysége. 1990-ben adta közre A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289 – 1556 ) c. művét, amely az erdélyi kutatások nélkülözhetetlen alapművének számít. 1997-ben jelent meg az Erdélyi okmánytár I. kötete, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy az Erdélyre vonatkozó okleveleket összegyűjtse, s kritikailag megrostálja. Miközben a kiadvány III. kötete ( amelyen fiatal tanítványaival együtt dolgozott) megjelenés előtt áll, ő már a sorozat következő darabjainak az előkészítésén munkálkodott.  Szerkesztette az Erdélyi fejedelmek Királyi Könyvei c. kiadványt.

Jakó Zsigmond számos kitüntetést kapott, többek között 1996-ban Széchenyi-díjat, 2006-ban Magyar Örökség-díjat. Egyetemünk a Középkori és Kora-Újkori Magyar Történeti Tanszék vezetőjének, R. Várkonyi Ágnes professzornak a javaslatára 1991. április 29-én adományozta egykori diákjának a doctor honoris causa címet.  Jakó Zsigmonddal egy nagy történész nemzedék egyik utolsó képviselője, egy nehéz történelmi korszak tanúja hagyott itt bennünket. Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében !

Október 31-én, déli 12 órakor kísérik utolsó útjára Kolozsvárt, a Házsongárdi temetőben..

                                                                  (Draskóczy István)

Főbb könyvei:

Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest, 1940. (Reprint: Nagyvárad, 2008.)

A gyalui vártartomány urbáriumai. Bevezetéssel közzéteszi Jakó Zsigmond. Kolozsvár, 1944.

A torockószentgyörgyi Thoroczkay család levéltára. Kolozsvár, 1944.

Adatok a dézsma fejedelemségkori adminisztrációjához. Kolozsvár, 1945.

Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok 1718 – 1784. Bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel közzéteszi Jakó Zsigmond. Bukarest, 1970.

Scriera latină în evul mediu. Bucureşti, 1971. (Társszerző: Radu Manolescu)

Erdélyi féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége. Bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel közzé teszi Jakó Zsigmond. Bukarest, 1974.

Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest, 1976. (új kiadás: 1977)

Philobiblon transilvan. Cu o întroducere de prof. Virgil Cândea. Bucureşti, 1977.

Nagyenyedi diákok, 1662 – 1848. (társszerző: Juhász István). Bukarest, 1979.

A latin írás története (társszerző: Radu Manolescu). Budapest, 1987.

A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289 – 1556). Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanulmányt írta Jakó Zsigmond. I – II. Budapest, 1990.

Társadalom – egyház – művelődés. Tanulmányok Erdély történelméhez. Budapest, 1997.

Erdélyi okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez. I – II. Budapest, 1997 – 2004.


.:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2010.09.27.      :.
.: facebook :..: iwiw :.
 ESEMÉNYNAPTÁR   
2017 december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
1 2 3 4 5 6 7
 ESEMÉNYEK   
Campus Mundi ösztöndíj - felhívás
Campus Mundi ösztöndíjjal a hallgatók a világ szinte bármely országában tanulhatnak egy félévet, szakmai tapasztalatot szerezhetnek, illetve kapcsolati tőkére tehetnek szert, amellyel előnyt szereznek majd a munkaerőpiacon. Részletek »
Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál - felhívás
A fesztivál kiemelt célja, hogy a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkája jelentőségére irányítsa a figyelmet, és lehetőséget teremtsen fiatal művészek bemutatkozására. Részletek »
 Tervezte ::  .: ELTE IIG WDG.IWDG :.
  © 2 0 1 0 - 2 0 1 6   E L T E   B Ö L C S É S Z E T T U D O M Á N Y I   K A R     M i n d e n   j o g   f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE BTK – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.,   •   Telefon :: (+36) 1 411 6500   •   (+36) 1 411 6700   •   (+36) 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!