2017.10.22. vasárnap   
.: Home :.    »    Menü      »    Aktuális      »    IN MEMORIAM  
Aktuális
  
   
   
   
   
   
   
.:  :.
   

Elhunyt Köpeczi Béla ny. egyetemi tanár



(1921-2010)

2010. január 17-én, életének 89. évében elhunyt Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egykori főtitkára, művelődés- és irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, korábbi művelődési miniszter.

Köpeczi Béla Erdélyben, Nagyenyeden született 1921. szeptember 16-án. Életútját ez a tény nagyban befolyásolta. Középiskoláit a kolozsvári Református Kollégiumban végezte, nyelvi és szaktárgyi műveltségének alapjait itt rakta le, különösen nagy hatással volt rá Jancsó Elemér és Balázs János. Előbbi a felvilágosodás korát szerettette meg vele, utóbbi a román nyelvet és irodalmat. Köpeczi Béla nemzetközi rangú tudóssá ezeken a területeken kifejtett munkásságával vált. 

1940-ben – a bécsi döntést követően Észak-Erdély (így Kolozsvár is) már újra Magyarországhoz tartozott – Budapesten lett az Eötvös József Collegium lakója a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként. Francia nyelvet és irodalmat, román nyelvészetet tanult, majd az olasz szakot is felvette. Hamarosan Eckhardt Sándor, a francia nyelv és irodalom professzora vette maga mellé tanársegédnek, és doktori témaként Bethlen Miklós erdélyi kancellár fiktív, francia nyelvű emlékiratait dolgoztatta fel vele. 

A második világháború idején lett katona Érsekújváron, ahonnan Németországba került. Itt -francia tolmácsként- a Nemzetközi Vöröskereszt alkalmazta. Hazatérve tanári oklevelet szerzett, és egyetemi doktor lett. 1946 őszétől a párizsi École Normale Supérieure ösztöndíjasaként tanult tovább. Itt ismerte meg Jean Perrot-t, aki később a Sorbonne III magyar tanszékének professzora lett. A franciaországi hungarológia sokat köszönhet ebben az időben megalapozott kapcsolatrendszerének. Ezért is sikerülhetett neki, már miniszterként, a mostani Magyar Kulturális Intézet épületét (rue Bonaparte) megvásárolni a magyar állam számára, abban a reményben, hogy az Collegium Hungaricumként, vagyis a magyar-francia kapcsolatot történetét kutató és dokumentáló tudományos intézményként működik majd. 

A negyvenes években kezdte el Párizsban a 17. századi francia sajtóban a Magyarországra vonatkozó információkat kutatni, illetve a francia nemzeti Könyvtár Rákóczi Ferenc életével, tevékenységével kapcsolatos anyagát feldolgozni. Egész életét elkísérte ez a téma: a Rákóczi korszak egyik legismertebb kutatójává vált. Ösztöndíjas tanulmányai mellett a párizsi Magyar Intézet titkára volt, illetve a Magyar Távirati Iroda párizsi tudósítója. 

1949-ben tért haza Budapestre, és tanítani kezdett az ELTE Francia Tanszékén, aztán a Hungária, később a Művelt Nép Könyvkiadó munkatársa lett. Kulturális-tudományos közéleti tevékenysége 1953-ban kezdődött, amikor a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetőjeként, majd vezetőjeként dolgozott. 1963-tól 1965-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Kulturális Osztályát vezette. 1967-ben az MTA levelező tagja lett (1976-ban rendes tag), 1970 és 1982 között az Akadémia adminisztratív testületében dolgozott, főtitkár helyettes, illetve főtitkár volt. 1982–1988-ban művelődési miniszterré nevezték ki, közben 1987–1988-ban az Országos Közművelődési Tanács elnöke is volt. 

A közéleti feladatok mellett folyamatosan, még miniszterként is tanított az ELTE Francia Tanszékén. 1965-től 1967-ig tanszékvezető volt, 1967–1970-ben pedig az ELTE rektor helyettese. 

Tudományos kutató munkájának eredményeként számtalan monográfia szerzője, forráskötet megjelentetője volt. Azok közé tartozott, akik a magyar humán tudományos eredmények nemzetközi megismertetését és elismertetését szorgalmazták. Ezért szervezte meg a nagy nemzetközi tekintélyű Mátrafüredi konferencia sorozatot, ahol az 1970-es, 1980-as években a nyugati és a keleti blokk tudósai találkoztak, és vitatták meg a felvilágosodás kutatásának legújabb eredményeit. A magyar (nem csak a magyarországi magyar) és a nemzetközi humán tudományos kapcsolatok erősítése érdekében aktív magyarságtudományi szervező tevékenységet folytatott, a Hungarológiai Tanács elnökeként pedig gonddal figyelt a magyarság és a finnugor népek kapcsolataira is. 

Fő kutatási területe a Rákóczi-kor, a felvilágosodás európai, és hangsúlyosan is közép-európai története volt. A francia-magyar kapcsolatok története azonban korszaktól függetlenül érdekelte, kedvvel írt bármilyen magyar témáról franciául Franciaországban, és a franciákról Magyarországon (így az egzisztencialista fílozófiáról, vagy a második világháború utáni francia baloldali politikai mozgalmakról és eszmeáramlatokról is). 

Rákóczi Ferenc gondolatvilágának (neveltetése, olvasmányai) és diplomáciai kapcsolatrendszerének feltárása s feldolgozása mellett az egyik legnagyobb tudományszervező tette a három kötetes Erdély története (1989) megírattatása, és világnyelveken való közreadása. Irodalomtörténész, történész szakemberként az interdiszciplinaritás híve volt. Tudta, hogy a világnyelvek ismerete és használata (az idegen szakirodalom olvasása és a magyar eredmények kiadása) nélkül a magyar tudományosság elszigetelődik, múltunkról az aktív tudományos propagandát folytató szomszédos államok kurzus-igazságai terjednek el a világban. Jórészt neki köszönhető, hogy a MTA tudományos bizottságai közé teljes jogú tagként a Művelődéstörténeti Bizottság is bekerült, amelynek elnöke is volt. 

Számos folyóirat főszerkesztője (Magyar Tudomány, Filológiai Közlöny, Helikon), szerkesztőbizottsági tagja volt. Szakmai közéleti szerepvállalása szerteágazó, számos szakmai közösség, szervezet tagjaként, vezetőjeként dolgozott. Számára az egyik legkedvesebb az általa alapított Magyar 18. század Kutató Társaság elnöki teendőinek ellátása volt. 

Több állam ismerte el munkásságát magas kitüntetéssel. Ezek közül a legjelentősebbek: az Akadémiai Díj (1966), a Francia Akadémia Pálma-rend, I. fokozata (1972), a Francia Akadémia Aranyérme (1984), az Állami díj (1980), és a Magyar Köztársaság Középkeresztje a csillaggal (2003). 

Köpeczi Béla temetéséről később intézkednek.

Forrás: MTA


.:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2012.05.30.      :.
.: facebook :..: iwiw :.
 ESEMÉNYNAPTÁR   
2017 október
H K Sz Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
 ESEMÉNYEK   
Hallgatói Kiválósági Ösztöndíj - pályázati felhívás
Az ösztöndíj célja a tehetséges hallgatók tudományos tevékenységének és szakmai fejlődésének támogatása. Részletek »
Folytatódik a Mercuriales előadássorozat
A sorozat negyedik előadásán október 25-én Holly Flora (Tulane University): Uncovering Female Agency in Illustrated Manuscripts of the Meditationes Vitae Christi címmel tart előadást. Részletek »
Second Budapest Seminar in Early Modern Philosophy
Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolája 2017. október 26–27-én folytatja a tavaly elkezdett First Budapest Seminar in Early Modern Philosophy című konferenciasorozatát. Részletek »
 Tervezte ::  .: ELTE IIG WDG.IWDG :.
  © 2 0 1 0 - 2 0 1 6   E L T E   B Ö L C S É S Z E T T U D O M Á N Y I   K A R     M i n d e n   j o g   f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE BTK – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.,   •   Telefon :: (+36) 1 411 6500   •   (+36) 1 411 6700   •   (+36) 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!