2017.12.15. péntek   
.: Home :.    »    Menü      »    Aktuális      »    IN MEMORIAM  
Aktuális
  
   
   
   
   
   
   
.:  :.
   

Munkácsy Gyula



 

 (1928-2009)

Tanárunk, kollégánk, legtöbbünknek már atyai barátja, Munkácsy Gyula, nyolcvan esztendősen, 2009. február 18-án végleg elment közülünk.

Prófétai alkatú tanár volt, vállára érő, vékony haját és szakállát tanítás közben szüntelenül borzolták hosszú ujjai, hangja a magyarázat döntő pontjain fölerősödött, minden életenergiájával igyekezett hallgatóit átlelkesíteni.

Kevesen vannak az országban ma filozofálók között, akik nem tanítványai, de aligha van bárki is, aki ki tudta volna vonni magát akár csupán kollégaként emberségének, tanári egyéniségének vonzása alól.

A tudás átadásában megnyilvánuló energiáit már csak a megszerzésére fordított erőfeszítései múlhatták felül. Politikai kurzusoktól befolyásolhatatlan érzéke volt a valódi filozófiára, s hogy mennyire értette azokat a gondolkodókat, akiket a legnagyobbaknak tartott, előadásai mellett megjegyzéseivel teleírt margók mutatják azokban a kötetekben, amelyeket nagy táskájában jegyzetlap-kötegeivel együtt szokott volt behozni az órákra.

Számára nem az írás volt elsőrendűen fontos, hanem a tanítás. Mégis, azzal a néhány írásával, melyeket baráti unszolásra megjelentetett – elsősorban a Világosságban –, mindenkinek példát adott arról, hogyan lehetett az ideologizálási kényszer korában is ideológiától mentesen, egyszerre történetileg elmélyülten és szisztematikus összefüggéseket feltáró módon írni Kantról, Descartes-ról, Suarezről, Brunóról és másokról. S persze, hogyan lehetett egy már-már baráti társaságként működő szerkesztőbizottság középpontjaként működtetni ezt az izgalmas folyóiratot!

De a nevéhez leginkább kötődő intézmény mégis a Filozófiaoktatók Továbbképző Központja volt. Ennek igazgatójaként a hetvenes évektől kezdve a rendszerváltásig a hagyományos európai értelemben vett filozófia múltjával és a „polgári” filozófia jelenével foglalkozók viszonylag szabad köreinek adott működési keretet. Sok száz kazetta őrzi még ma is azoknak az előadásoknak hanganyagát, amelyekben filozófusok és a filozófia iránt érdeklődő szaktudósok beszélnek filozófiai kérdésekről, Ruzsa Imre formális logikai gondolataitól Fehér Márta tudományfilozófiáján és Pléh Csaba filozófiai pszichológiáján át egészen a husserli fenomenológiáig. Az intézet belső terjesztésű folyóiratában, a „FiFi”-ben kaptak valamelyes nyilvánosságot az új utakat kereső gondolkodók, és az intézet szervezte, a visegrádi ELTE-üdülőben lebonyolított konferenciákon találtak egymásra a különféle tudományokat a rendszer keretein belül oktató és művelő, de a kereteket átlépni próbáló tudósok.

A rendszerváltást követően új és új tanítványok, sőt már a tanítványok tanítványai kezdtek járni hozzá, előadásokra, szövegelemzésekre. Néhány éven át Pécsett is tanított. Egyre erőteljesebben foglalkoztatta Kant és Husserl, mások mintha háttérbe szorultak volna. Egyre többször emlegette az időt, amely talán már csak egy kisebb feladat kibontását engedélyezi számára.

Kivételes szerencsénkre nem volt egészen igaza. Sokakat vezetett még be az elmélyült elemzés rejtelmeibe, az ő hetvenedik születésnapját köszöntő országos konferencia nyitotta meg az azóta hagyománnyá vált ELTE tanévnyitó konferenciák sorát. Festschriftben köszöntötték tanítványai, átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozatát.

Ameddig csak fizikailag lehetséges volt számára, szemináriumokat vezetett, bejárt a Kant-elemző doktori órákra. Már igen sok problémával küszködött, amikor 2008-ban még lélegzetvisszafojtva hallgattuk nagy ívű gondolatmenetét a Kari tanácsteremben a kanti s Kant utáni német klasszikus filozófia legújabb feldolgozásáról, s mint az utóbbi években nem egyszer, az in sensu scholastico és az in sensu cosmopolitico filozófia viszonyáról.

Még néhány hónapja is, mikor hallgatói meglátogatták, még elővette jegyzetekkel teleírt kedvenc Kant-köteteit, a már soha ki nem mondható értelmezését alátámasztó szövegrészeket keresve.

Ha az értelmezés nem is, ennyi mindenképp kimondható és kimondandó: aligha volt még egy olyan emblematikus alakja a huszadik század második felének, aki a korszak magyar filozófiai gondolkodására ennyire átfogó, egyértelműen pozitív hatást fejtett ki, mint Munkácsy Gyula. Bábáskodó nagy filozófusunkat veszítettük el.

Munkácsy Gyula búcsúztatására 2009. március 25-én, szerdán 13 órakor kerül sor a Fiumei úti temetőben.


.:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2012.05.30.      :.
.: facebook :..: iwiw :.
 ESEMÉNYNAPTÁR   
2017 december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
1 2 3 4 5 6 7
 ESEMÉNYEK   
Campus Mundi ösztöndíj - felhívás
Campus Mundi ösztöndíjjal a hallgatók a világ szinte bármely országában tanulhatnak egy félévet, szakmai tapasztalatot szerezhetnek, illetve kapcsolati tőkére tehetnek szert, amellyel előnyt szereznek majd a munkaerőpiacon. Részletek »
Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál - felhívás
A fesztivál kiemelt célja, hogy a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkája jelentőségére irányítsa a figyelmet, és lehetőséget teremtsen fiatal művészek bemutatkozására. Részletek »
 Tervezte ::  .: ELTE IIG WDG.IWDG :.
  © 2 0 1 0 - 2 0 1 6   E L T E   B Ö L C S É S Z E T T U D O M Á N Y I   K A R     M i n d e n   j o g   f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE BTK – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.,   •   Telefon :: (+36) 1 411 6500   •   (+36) 1 411 6700   •   (+36) 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!