A magyarság nyugat-szibériai gyökerei nyomában

2023.07.13.
A magyarság nyugat-szibériai gyökerei nyomában
Az oroszországi, eurázsiai régészeti kutatások legnagyobb presztízsű folyóiratában, a Q1-es besorolású Rosszijszkaja Archeologiában jelent meg a tanulmány, melyet Gyóni Gábor, az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszékének habilitált egyetemi docense, valamint a nyugat-szibériai, tyumenyi régészeti iskola képviselői, N. P. Matvejeva és Alekszandr Zelenkov jegyeznek.

Az ELTE BTK Kari Publikációs Díjában részesült tanulmány régészeti része az oroszországi kollégák kutatásán alapszik, a történeti vonatkozásokat Gyóni Gábor írta. A cikkben újabb régészeti érvekkel támasztják alá azt a már az 1960-as években felmerült, de az utóbbi évtizedekben kissé „elfeledett” elméletet, miszerint a potcsevasi régészeti kultúrának esetleges ugor vagy magyar vonatkozásai lennének.

A végső történeti következtetés az, hogy az „ugor világ”, ami jelen esetben nagyrészt feltehetően „magyar” (nemcsak etnikai, hanem politikai értelemben is), vagy „protomagyar” világot jelentett, a 9. század eleji állapot szerint a Volgától Nyugat-Szibériáig terjedő térséget átfogta. A magyarok későbbi, már a honfoglalás utáni kapcsolatait az Urál térségével és Nyugat-Szibériával újonnan felfedezett, vagy már régóta ismert, de újonnan értelmezett artefaktumok teszik még meggyőzőbbé.

Továbbá, a cikkben áttekintésre kerülnek Nyugat-Szibéria korai középkori kulturális-történelmi folyamatai a magyar etnogenezis kontextusában. A szerzők kritikusan viszonyulnak ahhoz a nézethez, amely kizárólag az erdős sztyeppei, vaskori szargatkai kultúrához köti a magyarok feltételezett nyugat-szibériai őshazáját.

A bakali, potcsevasi, karimi régészeti kultúrák elemzése polietnikus, társadalmi értelemben is gyorsan változó, kiterjedt külső kapcsolatrendszerrel rendelkező népességet sejtet a 3-8. századig terjedő időszakban, akár enklávé-szerű képződményeket létrehozó türk infiltrációval is számolva. A szerzők szerint tehát, V. A. Ivanov véleményét támogatva, több középkori kultúra is megfeleltethető az Urál térségét aztán elhagyó, távozásakor már politikai értelemben is szervezett Hetumoger szövetség tárgyi-anyagi kultúrájának „megragadására”.

A következő kutatások feladata lesz, hogy a Tobol-vidék erdős sztyeppei övezetére kiterjedő bakali kultúrát, az Irtis menti erdős sztyeppei potcsevasi kultúrát, a dél-uráli karajakupovói kultúrát e hipotézisre reagálva is tanulmányozza, összefüggésben azzal a felvetéssel is, hogy a tulajdonképpeni magyar nép kialakulása viszonylag gyorsan mehetett végbe, jelentős részt külső hatásra.

A Kari Publikációs Díjban részesült tanulmány itt olvasható.