Főoldali videók

Sikerrel zajlott le az első Propylaia, az ELTE BTK Ókortudományi Intézete és a Palladion Műhely által közösen szervezett nyári tábor. A négynapos rendezvény során a résztvevő diákok beszélgetések, workshopok és játékos feladatok útján ismerkedhettek meg az ókor kutatásának különféle lehetőségeivel.

Sikerrel zajlott le az első Propylaia, az ELTE BTK Ókortudományi Intézete és a Palladion Műhely által közösen szervezett nyári tábor. A négynapos rendezvény során a résztvevő diákok beszélgetések, workshopok és játékos feladatok útján ismerkedhettek meg az ókor kutatásának különféle lehetőségeivel.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán évtizedekre visszatekintő hagyomány az Egyetemi Anyanyelvi Napok megszervezése minden év tavaszi félévében. Idén a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék volt a programok házigazdája, a szervezők előadásokkal, beszélgetésekkel, versenyekkel, kiállítással és kulturális programokkal várták az érdeklődőket.
Nemzetközi konferenciát tartott az ELTE Finnugor Tanszéke Bereczki András tanszékvezető 60. születésnapja alkalmából 2022. május 19-én. Az egésznapos hibrid konferencián az érdeklődők illusztris magyar és észt előadókat hallgathattak meg a magyar-észt kulturális kapcsolatok témaköréből és az együttműködések jelenlegi formáiról.
Idén a BTK Néderlandisztikai Tanszéke volt a Studiedag, azaz a Holland Tanulmányi Nap házigazdája. A Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem holland tanszékének oktatói és hallgatói mellett tanszékünk meghívott három neves holland, illetve flamand vendéget is: a nap folyamán Babs Gons, költő, spoken word előadó, Killa van der Starre, költő, irodalomtörténész, és Franck Willaert, középkorász, irodalomtörténész tartottak előadást és workshopot.
Szende Katalin történész tartott előadást a magyar királyi városokról és az új médiumok térhódításáról az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet "Nyitott Napok" sorozatában.
Vergilius eposzáról és recepciójáról szervezett konferenciát az ELTE Latin Tanszéke. A kétnapos tanácskozás során az érdeklődők előadásokat hallgathattak meg többek között Horatius és Vergilius szóhasználatáról, az archaikus kori görög kolonizációs hagyományokról, valamint az Aeneis történelemhez való viszonyáról és a kortárs befogadástörténetéről. A videóban Déri Balázs, az ELTE Vallástudományi Tanszék egyetemi tanára szólal meg.
• Megnyitóbeszédet mond Dr. Bartus Dávid, dékán • Köszöntőt mond Dióssy Panka, a BTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke • Kerekasztal-beszélgetés a BTK képzéseiről // Résztvevők: Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese, Dr. Bartus Dávid, Dióssy Panka • Tájékoztató az érettségi-felvételi rendszerről // Bukta Péter, osztályvezető (Felsőoktatási Felvételi Főosztály, Tájékoztatási Osztály) • Tájékoztató az alapképzési rendszerről // Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese
Nyelv- és irodalomtudomány kategóriában Deme Andrea (Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék) nyerte el 2021-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. 2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti.
„Az ELTE ígéretes kutatója” a filozófia és történettudomány területén 2021-ben Takó Ferenc (Bölcsészettudományi Kar, Japán Tanszék) lett. Interdiszciplináris eszmetörténeti kutatásai a japán és a kínai, illetve az európai gondolkodástörténet találkozási pontjaira irányulnak, új megközelítésmódokat kínálva az interkulturális gondolkodástörténeti érintkezés mechanizmusainak értelmezésére. 2010 óta vizsgálja a kínai bölcselet európai recepciótörténetét a XVI. század vége és a XIX. század közötti időszakra koncentrálva a német nyelvű filozófiai irodalomban. Ezzel párhuzamosan, japanológiai kutatásai keretében a kínai bölcselet, illetve az európai filozófiai szemléletmódok japán recepciótörténetével foglalkozik. Doktori kutatásában azt vizsgálta, hogyan tükröződik a történelemszemlélet átalakulása Max Weber Kína-interpretációjában, és hogyan illeszkedik Kelet-képe az életmű egészébe.
Ismerd meg az ELTE Bölcsészettudományi Kar MA képzéseit! Tájékoztató előadásunkból többet megtudhatsz a képzési és felvételi rendszerről, a kutatási lehetőségekről, valamint a mesterképzést követő kilátásokról.
A Trefort-kert Offline fesztivál részeként megvalósult élő bejelentkezésen a település gyönyörű környezetét, a munka részleteit és az addig elért eredményeket ismertették egyetemünk oktatói.
A Diszciplínák párbeszéde című sorozat második részének beszélgetőpartnerei Ács Pál irodalomtörténész, az ELTE BTK címzetes egyetemi tanára és Fazekas István történész, az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék egyetemi docense voltak. A beszélgetést Varga Zsuzsanna egyetemi tanár, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék vezetője moderálta.
Az ELTE 9. alkalommal rendezte meg egyetemi nyílt napját, ahol a továbbtanulás előtt álló fiatalok első kézből kaphattak információt az Egyetem képzési kínálatáról, a nemzetközi programokról, a Hallgatói Önkormányzat munkájáról, valamint a sportlehetőségekről. A videó az ELTE BTK Kommunikációs Csoportja és az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék Médiaműhely Hallgatói Programjának keretében készült.
Hogyan jelenik meg Daidalosz és Ikarosz mítosza a kortárs magyar költészetben és az antik római irodalomban? Ezzel foglalkozott kutatásában Kerti Anna Emese (ELTE BTK), aki I. helyezett dolgozatával elnyerte a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját is a 35. OTDK Humán Tudományi Szekciójában. Az azonos témát érintő képeket, szövegeket és más műalkotásokat érdemes egymás fényében nézni és olvasni, esetünkben is a görög mítosz egyfajta közös buborékot von a különböző műalkotások köré – fejtette ki interjúnkban a díjazott.
Mendrey Zsófia, az ELTE BTK hallgatója kutatásában 3 vidéki és 3 fővárosi intézmény 400 diákjának bevonásával vizsgálta a tizedikes tanulók nyomtatott és digitális szövegértési teljesítményét. A kutatásról tartott előadásával egy I. helyezés mellett a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját, a Reménység-kitűzőt nyerte el a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekcióban a 35. OTDK-n.
A modern régészet ágai egyre inkább kinyúlnak a természettudományok (például a genetika) és az informatika felé, de felölelik a kutatásszervezés és a projektmenedzsment tevékenységeket is. Az e területeken szerzett tapasztalatait szeretné felhasználni vezetői munkája során Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar új dékánja, aki olyan új szakok elindítását is tervezi, amelyek a bölcsészettudományok hagyományos értékeinek megőrzése mellett erősebben koncentrálnak a karon megszerezhető tudás gyakorlati hasznosítására is.
Az ELTE Doktorandusz Önkormányzat egyik fő célja, hogy feltérképezzük azokat a problémákat, amelyekkel doktori hallgatóinknak meg kell küzdeniük és lehetőleg megoldásokat is találjunk rájuk – mondta interjúnkban Bencze Norbert. Az EDÖK márciusban újraválasztott elnöke szerint a problémák egyénenként és programonként eltérőek, ezért itt hatványozott jelentősége van a különböző karok és doktori programok közötti kommunikációnak, eszmecseréknek.
2021. február 1-én lépett hivatalba Dr. Bartus Dávid, minden idők legfiatalabb ELTE-s dékánja.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a filozófia és történettudományban Nemes Z. Márió, az ELTE Esztétika Tanszék adjunktusa nyerte el a díjat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a nyelv és irodalomtudomány kategóriában Kuna Ágnes, az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék adjunktusa nyerte el a díjat.
Dr. Sonkoly Gábor dékán úr ünnepi köszöntője a Bölcsészettudományi Kar frissen végzett hallgatóinak.
A Bölcsészettudományi Kar hallgatói mesélnek élményeikről, tapasztalataikról, és arról, miért érdemes az ELTE bölcsészképzését választaniuk a felsőoktatás kapujában álló diákoknak. A videót Jakus Kristóf készítette.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a nyelv és irodalomtudományban Simon Gábor nyerte el a díjat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a filozófia és történettudományban Vadas András nyerte el a díjat.
Koltói Lilla (KRE) pszichológus, egyetemi adjunktus előadása a hallgatói sikerességről az ELTE BTK HELP (Hallgatói Eredményességet Elősegítő Program) szervezésében. A hallgatói sikerességre számos tényező hat, az egyetem az akadémiai és társas bevonódás területén tudja elősegíteni a hallgatói eredményességet. Az előadásban azokat a tanulmányi és társas tényezőket vesszük sorra, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók minél sikeresebben végezzék el a tanulmányaikat. A HELP az ELTE Bölcsészettudományi Kar új szolgáltatása, mely a beiratkozás pillanatától a hallgatók rendelkezésére áll tanácsadással, segítségnyújtással. Célunk, hogy információt adjunk és támogató közeget biztosítsunk a nehézségekkel való megküzdéshez.
Több mint 60 előadás, workshop és mintaóra várta a közel 3000 érdeklődőt az ELTE hagyományos pályaválasztó fesztiválján. Aki október 11-én a Trefort-kertbe látogatott, megtapasztalhatta, hogy az ország legszélesebb oktatási kínálatát nyújtó egyetemen sokoldalú, eleven közösség fogadja, már most is támogatást nyújtva tehetsége kibontakoztatásához.
Az ELTE BTK közel 100 program, köztük interaktív előadások, gyerek- és kézművesprogramok és kiállítások is várták az érdeklődőket szeptember 27-én.
Az ELTE Szenátusa május 10-én ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában az Egyetem Pázmány Péter általi, 1635-ös alapítására emlékezve. A Pázmány-napi előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. 2019 Pázmány-napi előadója Ritoók Zsigmond, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Latin Tanszékének professor emeritusa volt, aki Stílusváltozás az archaikus görög lírában címmel tartott előadást.
2019-ben az ELTE adott otthont az OTDK Humán, illetve Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi szekciójának.
2016-ban alakult meg az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport, amely az ELTE BTK Fonetika Tanszékén végez különböző kísérleteket. Markó Alexandra habilitált egyetemi docenssel, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk a tanszéken kialakítandó laborról, a különböző speciális műszerekről. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.
Telt ház volt a BTK 2019-es nyílt napján, ahol az érdeklődő felvételizők mintaórákon, szakos és felvételi tájékoztatón vehettek részt.
Borhy László akadémikus, az ELTE rektora, a Régészettudományi Intézet egyetemi tanára. Ókortudományokkal foglalkozó kutatóként Komárom / Szőny római kori elődje, a színvonalas régészeti leletekben, faragott és feliratos kőemlékekben bővelkedő Brigetio területén vezet ásatásokat az Ókori Régészeti Tanszék hallgatóinak aktív közreműködésével. A videóban a napvilágra került, színvonalas római kori freskókról beszél, amelyek méltán tartanak számot a nemzetközi figyelemre.
Kiss Farkas Gábor az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének adjunktusa. Főbb kutatási területei közé tartozik a reneszánsz és barokk magyar és európai irodalomtörténet (1400-1700). Sorozatunkban a koraújkori értelmiségi hálózatokkal kapcsolatos kutatását ismerteti, amely a Lendület-program támogatásával valósul meg.
Kemény István József Attila-díjas költő, író. Számos verseskötete és dalszöveg fordítása után jelenleg egy regény-trilógia második és harmadik részén dolgozik. A jogi egyetemet hagyta ott a bölcsészkarért, amelynek nyitottsága a '80-as években magát a szabadságot, az alkotás lehetőségét jelentette neki. A kortárs irodalom krémjével, Bartis Attilával, Tóth Krisztinával, Vörös Istvánnal, Kun Árpáddal, Térey Jánossal járt egy körbe, akik kortársai és egyben alkotótársai is.
Birtalan Ágnes egyetemi tanár, az ELTE BTK Mongol- és Belső-ázsiai Tanszékének, Mongolisztikai Kutatóközpontjának és Mongolisztikai Doktori Programjának vezetője. Mongólia kulturális nagykövete, kutatásaiban belső-ázsiai, elsősorban mongol filológiai, mongolisztikai, a mongol népek nyelveivel, folklórjával és vallásaival kapcsolatos témákat vizsgál. A videóban a mongol népek sámánizmusáról beszél. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.
A kiemelkedő egyetemi hallgatóinkat felvonultató sorozatunkban most Kovács Bence, néprajz szakos hallgatót mutatjuk be. Bence az ELTE-n végzett történelem-néprajz alapszakon, majd néprajz mesterszakon. 2016-ban muzeológiai, illetve közművelődési tevékenységéért Junior Prima díjban részesült. Jelenleg a Hagyományok Házában dolgozik muzeológusként.
Fenyvesi Áron a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában kezdte kiállításszervezői pályafutását. Most öt éve dolgozik a Trafó kurátoraként, és olyan művészeknek rendezett kiállítást, mint Kis Varsó, Andreas Fogarasi, Komoróczky Tamás, vagy a fiatalok közül Kis Róka Csaba, Csákány István. A kortárs magyar képzőművészetet a nemzetközi színtéren is nagy erőkkel népszerűsíti.
D. Tóth Kriszta író, újságíró, másfél évtizednyi televíziós pályafutást tudhat maga mögött, híradósként, műsorvezetőként és brüsszeli tudósítóként. Jelenleg Magyarország UNICEF nagykövete és a a wmn.hu weboldal főszerkesztője. 2009-ben Az év médiaszemélyiségének választották. A kitüntető címet ekkor első alkalommal kapta nő.
Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnökeként az életszerűbb, probléma-központúbb magyartanítás kialakításáért küzd. Korábban a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanított, jelenleg az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezető tanára. Számolatlan publicisztikája és több kötete is megjelent irodalmi és pedagógiai témában. Fontos szerepet vállalt a kétszintű érettségi rendszer felépítésében is.
Garaczi László, író, költő, műfordító, a Pompásan buszozunk!, a Metaxa, az Arc és hátraarc szerzője, a posztmodern irodalom egyik megkerülhetetlen hazai képviselője is az ELTE-re járt. Jó sokáig.
Pásztory Dóri kétszeres paralimpikon, 2000-ben a sydney-i, 2004-ben athéni paralimpián szerzett aranyérmet, ezzel a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is kiérdemelve. Később a Eurosport sportriportere lett, kezdetektől részt vett a A SUHANJ! Alapítvány munkájában, hogy sérült és fogyatékos emberek számára is elérhetővé tegye a mozgás örömét.