• Az ELTE Bölcsészettudományi Karán évtizedekre visszatekintő hagyomány az Egyetemi Anyanyelvi Napok megszervezése minden év tavaszi félévében. Idén a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék volt a programok házigazdája, a szervezők előadásokkal, beszélgetésekkel, versenyekkel, kiállítással és kulturális programokkal várták az érdeklődőket.

• Nemzetközi konferenciát tartott az ELTE Finnugor Tanszéke Bereczki András tanszékvezető 60. születésnapja alkalmából 2022. május 19-én. Az egésznapos hibrid konferencián az érdeklődők illusztris magyar és észt előadókat hallgathattak meg a magyar-észt kulturális kapcsolatok témaköréből és az együttműködések jelenlegi formáiról.

• Idén a BTK Néderlandisztikai Tanszéke volt a Studiedag, azaz a Holland Tanulmányi Nap házigazdája. A Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem holland tanszékének oktatói és hallgatói mellett tanszékünk meghívott három neves holland, illetve flamand vendéget is: a nap folyamán Babs Gons, költő, spoken word előadó, Killa van der Starre, költő, irodalomtörténész, és Franck Willaert, középkorász, irodalomtörténész tartottak előadást és workshopot.

• Szende Katalin történész tartott előadást a magyar királyi városokról és az új médiumok térhódításáról az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet "Nyitott Napok" sorozatában.

• Vergilius eposzáról és recepciójáról szervezett konferenciát az ELTE Latin Tanszéke. A kétnapos tanácskozás során az érdeklődők előadásokat hallgathattak meg többek között Horatius és Vergilius szóhasználatáról, az archaikus kori görög kolonizációs hagyományokról, valamint az Aeneis történelemhez való viszonyáról és a kortárs befogadástörténetéről. A videóban Déri Balázs, az ELTE Vallástudományi Tanszék egyetemi tanára szólal meg.

• • Megnyitóbeszédet mond Dr. Bartus Dávid, dékán • Köszöntőt mond Dióssy Panka, a BTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke • Kerekasztal-beszélgetés a BTK képzéseiről // Résztvevők: Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese, Dr. Bartus Dávid, Dióssy Panka • Tájékoztató az érettségi-felvételi rendszerről // Bukta Péter, osztályvezető (Felsőoktatási Felvételi Főosztály, Tájékoztatási Osztály) • Tájékoztató az alapképzési rendszerről // Dr. Horváth Krisztina, az ELTE BTK oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese

• Nyelv- és irodalomtudomány kategóriában Deme Andrea (Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék) nyerte el 2021-ben „Az ELTE ígéretes kutatója” címet. 2015-ben védte meg doktori értekezését az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az éneklésben megjelenő beszédhangok ejtési és észlelési sajátosságaiból. Az éneklést hazánkban először vizsgálta tudományos igénnyel a beszéd létrehozásával kontrasztban. Az elmúlt években tudományos érdeklődése kibővült, az éneklésben ejtett magánhangzó-megvalósulások után a beszédhangok, különösen a magánhangzók változatosságának általánosabb vonatkozásaival kezdett foglalkozni. Vizsgálatainak újdonsága, hogy az artikulációs mozgásokat és az akusztikai szerkezetet együttesen vizsgálja, sőt többféle módon számszerűsíti.

• „Az ELTE ígéretes kutatója” a filozófia és történettudomány területén 2021-ben Takó Ferenc (Bölcsészettudományi Kar, Japán Tanszék) lett. Interdiszciplináris eszmetörténeti kutatásai a japán és a kínai, illetve az európai gondolkodástörténet találkozási pontjaira irányulnak, új megközelítésmódokat kínálva az interkulturális gondolkodástörténeti érintkezés mechanizmusainak értelmezésére. 2010 óta vizsgálja a kínai bölcselet európai recepciótörténetét a XVI. század vége és a XIX. század közötti időszakra koncentrálva a német nyelvű filozófiai irodalomban. Ezzel párhuzamosan, japanológiai kutatásai keretében a kínai bölcselet, illetve az európai filozófiai szemléletmódok japán recepciótörténetével foglalkozik. Doktori kutatásában azt vizsgálta, hogyan tükröződik a történelemszemlélet átalakulása Max Weber Kína-interpretációjában, és hogyan illeszkedik Kelet-képe az életmű egészébe.

• Ismerd meg az ELTE Bölcsészettudományi Kar MA képzéseit! Tájékoztató előadásunkból többet megtudhatsz a képzési és felvételi rendszerről, a kutatási lehetőségekről, valamint a mesterképzést követő kilátásokról.

• A Trefort-kert Offline fesztivál részeként megvalósult élő bejelentkezésen a település gyönyörű környezetét, a munka részleteit és az addig elért eredményeket ismertették egyetemünk oktatói.

• A Diszciplínák párbeszéde című sorozat második részének beszélgetőpartnerei Ács Pál irodalomtörténész, az ELTE BTK címzetes egyetemi tanára és Fazekas István történész, az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék egyetemi docense voltak. A beszélgetést Varga Zsuzsanna egyetemi tanár, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék vezetője moderálta.

• Az ELTE 9. alkalommal rendezte meg egyetemi nyílt napját, ahol a továbbtanulás előtt álló fiatalok első kézből kaphattak információt az Egyetem képzési kínálatáról, a nemzetközi programokról, a Hallgatói Önkormányzat munkájáról, valamint a sportlehetőségekről. A videó az ELTE BTK Kommunikációs Csoportja és az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék Médiaműhely Hallgatói Programjának keretében készült.

• Hogyan jelenik meg Daidalosz és Ikarosz mítosza a kortárs magyar költészetben és az antik római irodalomban? Ezzel foglalkozott kutatásában Kerti Anna Emese (ELTE BTK), aki I. helyezett dolgozatával elnyerte a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját is a 35. OTDK Humán Tudományi Szekciójában. Az azonos témát érintő képeket, szövegeket és más műalkotásokat érdemes egymás fényében nézni és olvasni, esetünkben is a görög mítosz egyfajta közös buborékot von a különböző műalkotások köré – fejtette ki interjúnkban a díjazott.

• Mendrey Zsófia, az ELTE BTK hallgatója kutatásában 3 vidéki és 3 fővárosi intézmény 400 diákjának bevonásával vizsgálta a tizedikes tanulók nyomtatott és digitális szövegértési teljesítményét. A kutatásról tartott előadásával egy I. helyezés mellett a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját, a Reménység-kitűzőt nyerte el a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekcióban a 35. OTDK-n.

• A modern régészet ágai egyre inkább kinyúlnak a természettudományok (például a genetika) és az informatika felé, de felölelik a kutatásszervezés és a projektmenedzsment tevékenységeket is. Az e területeken szerzett tapasztalatait szeretné felhasználni vezetői munkája során Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar új dékánja, aki olyan új szakok elindítását is tervezi, amelyek a bölcsészettudományok hagyományos értékeinek megőrzése mellett erősebben koncentrálnak a karon megszerezhető tudás gyakorlati hasznosítására is.

• Az ELTE Doktorandusz Önkormányzat egyik fő célja, hogy feltérképezzük azokat a problémákat, amelyekkel doktori hallgatóinknak meg kell küzdeniük és lehetőleg megoldásokat is találjunk rájuk – mondta interjúnkban Bencze Norbert. Az EDÖK márciusban újraválasztott elnöke szerint a problémák egyénenként és programonként eltérőek, ezért itt hatványozott jelentősége van a különböző karok és doktori programok közötti kommunikációnak, eszmecseréknek.

• 2021. február 1-én lépett hivatalba Dr. Bartus Dávid, minden idők legfiatalabb ELTE-s dékánja.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a filozófia és történettudományban Nemes Z. Márió, az ELTE Esztétika Tanszék adjunktusa nyerte el a díjat.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a nyelv és irodalomtudomány kategóriában Kuna Ágnes, az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék adjunktusa nyerte el a díjat.

• Dr. Sonkoly Gábor dékán úr ünnepi köszöntője a Bölcsészettudományi Kar frissen végzett hallgatóinak.

• A Bölcsészettudományi Kar hallgatói mesélnek élményeikről, tapasztalataikról, és arról, miért érdemes az ELTE bölcsészképzését választaniuk a felsőoktatás kapujában álló diákoknak. A videót Jakus Kristóf készítette.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a nyelv és irodalomtudományban Simon Gábor nyerte el a díjat.

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára. A Bölcsészettudományi Karról a filozófia és történettudományban Vadas András nyerte el a díjat.

• Koltói Lilla (KRE) pszichológus, egyetemi adjunktus előadása a hallgatói sikerességről az ELTE BTK HELP (Hallgatói Eredményességet Elősegítő Program) szervezésében. A hallgatói sikerességre számos tényező hat, az egyetem az akadémiai és társas bevonódás területén tudja elősegíteni a hallgatói eredményességet. Az előadásban azokat a tanulmányi és társas tényezőket vesszük sorra, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók minél sikeresebben végezzék el a tanulmányaikat. A HELP az ELTE Bölcsészettudományi Kar új szolgáltatása, mely a beiratkozás pillanatától a hallgatók rendelkezésére áll tanácsadással, segítségnyújtással. Célunk, hogy információt adjunk és támogató közeget biztosítsunk a nehézségekkel való megküzdéshez.

• Több mint 60 előadás, workshop és mintaóra várta a közel 3000 érdeklődőt az ELTE hagyományos pályaválasztó fesztiválján. Aki október 11-én a Trefort-kertbe látogatott, megtapasztalhatta, hogy az ország legszélesebb oktatási kínálatát nyújtó egyetemen sokoldalú, eleven közösség fogadja, már most is támogatást nyújtva tehetsége kibontakoztatásához.

• Az ELTE BTK közel 100 program, köztük interaktív előadások, gyerek- és kézművesprogramok és kiállítások is várták az érdeklődőket szeptember 27-én.

• Az ELTE Szenátusa május 10-én ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában az Egyetem Pázmány Péter általi, 1635-ös alapítására emlékezve. A Pázmány-napi előadást minden évben az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. 2019 Pázmány-napi előadója Ritoók Zsigmond, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Latin Tanszékének professor emeritusa volt, aki Stílusváltozás az archaikus görög lírában címmel tartott előadást.

• 2019-ben az ELTE adott otthont az OTDK Humán, illetve Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi szekciójának.

• 2016-ban alakult meg az MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport, amely az ELTE BTK Fonetika Tanszékén végez különböző kísérleteket. Markó Alexandra habilitált egyetemi docenssel, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk a tanszéken kialakítandó laborról, a különböző speciális műszerekről. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.

• Telt ház volt a BTK 2019-es nyílt napján, ahol az érdeklődő felvételizők mintaórákon, szakos és felvételi tájékoztatón vehettek részt.

• Borhy László akadémikus, az ELTE rektora, a Régészettudományi Intézet egyetemi tanára. Ókortudományokkal foglalkozó kutatóként Komárom / Szőny római kori elődje, a színvonalas régészeti leletekben, faragott és feliratos kőemlékekben bővelkedő Brigetio területén vezet ásatásokat az Ókori Régészeti Tanszék hallgatóinak aktív közreműködésével. A videóban a napvilágra került, színvonalas római kori freskókról beszél, amelyek méltán tartanak számot a nemzetközi figyelemre.

• Kiss Farkas Gábor az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének adjunktusa. Főbb kutatási területei közé tartozik a reneszánsz és barokk magyar és európai irodalomtörténet (1400-1700). Sorozatunkban a koraújkori értelmiségi hálózatokkal kapcsolatos kutatását ismerteti, amely a Lendület-program támogatásával valósul meg.

• Kemény István József Attila-díjas költő, író. Számos verseskötete és dalszöveg fordítása után jelenleg egy regény-trilógia második és harmadik részén dolgozik. A jogi egyetemet hagyta ott a bölcsészkarért, amelynek nyitottsága a '80-as években magát a szabadságot, az alkotás lehetőségét jelentette neki. A kortárs irodalom krémjével, Bartis Attilával, Tóth Krisztinával, Vörös Istvánnal, Kun Árpáddal, Térey Jánossal járt egy körbe, akik kortársai és egyben alkotótársai is.

• Birtalan Ágnes egyetemi tanár, az ELTE BTK Mongol- és Belső-ázsiai Tanszékének, Mongolisztikai Kutatóközpontjának és Mongolisztikai Doktori Programjának vezetője. Mongólia kulturális nagykövete, kutatásaiban belső-ázsiai, elsősorban mongol filológiai, mongolisztikai, a mongol népek nyelveivel, folklórjával és vallásaival kapcsolatos témákat vizsgál. A videóban a mongol népek sámánizmusáról beszél. „Az ELTE Arcai” sorozatban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kiváló tudósokat és kutatókat mutatunk be, és egy számukra fontos kutatási területet.

• A kiemelkedő egyetemi hallgatóinkat felvonultató sorozatunkban most Kovács Bence, néprajz szakos hallgatót mutatjuk be. Bence az ELTE-n végzett történelem-néprajz alapszakon, majd néprajz mesterszakon. 2016-ban muzeológiai, illetve közművelődési tevékenységéért Junior Prima díjban részesült. Jelenleg a Hagyományok Házában dolgozik muzeológusként.

• Fenyvesi Áron a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában kezdte kiállításszervezői pályafutását. Most öt éve dolgozik a Trafó kurátoraként, és olyan művészeknek rendezett kiállítást, mint Kis Varsó, Andreas Fogarasi, Komoróczky Tamás, vagy a fiatalok közül Kis Róka Csaba, Csákány István. A kortárs magyar képzőművészetet a nemzetközi színtéren is nagy erőkkel népszerűsíti.

• D. Tóth Kriszta író, újságíró, másfél évtizednyi televíziós pályafutást tudhat maga mögött, híradósként, műsorvezetőként és brüsszeli tudósítóként. Jelenleg Magyarország UNICEF nagykövete és a a wmn.hu weboldal főszerkesztője. 2009-ben Az év médiaszemélyiségének választották. A kitüntető címet ekkor első alkalommal kapta nő.

• Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnökeként az életszerűbb, probléma-központúbb magyartanítás kialakításáért küzd. Korábban a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanított, jelenleg az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezető tanára. Számolatlan publicisztikája és több kötete is megjelent irodalmi és pedagógiai témában. Fontos szerepet vállalt a kétszintű érettségi rendszer felépítésében is.

• Garaczi László, író, költő, műfordító, a Pompásan buszozunk!, a Metaxa, az Arc és hátraarc szerzője, a posztmodern irodalom egyik megkerülhetetlen hazai képviselője is az ELTE-re járt. Jó sokáig.

• Pásztory Dóri kétszeres paralimpikon, 2000-ben a sydney-i, 2004-ben athéni paralimpián szerzett aranyérmet, ezzel a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is kiérdemelve. Később a Eurosport sportriportere lett, kezdetektől részt vett a A SUHANJ! Alapítvány munkájában, hogy sérült és fogyatékos emberek számára is elérhetővé tegye a mozgás örömét.

41