Atelier tavasz: Anne Rasmussen

A hagyományokhoz híven idén tavasszal is külföldi egyetemekről érkező vendégprofesszorok mutatják be friss könyveiket, kutatásaikat az ELTE Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszékén.

Március 10-én Anne Rasmussen tart francia nyelvű előadásokat, melyekhez a tanszék magyar nyelvre tomácsolást biztosít.

10:00-11:30 Szemben a világjárványokkal. A professzionális tudástermelés és az európai egészségügyi határok problémái, 1830–1930

Az 1830-as évek nagy földrajzi területeket érintő sárgaláz és kolerajárványaitól kezdve a járványok elleni küzdelem nemzetközi együttműködést igénylő kérdéssé vált, ez a folyamat pedig az 19. század második felében tovább fokozódott. Az átalakulás során az országhatár védendő, az egyes államok között húzódó demarkációs vonalból a közegészségügyi védelem szempontjából stratégiai jelentőségű tartókővé, „egészségügyi határrá” [frontière sanitaire] is vált. Az ehhez kapcsolódóan létrejövő tudományos és politikai megközelítést pedig „nemzetközi higiénének” nevezték.

Az előadás az egészségügyi határ fogalmát és az ezzel kapcsolatos, a társadalom védelmét szolgáló eszközök újragondolását tárgyalja a 19. században és a 20. század elején a kolerától a tífuszon át a spanyolnátha járvány(ok)ig. Ide tartoznak az egyes területek felügyeletére szolgáló karanténrendeletek, a potenciális baktériumhordozó felkutatására irányuló intézkedések, amelyeket Pasteur és Koch bakteriológiai felfedezései tettek lehetővé, valamint az első világháború, amely új prioritásokat jelölt ki a háború által sújtott területek határainak védelmére, ostromlott erődökként tekintve ezekre.

A határok ellenőrzése, legyenek azok közeliek vagy távoliak, elősegítette azt, hogy a népmozgások – legyen szó akár zarándokokról, katonákról vagy bevándorlókról – egészségügyi problémákként jelenjenek meg.  Ugyanakkor, a migráció kérdésének medikalizációja nem vezetett egyértelmű következtetésekhez, megoldási javaslatokhoz: a széleskörű szociális ellátástól a faji megkülönböztetésig jelentősen eltérő politikai megközelítések alkalmazására volt lehetőség a bevándorlókkal kapcsolatban. Ily módon pedig az előadás olyan kérdéseket vet fel, amelyek egy évszázaddal később, a Covid–19 világjárvány idején és azt követően is aktuálisak maradtak.

14:00-15:30 Igaz és hamis a Nagy Háborúban: tudomány, hit és a bizonyítékok kezelése

A tény és a fikció, a valós és a valótlan, az igazság és a hazugság viszonyának kérdése, valamint az egymáshoz fűződő kapcsolatuk a média mai világában központi kérdés. A közösségi hálózatokban megjelenő fake news, az alternatív igazságok és a tények fikcióvá alakítása   történelmi, politikai és társadalmi jelentőségre tesz szert. E történeti konstrukció tanulmányozásához a háború kiválóan alkalmas terepet kínál, mert elsőrendű táptalaja mindazon gyakorlatoknak, amelyek a valóság és a fikció közötti különbség felhasználására épülnek. Ahogy Hiram Johnson amerikai szenátor 1917-ben megjegyezte, az igazság mindig az első, ami megsérül, amikor kitör a háború.

A történész Marc Bloch, aki maga is harcolt a Nagy Háborúban, erről egész elméletet állított fel 1921-ben megjelent híres tanulmányában a „hamis háborús hírekről”: a konfliktust olyan „hatalmas természetes kísérletnek” tekintette, amely a valósághűség és a hiszékenység mechanizmusait teszteli, és amelyet tanulmányozás tárgyává kell tenni. A 19. század folyamán tettek szerint tekintélyre azok a „tudáshordozók” (Kulturträger), akik a hivatásuk ethosza szerint képesek megállapítani a tényeket, akik olyan bizonyítékokat tudnak előállítani és kezelni, amelyeket tudományos módszerekkel igazolnak. 

Az első világháború, amelyet mindkét fél a jog nevében kívánt megvívni, egy „tudományos háborút”is kirobbantott, amiben ezek a tudáshordozók fontos szerepet játszottak. Az előadás ezt a szerepet vizsgálja, hogyan működtek a „bizonyítási technológiák” (S. Shapin) szövegekben, képekben, térképekben vagy más technikai eszközökben és miként támasztották alá e tudáshordozók a tekintélyüket és hitelességüket tudományosan igazolt érvekkel.

További részletek