Az egy atya két fia

A tékozló fiú története a Lukács-evangélium saját, egyedi példabeszéde, amelynek párja az Újszövetségben másutt nem fordul elő (Lk 15,11-32). Elterjedt domináns értelmezése morális elbeszélést lát a parabolában, ahol a személyes megtérés és a megbocsátás játssza a fő szerepet. A morális értelmezés azonban a két szimmetrikus részből felépülő példabeszéd második felével, az idősebb fiú történetével nem tud mit kezdeni. A példabeszédet Markion elhagyta, és jelentése már Tertullianus számára is problematikus volt. Damasus pápa Jeromoshoz fordult magyarázatért. Jeromos morális értelmezését azonban nem mindenki fogadta el, többek között Ágoston sem, aki a kisebbségi értelmezést követte és az üdvtörténet összefoglalását látta a példabeszédben.

Az előadás kimutatja, hogy a kisebbségi olvasatot erősítik meg a második rész rejtett bibliai idézetei, melyeket a morális olvasat figyelmen kívül hagy. A két fiú a Nép (Izráel) és a Népek (pogányok) történetét jeleníti meg. Ez az olvasat arra is rámutat, hogy a Szőlőmunkások példabeszéde (Mt 10, 1-15) hasonlóképpen üdvtörténeti jelentésű, amelyet a rabbinikus "ellen-példabeszéd" (Szifra 26,9) világosan azonosított.

Geréby György filozófiatörténész, a CEU oktatója. Fő kutatási területe a középkori és késő antik filozófia és teológia, ezen belül különösen a korai kereszténység. A témában publikált tanulmánya: The two sons of the one father. The salvation-historical interpretation of Lk 15,11-32. 

A Biblia civilizációnk és kulturális örökségünk megkülönböztetett, emblematikus hordozója. Tanulmányozásán keresztül identitásunk alapjait, rétegeit és változásait ismerhetjük meg: a Biblia kialakulásának története az ókorba vezet vissza, hatás- és értelmezéstörténete pedig a későbbi korokon átívelve egészen máig tart. Az ELTE BTK Bibliatudomány minorjának sorozata, Az Írás arcai idén egyes ókori olvasatok jelenkori értelmezésére vállalkozik. Az előadások nyilvánosak és ingyenesek.

Facebook