Az identitáson túl: mire használhatók az archeogenetikai adatok a népvándorláskor történetének újraírásakor?

10/19

2022. október 19. 18:15 - 19:30

Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, fszt 39.)

10/19

2022. október 19. 18:15 - 19:30

Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, fszt 39.)

Patrick Geary tart vendégelőadást a Bölcsészettudományi Karon.

A HistoGenes ERC SyG projekt 2022. október 18. és 21. között tartja éves konferenciáját, amelynek keretében Patrick Geary professzor, az Institut for Advanced Study (Princeton, NJ) professor emeritusa tart nyilvános előadást.

A történeti kutatásokban korábban az ősi DNS-t leginkább a vándorló népek eredetének és identitásának meghatározására használták. Ezek a vizsgálatok sok értékes eredményt hoztak, mégis az ősi DNS elemzése ennél sokkal többet is elárulhat, ha az értelmezésbe a régészeti és a fizikai antropológiai kutatások eredményeit is bevonjuk.

Az előadásban Patrick Geary az etnikai identitások keresésének lehetőségeiről és veszélyeiről szóló rövid bevezetés után arról értekezik, hogy a HistoGenes csoport kutatói hogyan használják a multidiszciplináris módszereket olyan kérdések feltárására, mint a helyi közösségek időbeli változásai, a közösségeken belüli összeolvadás vagy tagolódás mértéke, valamint a biológiai rokonság és házassági stratégiák szerepe a társadalmi struktúrák felépítésében és fenntartásában a gyors politikai és kulturális változások időszakában.

Az előadás az alábbi linken keresztül Zoomon is követhető.

Az Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD. HistoGenes projekt történészek, régészek, antropológusok és genetikusok részvételével vizsgálja a Kárpát-medence 5-9. századi népességtörténetét. A hagyományos régészeti-történeti megközelítésen túl, a kutatási program a legújabb természettudományos módszerek (paleogenomika, izotópkémia) intenzív alkalmazásával olyan kérdésekre keres választ, amelyek eddig kívül estek e tudományok hatáskörén. A hosszú távú népességtörténeti folyamatokra figyelve különös hangsúlyt fektetnek a migráció hatásának, a helyiek és a bevándorlók együttélésének vizsgálatára, a közösségek (család, falu) szerveződésének megismerésére. A projekt keretében lehetőség nyílik a társadalmi hierarchia biológiai hátterének, a rokonsági viszonyok közösségszervező szerepének, a táplálkozás és az életmód kutatására.