Buenos Airestől Pekingig
Az ülésen Szvák Gyula professor emeritus, főszerkesztő részletesen beszámolt arról, hogy az alapítás óta eltelt másfél évben három szám jelent meg, kb. 800 oldalon, amely 32 cikket tartalmazott, benne 21 magyar és 14 külföldi szerző, 10 magyar és 22 idegen nyelvű (orosz vagy angol) művét. Az idei első szám egy olyan, az orosz történelem 862-1801 közötti időszakát felölelő historiográfiai sorozat első tematikus része, amely 17 ország kb. ötven tudósát vonja a közös munkába.
A 2021/1-es számmal a folyóirat fordulóponthoz ért: az eddigi évkönyvszerű megjelenést felváltotta a periodikus, és a szerzői arányok is megváltoztak: a hét külföldi (orosz, kínai, amerikai, német, francia) mellett négy magyar kolléga tanulmánya jelent meg, s a jövőben is ez a kb. 2/3-1/3 arány lesz a meghatározó.
A beszámolóban elhangzott az is, hogy a periodika már most is több nagy nemzetközi adatbázisban megtalálható, s közeli célul tűzték ki a Scopusba és a Web of Science-be való bekerülést is.
Az ezt követő vitában Dmitrij Regyin professzor Jekatyerinbugból felvetette, hogy a nemzetközi standardoknak a legmegfelelőbb az évi négy megjelenés lenne. Ehhez kapcsolódott Igor Tyumencev professzor (Volgográd), aki úgy vélte, hogy évi két számmal nem lesz egyszerű bekerülni az említett adatbázisokba. Szilárd Léna professor emeritus (Sassari) a Földközi-tengeri térség ruszisztikájával való együttműködést sürgette, míg Andrej Medusevszkij professzor (Moszkva) a hagyományos, és a RussianStudiesHu által felvállalt kelet-nyugati közvetítő szerepet javasolta egy olyan új pozicionálással bővíteni, amely reagál a globalizált és egyben fragmentált új világberendezkedés kihívásaira. Font Márta professzor (Pécs) az évi két megjelenést tartotta a jelenlegi feltételek között reálisnak.
A vitának ebben a szakaszában szóba kerültek a finanszírozás kérdései is. Szvák Gyula elmondta, hogy a három számot kb. 5000 dollárból állították elő. Dmitrij Regyin, aki a Jekatyerinburgban megjelenő Quaestio Rossica szerkesztője, összehasonlításként arról számolt be, hogy náluk az egyetem évi 20.000 Euróval támogatja a periodikáját, amely, nem meglepő módon, igen gyorsan elérte a Q1-es besorolást. A mintegy kétórás szerkesztőbizottsági ülés résztvevői a találkozó végén újabb összejövetelben állapodtak meg.