Dante-hónap a Párbeszéd Házában

Dante-hónap a Párbeszéd Házában
09/22

2016. szeptember 22.

Párbeszéd Háza

09/22

2016. szeptember 22. -

Párbeszéd Háza


Szeptember 22-én 19 órától „Óh, boldog Magyarország! Csak ne hagyja magát félrevezetni már” címmel Prokopp Mária tart előadást a Párbeszédek Házában.

A professzor asszony kutatásai során arra jutott, hogy a budapesti Dante-kódex Velence ajándékaként került I. Anjou Károly királyunk könyvtárába. A miniatúrák stílus-vizsgálata pedig arra enged következtetni, hogy a miniatúrák nem Itáliában, hanem a magyar királyi festőműhelyben készültek.

A budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött XIV. századi Dante-kódex a legkorábbi és a leggazdagabban illusztrált példánya Dante Isteni Színjáték c. művének. Fakszimile kiadása a 2008-ban jelent meg Veronában. A kódex velencei dialektusban átírva tartalmazza Dante Alighieri Isteni színjátékának majdnem teljes szövegét. A kódex 1330-40 körül készülhetett a miniatúrák stílusa szerint. Az eddigi kutatás feltételezte, hogy a nyelvezete miatt, Velencében festették a miniatúrákat is. A kódex II. Abdülhamid Han török szultán ajándékaként 1877-ben került az Egyetemi Könyvtárba, miután Ipolyi Arnold, Henszlmann Imre és Kubinyi Ferenc 1862-ben felfedezte az Isztambuli szerájban őrzött 72 Corvina-kódex között, amelyeket még Nagy Szulejmán szultán vitt magával Budáról a város 1541. évi elfoglalását követően. II. Abdülhamid Han a krími háborúkat követően döntött úgy, hogy viszonzásképpen a magyar népnek az orosz–török háború idején tanúsított török-pártiságáért, visszaad a „magyar ifjúságnak” harmincöt kódexet.

Prokopp Mária professzor asszony a budapesti Dante-kódex művészettörténeti elemzése során arra a meggyőződésre jutott, hogy a kódex Velence ajándékaként került I. Anjou Károly magyar király könyvtárába, akinek édesapját, Martell Károlyt Dante személyesen ismerte, és az Isteni Színjátékban, a Paradíso VIII. énekében őt dicsőítette. A kódex nagy megbecsülésnek örvendett Mátyás király Corvina könyvtárában is.  A miniatúrák stílus-vizsgálata arra enged következtetni, hogy a miniatúrák nem Velencében készültek, mivel Velencének a XIV. század elején nem volt ilyen szintű miniatúrafestő műhelye, hanem a szöveg-kötetet elküldték a magyar királyi festőműhelybe, amely a XIV. századi európai festészet élvonalába tartozott, és amelynek alkotásai közé tartozott az Anjou Legendárium és a Képes Krónika is, és ott készültek az Egyetemi könyvtár híres Dante-kódexének a pompás képei.