Deme Andrea is részt vett az ELTE TTK legújabb kutatásában

2022.01.17.
Deme Andrea is részt vett az ELTE TTK legújabb kutatásában
Az ELTE kutatói legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban azt találták, hogy a kutyaagy érzékeli, ha emberi beszédet hall, és más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán. A világon most először sikerült kimutatni, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatásban Deme Andrea, a ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék adjunktusa is közreműködött. Az eredményekről a kutatók a NeuroImage folyóiratban számoltak be.

"Pár éve költöztem Magyarországra Mexikóból, hogy az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjánál kezdjem meg a posztdoktori munkámat. A kutyám, Kun-kun is velem jött. Mikor megérkeztünk Budapestre, elgondolkodtam, vajon feltűnik-e neki, hogy itt más nyelven beszélnek az emberek, hiszen addig lényegében csak a spanyol nyelvvel találkozott" — meséli Laura V. Cuaya, a cikk első szerzője.

"Tudjuk, hogy az ember már csecsemőkorban meg tudja különböztetni egymástól az egyes nyelveket, de vajon képesek-e erre a kutyák is? – folytatja a kutató. – Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk, amelyben Kun-kun és 17 másik kutya vett részt. A kutyák mind ki lettek képezve arra, hogy mozdulatlanul feküdjenek az MR készülékben a vizsgálat alatt. Mindegyikük csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt.

A kísérlet során A kis herceg-ből játszottunk le nekik részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsuk agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottunk. Ezeket az ingereket arra használtuk, hogy megnézzük, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között.”

A beszéd és a nyelvek multivoxeles mintázatelemzés (MVPA) segítségével kimutatott reprezentációja a kutyaagyban (n=18). A 'searchlight' elemzés során talált agyterületek eltérő neurális reprezentációkat mutatnak a beszéd észlelésekor (piros skála) és a nyelvek megkülönböztetése során (kék skála). 

A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem-beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözik az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ingerek az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak. Arra viszont nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem-beszéddel szemben. "A kutyaagy, hasonlóan az emberekéhez, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli" — magyarázza Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerzője.

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy

a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni.

Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Ráadásul minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet. “Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve” — folytatja Hernández-Pérez.

„Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolásához további kísérletekre van szükség" — összegezte Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

A kutatást az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia (Lendület program, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (ÚNKP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Európai Kutatási Tanács és a Mexikói Tudományos és Technológiai Nemzeti Tanács (CONACYT) támogatta.

A tanulmány a NeuroImage folyóiratban jelent meg (szerzők: Laura V. Cuaya, Raúl Hernández-Pérez, Boros Marianna, Deme Andrea és Andics Attila).