Előadási lehetőség "Az élet aspektusai" című konferencián
„A fenomenológia, alapkaraktere szerint, tehát tudományos életfilozófia” – mondta Husserl 1927-ben. A fenomenológián belül és azon kívül is az „élet” fogalma meghatározó, sokat kutatott és sok vitát kiváltó koncepciónak számított. A fogalomnak az az alakja, amely a 20. század elejének életfilozófiáiban jelen volt, és amely a fenomenológiai mozgalom fejlődésére is alapvető hatást gyakorolt, a német romantikából eredt, ahol alkalmasnak tűnt arra a feladatra, hogy a modernitásban megjelent, megmerevedett ellentétek között (természet—szellem, tudatos—tudattalan) közvetítsen; hogy ezeket az ellentéteket fellazítsa és egy nagyobb egész mozzanataiként kapcsolja össze. Ebben a formában és ezzel a funkcióval származott át a fogalom a romantikus diskurzustól Schopenhauer és Nietzsche munkáin át Bergsonig és Diltheyig, és a Husserl korabeli életfilozófiák más képviselőiig. Egységet és rendszert teremtő koncepcióként jelen volt a különböző, a fenomenológiával is szoros kapcsolatban lévő természetfilozófiai és filozófiai antropológiai áramlatokban is, (gondolhatunk itt többek között Eduard von Hartmann, Ludwig Klages, Palágyi Menyhért munkáira; vagy, a fenomenológián belül, olyan szerzőkre, mint Scheler, Plessner, Gehlen, Buytendijk, esetleg Hedwig Conrad-Martius). További fontos területet képeznek az élet fogalmával kapcsolatos vizsgálódások és viták a francia fenomenológia területén, (pl. Sartre, Lévinas, Merleau-Ponty, Ricoeur, Richir, Marion – vagy éppen a fogalmat egész filozófiájának központjává tévő Michel Henry).
Jelentkezéseket érdeklődéssel várunk az élet fogalmának fenomenológiai tárgyalásainak témaköréből (Husserlnél, Heideggernél és más szerzőknél), a fogalommal kapcsolatos viták korabeli kontextusából (korabeli és későbbi életfilozófiai szerzők, kapcsolatuk a fenomenológiával, illetve a fenomenológiai mozgalom egyes alakjaival), a fogalom filozófiatörténeti előzményeiből (német romantika, klasszikus német filozófia, életfilozófiák a 19. században), a 20. és 21. század későbbi periódusaiban jelenlévő életkoncepciókból, ezeknek a tágabb, akár filozófián kívüli területekkel való összefüggéseiből (pszichológia, biológia, társadalomtudományok, irodalomtudomány, stb.). A jelentkezések elbírálásánál fontos szempont, hogy a tervezett előadások témájukban valamilyen módon kapcsolódjanak a fenomenológiához, (amennyiben nem közvetlenül fenomenológiai tartalmú jelentkezésről van szó).
A körülbelül 200-500 szavas absztraktokat 2019. március 3., vasárnap éjfélig várjuk az eletkonferencia@gmail.com címre.
A konferencia időpontja: 2019. április 18-19 (csütörtök-péntek). Helyszíne: Budapest, ELTE BTK Filozófia Intézet.