Grétsy László (1932–2024)

Grétsy László 1955-ben szerzett magyar–történelem szakos diplomát az ELTE-n. A nyelvészetet Pais Dezső szemináriumain kedvelte meg. Egyetemi tanulmányait követően a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként, majd a mai magyar nyelvi osztály vezetőjeként dolgozott. Később – visszatérve alma materébe – az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Magyar Nyelvi Tanszékének tanszékvezető tanára, majd az ELTE BTK professzor emeritusa lett.

Hetvenéves pályája során megszámlálhatatlan kötet szerzője, szerkesztője, tanulmány és ismeretterjesztő írás szerzője. Kandidátusi értekezését a szóhasadás jelenségéről írta, szaktudományos munkái közül erre volt a legbüszkébb. Országos ismertséget  azonban rádiós, majd televíziós műsoraival szerzett, amelyek közül kiemelkedik az Álljunk meg egy szóra! című. Az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt.

Grétsy László nyelvművelő munkásságát számos további díjjal ismerték el: Kiváló Népművelő, Apáczai Csere János-díj, Szarvas Gábor-díj, Magyar Örökség díj, Prima Primissima díj, Tőkéczki László-díj, valamint Magyar Nyelvőr Díj.

Személyisége, derűje, munkakedve halálig elkísérte. Az 20. század közepe nagy nyelvész generációjának egyik utolsó tagjaként búcsúzhatunk tőle. Emlékét tanítványai, kollégái és a magyar nyelvközösség milliói szívükben megőrzik.