Hogyan jellemezhető germanisztika szakos hallgatóink német köztes nyelve?
Az idegen nyelvek tanulásának, közvetítésének és a nyelvtanár-képzésnek egyre nagyobb jelentősége van, különösen azokban az országokban, ahol nem a jelenkor lingua franca-ja, az angol a hivatalos nyelv. Huber Ágnes 2023-ban publikált németnyelvű könyvében a német-magyar nyelvpárra összpontosít, egy empirikus vizsgálatot dokumentál magyar anyanyelvűek német tanulói nyelvhasználatáról. A kutatás középpontjában a német köztes nyelv áll.
A célnyelvhez fokozatosan közelítő köztes nyelv az az összetett nyelvi rendszer, amelyet nyelvtanulók hoznak létre egy idegen nyelv elsajátítása során.
A vizsgálatban a jelenség elméleti és gyakorlati feltérképezése több tudományterület eredményeinek és módszereinek bevonásával történik; az idegennyelv-elsajátítás kutatás mellett azonos fontossággal jelenik meg a rendszernyelvészet, továbbá szerepet kap a korpusznyelvészet, a szocio- és a pszicholingvisztika, valamint a variációs nyelvészet is.
A szerző az empíria során haladó szintű tudással rendelkező, a németet mint idegen nyelvet tanuló egyetemisták által létrehozott írott szövegeket, azaz olyan szabad, terjedelmi korlátok nélküli fogalmazásokat vizsgált, amelyeket az ELTE Germanisztika Intézet hallgatói saját nyelvtanulási tapasztalataikról írtak. A kutatás az esszék többlépcsős grammatikai, szemantikai, tartalmi elemzésére, továbbá olyan következtetések levonására, közös nyelvelsajátítási vonások meghatározására irányult, amelyek felhasználhatóak a német mint idegen nyelv közvetítésében.
A vizsgálat egyik fő célja a hallgatók által létrehozott összesen 149 esszé empirikus vizsgálata, grammatikai-pragmatikai hibaelemzése.
A hibákban olyan potenciál rejlik, amelyet a nyelvoktatásban fontos lenne tudatosabban kiaknázni, a nyelvi hiba ui. nem csupán azt hivatott jelezni, hogy a tanuló nem sajátította el megfelelő mértékben a tananyagot. A nyelvi hiba olyan, a tanulási folyamat természetes velejárójaként előforduló grammatikai-szemantikai-pragmatikai eltérés a célnyelvi normarendszer és a tanulói nyelvhasználat között, amely komoly potenciállal rendelkezik a nyelvoktatásban, hiszen rávilágít bizonyos tanulási nehézségekre és tünete egyes, a tanulók által felállított nyelvi hipotézisek helytelenségének.
A digitális korpusz szisztematikus, kvantitatív módszerrel történő nyelvi hibaelemzése mellett a kutatás fontos szempontjai közé tartoznak olyan szubjektív adatkategóriák, mint az idegen nyelvvel kapcsolatos attitűdök, tanulási szokások, stratégiák és a nyelvtanulási motiváció, amelyről a megkérdezettek az esszékben saját szavaikkal számolnak be. Értékes következtetéseket lehet levonni abból, ahogy a beszélők saját maguk reflektálják és értékelik nyelvtanulási folyamataikat, attitűdjeiket és a tanulási motivációs tényezőket.
Az egyéni adatokban tapasztalható jelentős eltérések ellenére általános tendenciák is megállapíthatók a nyelvelsajátítás és a célcsoport nyelvi készségei terén. A számszerűsíthető eredmények többek között arról tanúskodnak, hogy a nyelvi hibák nagy százaléka morfológiai, a szubjektív adatok pedig rámutatnak arra az izgalmas tényre, milyen markáns eltérések lehetnek a nyelvtanulók tényleges nyelvtudása és a nyelvi kompetenciára vonatkozó önértékelésük között.
A kötet, amely segít kitölteni a nem angol célnyelvű kutatások terén jelenlévő hiányt, hasznos kiindulópont lehet további empirikus vizsgálatok számára, amelyekkel közelebb kerülhetünk a köztes nyelv jelenséghez.
Borítókép: Pixabay