Honnan jönnek a házi macskák?
Ennek tisztázásával foglalkozik az a lengyel vezetésű Közép-Kelet európai kutatócsoport, amelynek tagjaként Csippán Péter, a Régészettudományi Intézet adjunktusa is bekapcsolódott a vizsgálatokba. Az Antiquity nevű rangos régészettudományi folyóiratban közölt cikkükben arra hívják fel a figyelmet, hogy bár a macskák csaknem 10.000 évvel ezelőtti háziasításának elsődleges területe az ún. Termékeny Félhold lehetett, lényegesen több, a macskákkal kapcsolatos, információ maradt ránk az ókori Egyiptomból, amit a háziasított macskák „fő elosztó központjaként” is értelmezhetünk.
A házi macskák későbbi elterjedéséről azonban csak igen kevés adattal rendelkezünk és ezek is leginkább a Mediterráneumra korlátozódnak. Annyi bizonyos hogy ezen állatok európai meghonosodása szoros összefüggést mutat a házi egér (Mus musculus) neolit megjelenésével, ugyanakkor bizonyosnak tűnik, hogy
a macskák elterjedésének tényleges katalizátora nagy valószínűséggel a hajózás és a tengeri kereskedelem megjelenése lehetett, hiszen a hajókon garázdálkodó rágcsálók kordában tartásának legfőbb szereplői lehettek ezek az állatok.
A kutatócsoport számos európai lelőhelyről származó leletet vont be a vizsgálatba, amelyek a késő pleisztocéntól egészen a modern korig tartó teljes időszakot lefedik. Az előzetes genetikai eredmények azt mutatják, hogy a közel-keleti vadmacska A1 haplotípusával rendelkező macskák már a neolitikum előtt is jelen voltak Közép-Európában, holott korábban azt feltételezték, hogy ez a haplotípus a közel-keleti vadmacskákra jellemző, és első európai megjelenését csak a Kr.e. 8. évezredre tehető. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy
az európai és a közel-keleti vadmacskák hibridizációjának esélye lényegesen nagyobb lehetett, mint azt korábban gondolták.
A további genetikai vizsgálatok tehát ennek tisztázását célozhatják meg.
A kutatás másik jelentős eredménye annak kimutatása, miszerint a lengyelországi régészeti leletek vizsgálata egy tendenciózus méretcsökkenést mutat az idő előrehaladtával, tehát
az állatok testmérete a késő középkorig folyamatosan csökkent.
Ez a jelenség újabb kérdéseket vet fel: Vajon mindez hogyan függ össze a faj elterjedésének tendenciáival? Megfigyelhető-e ez a trend a Lengyelországtól délebbre eső területeken? Milyen összefüggésben van mindez az európai és a közel-keleti vad ősök elterjedésével? Az előzetes eredmények ismeretében tehát a kutatás tovább folyik a fenti kérdések mentén.
Magdalena Krajcarz, Maciej T.Krajcarz, Mateusz Baca, Michał Golubiński, Zora Bielichová, Jelena Bulatović, Péter Csippán, Vesna Dimitrijević, René Kyselý, Daniel Makowiecki, Adrian Marciszak, Nemanja Marković,Mladen Mladenović, Wim Van Neer, Theodor Obada, Ivana Živaljević, Aleksandar Bulatović, Vujadin Ivaniševic, Stefan Pop-Lazić, Dušan Mihailović, Adam Ostasz, Kristina Penezić, Nenad Tasić, Perica Špehar, Jarosław Wilczyński & Danijela Popović (2022) The history of the domestic cat in Central Europe. Antiquity, 96(390), 1628-1633. doi:10.15184/aqy.2022.128