Két új Lendület-kutatócsoport alakul a BTK-n
A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul: a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosít forrást.
A beérkezett pályamunkákat idén is két szakaszban bírálták el. Először legalább három az MTA elnöke által felkért hazai vagy külföldi szakember készített anonim bírálatot: ők szövegesen értékelték és a megadott szempontok alapján pontozták a pályázatokat. A bírálati eredmények összesítését követően a második szakaszban egy ugyancsak az MTA elnöke által felkért zsűri értékelte a munkákat. A zsűri az anonim bírálók által adott szöveges értékelések és a pontszámok figyelembevételével rangsort állított fel, majd mindezek alapján javaslatot tett az MTA elnökének a támogatandó pályázatokról.
A BTK-n induló új kutatócsoportok
Bárth Dániel
A fiatal néprajzkutatókból és történészekből álló csoport célja, hogy mikrotörténeti esettanulmányok keretében ismerje meg a 18–20. századi katolikus és protestáns alsópapság „életvilágát”, mentalitását és lokális közösségekben betöltött szerepét. A kutatás fókuszában az egyházi társadalom alsó rétegének kultúraközvetítő funkciója és a népi kultúrával kapcsolatos attitűdje áll. Egyebek mellett arra keresnek választ, mitől vált valaki a közösség szemében ,,jó pappá”. Milyen tényezők húzódtak meg esetleges konfliktusaik hátterében? A kutatás az alsópapságnak nevezett társadalmi réteg lokális tevékenységének történeti kérdéseire fókuszál új források és eddig ki nem aknázott forráscsoportok elemzésével. A kutatócsoport munkája a 20. század második felében jelentős átalakulást hozó, politikai-ideológiai okokkal magyarázható drasztikus változások előtti viszonylatok feltérképezésére és értelmezésére irányul. A megszerzett információk a jelenkori helyi társadalmi szükségletek és problémák megértésében és megoldásában hasznosulhatnak.
Földváry Miklós István
Kutatócsoportja az európai középkor talán legnagyobb hatású kulturális jelenségét, a liturgiát elemzi. A csoport célja a téma történeti-összehasonlító vizsgálata révén új utakat nyitni mind a magyar vonatkozású, mind a nemzetközi tudományosságban. Eddigi kutatásaikban is ösztönző szerepet játszott az aggodalom, hogy a közép- és kora újkori liturgia a maga teljes gazdagságában feledésbe fog merülni. A kutatócsoport érdeklődése a magyar örökségen túl a nyugati gyakorlatok által alkotott egészre mint rendszerre kiterjed. Már korábban létrehozták az USUARIUM adatbázist, amely ma a nyugati liturgia végzéséhez kapcsolódó emlékek alighanem legnagyobb méretű és leghasználhatóbb archívuma-adatbázisa. Viszont a leghasznosabb adatbázis sem helyettesítheti a nagy mennyiségű adat kiértékelését és szintézisét – mondja a kutató. Eredményeiket gyakorlati kézikönyvek sorozatában tervezik közreadni, a köteteket a szaktudósok körén kívül a tágabb közönség szolgálatára és hasznára szánják.