Kitartás a nyelvtanulásban
Az angol alkalmazott nyelvészet területén nagyon fontos kutatási téma az idegen nyelveket tanulók motivációjának vizsgálata, hiszen a motiváció a hosszú távú sikeresség egyik legfontosabb előre jelzője. Csizér Kata, az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanára évtizedek óta kutatja különböző tipikus és atipikus nyelvtanulói populációkon a motiváció jellemzőit és a legfontosabb előrejelző változóit.
Vizsgálatai követik a nemzetközi trendeket, amelyekkel kapcsolatosan megfigyelhető, hogy az utóbbi években egyre több új konstruktum bukkan fel a szakirodalomban, a második nyelvi motiváció kutatásával kapcsolatosan (pl.: elköteleződés, reziliencia). Ezeknek az elméleti és empirikus kutatásoknak az az összefüggő célja van, hogy minél pontosabban megérthessük azt a hosszútávú folyamatot, amely során a diákok osztályteremben és/vagy azonkívül egy-egy nyelvet megtanulnak, mert a nyelvtanulás folyamatát nagyon sok tényező befolyásolhatja az évek során. Jelen cikkben Csizér Kata egy lengyel kutatócsoporthoz kapcsolódott és egy lengyelországi mintán elemezte egy motivációval kapcsolatos összetett változó viselkedését.
Az összetett változó elnevezése kitartással párosuló erőfeszítés [grit], ami a motivációs folyamatában leírja, hogy
nyelvet tanulni sikeresen úgy lehet, hogy hosszú időn keresztül kitartunk a célunk elérése érdekében: fent tartjuk saját érdeklődésünket.
A legfontosabb lengyelországi eredmények azt mutatják, hogy a kitartó erőfeszítések, amelyek a második nyelv tanulására irányulnak szoros összefüggést mutatnak azzal, hogy a tanulók mennyire élvezik a nyelvtanulás folyamatát, mennyire kíváncsiak, illetve, hogy milyen személyiségvonásokkal rendelkeznek a tekintetben, hogy mennyire kitartóak általában egy-egy feladat elvégzése során.
A kitartó erőfeszítést a nyelvtanulás során szintén pozitívan befolyásolja, ha a tanulók kevéssé szoronganak az osztályteremben a tanulás során, illetve az osztálytermen kívül a nyelvhasználat kapcsán.
Ezek az eredmények arra sarkalták az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék kutatóit, hogy magyarországi adatokon is vizsgálják a kérdéskört. Fontosnak tartják ennek a változónak a vizsgálatát, mert a hagyományos módszerekkel mért motiváció esetében nem látnak olyan problémát, amire visszavezethetőek azok a nemzetközi összehasonlítások, amelyek alapján a magyarok közel sem tartoznak az élmezőnybe, amikor az idegennyelv-tudás méréséről van szó. Mivel ez az első olyan kutatás, ami ezt tényezőt vizsgálja, fontosnak tartották, hogy egy speciális mintán végezzék a kutatást, így angolszakos egyetemisták töltötték ki a standardizált kérdőívet az ország különböző intézményeiben.
Az eredményeik elemzése jelenleg is folyik, azokról hamarosan beszámolnak a hazai és nemzetközi szakmai közösségnek. A nemzetközi eredmények tükrében különösen fontosnak tűnik olyan vizsgálatok végzése, amelyekben az életkori sajátosságokat figyelembe veszik a kutatók, mert a kitartó erőfeszítésre való hajlandóság az életkorral erősödni látszik. Lényeges lenne a BA és MA hallgatói populációkat tanulmányaik különböző évében felmérni és a tanárszakos hallgatókat tanulmányaik során követéses vizsgálatokkal mérni, hogy feltárható legyenek a változások és a lemorzsolódás jobb megértése.
A Kari Publikációs Díjban részesült tanulmány itt olvasható.
Pawlak, M., Csizér, K., Kruk, M., & Zawodniak, J. (2022). Investigating grit in second language learning: The role of individual difference factors and background variables. Language Teaching Research, 26, 136216882211057.