Kurzusajánló a 2021/22-es őszi félévre

Beszédgyakorlat  - a beszéd ismerete, technikai feltételei: anatómiai / fiziológiai ismeretek és gyakorlati megoldások (színpadi mozgás, megjelenés)
Előadói gyakorlat - a kurzus felvételével a jelentkező részt vehet a tanszék kórusainak próbáin és szereplésein, emellett a fellépéseken saját énekes/hangszeres tudásának szólisztikus bemutatására is lehetőség nyílhat

Népzene - alap- és speciális népzenei ismeretek
Zenetörténet - a képzések valamennyi félévében jelen lévő tantárgy különböző történeti korszakok zenéjének lényegét és sajátos jellemzőit elemzi

A kurzus a késő-középkori (XII-XV. sz.) filozófia legfontosabb problémáit kívánja áttekinteni néhány kiemelkedő szerző művén keresztül. A “középkor” és a “középkori filozófia” kifejezés jelentése nem magától értetődő, még kevésbé az, hogy a történetírók mit találtak fontosnak az említett korszakból. A kurzus során ezért mindenekelőtt áttekintjük a középkori filozófia historiográfiáját. Azután a görög, arab és zsidó filozófia recepcióját a XII-XIII. században, valamint a középkori skolasztikus tudományosság institucionális hátterét (a XII. századi filozófiai és teológiai iskolák, a középkori egyetemek kialakulása és működése, egyetemi autonómia, oktatási formák, a filozófiai és teológiai irodalom műfajai).

A középkori filozófia és teológia egységét az intézményi struktúra, az oktatott tananyag és a nyelv mellett a skolasztika módszertani és terminológiai bázisa adta, következésképpen foglalkozunk majd a logika és a jelentéselmélet néhány alapvető kérdésével is. Az alapok megismerését követően a következő szerzőkről és témákról lesz szó: (1) Canterbury-i Anselmus és az ontológiai istenérv; (2) Petrus Abaelardus önéletírása, Héloise és Abelard az isteni igazságtalanságról, az univerzáléprobléma, a morális jó és a rossz szemantikai elemzése; (3) a filozófia és a teológia viszonya a XIII. századi gondolkodásban, az 1270-es és 1277-es elítélő határozatok; (4) XIII. századi viták a lélek természetéről és a világ örökkévalóságáról; (5) metafizika és lélekfilozófia a XIII. században: Aquinói Tamás, az újító; (6) Duns Scotus metafizika-kritikája: az individualitás, a modalitás és az akaratszabadság új értelmezése; (7) Ockham redukcionista metafizikája és teológiája, szkepticizmus és isteni mindenhatóság. (8) Johannes Buridanus, via antiqua és via moderna a XV. századi egyetemeken.

• Előadó: Borbély Gábor
• csütörtök 14:00-15:30 i/129
• BBV-203.04; BMVD-203.04 (kollokvium)

This course gives an introduction to the basic concepts and fundamental theorems of set theory fro the viewpoint of the foundations of mathematics. We work in the first-order framework known as Gödel-Bernays set theory (GB). This system has the same set universe as its more well-known akin, Zermelo--Fraenkel set theory, supplemented with parametrically definable classes. After developing the hierarchies of the ordinal and cardinal numbers, we discuss some basic consistency results, first proven by Gödel in the framework of GB.

• Előadó: Péter Mekis
• Monday 12:00-13:30 i/224
• BBV-020_22; BMVD-020.22 (lecture)

A kurzus a kora újkori meghatározottságok (az Oszmán ill. a Habsburg Birodalom mint keret, a fanarióta uralom, a közép-európai felvilágosodás) tisztázását követően elemzi a modern nemzetépítés kezdetei és a kommunista diktatúra uralomra jutása közötti másfél évszázad csomópontjait, a társadalmi, felekezeti választóvonalak, másrészt a szomszédokhoz fűződő viszony illetve a nagyhatalmi politika által kiváltott válaszokat, fejlődés-elméleteket, a szellemi áramlatok, csoportosulások sajátosságait, párhuzamosan vizsgálva a politikum, a sajtó, a szépirodalom és a filológia forrásait illetve a szakirodalom változó ítéleteit.

• BMVD-135:25
• Oktató: Ábrahám Barna
• K:10:00-11:30, D.ép II.em 215.
• Létszám: 15 fő

Szó esik e nyelvek, valamint a már kihalt óporosz nyelv jellegzetességeiről, helyükről az indoeurópai nyelvek között, a balti népek kultúrájának sajátosságairól, a balti mitológia kérdéseiről, magyar-litván és magyar-lett kapcsolatokról a tárgyalt időszakban.

• A kurzus kódja: BBN-LIT17-231
• Az órák időpontja: szerda 12.00-13.30
• Oktató: Laczházi Aranka (laczhazi.aranka@btk.elte.hu)

• A kurzus kódja: BBN-LIT17-231, BMVD-141:90
• Az órák időpontja: hétfő 12.00-13.30
• Oktató: Laczházi Aranka (laczhazi.aranka@btk.elte.hu)

A kurzus a 19-20. században Európa keleti felén mindenhol jelentkező túlhajtott nemzeti büszkeség formáit tekinti át (a hajdani nagyság mítosza, annak ellentéteként az aktuális gyenge uralmi pozíció vagy éppen elnyomott helyzet, történeti és irodalmi hamisítványok, messianizmus, a szomszédokkal szembeni előítéletek), vizsgálva azok működését az egyes nemzetek történeti tudatában, kultúrájában, ideológiájában és adott esetben politikai gyakorlatában, mind a kurzus folyamán, mind összegzésként rávilágítva e jelenségek hasonló természetére, az idegen példák erejére és a kölcsönzések gyakorlatára

• BMVD-135:17
• Oktató: Ábrahám Barna
• H:14:00-15:30, D. ép II. em 215.
• Létszám: 15 fő

A kurzus adatai:

• BMVD-135:13 (közismereti kurzus), 5 kredit
• Helye: ELTE BTK Román Filológiai Tanszék, 1088, Múzeum krt. 4. A. ép. III. em. 330.
• Péntek, 10:00-11:30 (az időpont az igényeknek megfelelően változhat, igény esetén online is tartható)
• Oktató: Dr. Nagy Levente, egyetemi docens

Tematika:

1. Antonio Bonfini és Heltai Gáspár Drakuláról (recepció- és fordítástörténet) 
2. Drakuláról kiadott korabeli röplapok és M. Beheim históriája (Mátyás király és Drakula)
3. Drakula-amnézia és Drakula-reneszánsz (Bram Stoker regénye)
4. Drakula-feldolgozások filmen
5. Drakula alakja a román történetírásban és irodalomban
6. Egy magyar vámpír (Báthory Erzsébet) és Drakula egymásra találása (Andrei Codrescu regénye)

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az adekvát érvelés módszereivel, a különféle érvek elemzéséhez szükséges alapvető logikai ismeretekkel. A kurzus során a hallgatók hétköznapi és tudományos példákon keresztül sajátítják el az érveléstechnika alapfogalmait, megtanulják azonosítani a különféle érvelési hibákat és logikai elemzésnek alávetni bonyolult érveket és gondolatmeneteket.

• Előadó: Zvolenszky Zsófia, Matula Gábor
• csütörtök 12:00-13:30, i/-109 (alagsor)
• BBV-020.01/a; BMVD-020/03 (kollokvium)

A Conference on Jewish Material Claims Against Germany támogatásával az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományok és Historiográfia Tanszék valamint az Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszék a holokauszt és más népirtások történetével kapcsolatos kurzusokat hirdet meg a 2021-2022-es tanév őszi félévére.

 A Fotók a magyar holokausztról című szeminárium bemutatja a holokauszt idején készült (közismert és ismeretlen) fotók keletkezésének körülményeit,  készítőiket, történeti hátterüket és utóéletüket, felhasználásuk és értelmezésük módszertani problémáit, továbbá bevezeti a résztvevőket a legfontosabb hazai és külföldi fotóarchívumok használatába. Kapcsolódik az előző félévi kurzushoz, de felvehetik azok is, akik az előző órára nem jártak.

• Oktató: Csősz László történész, egyetemi adjunktus, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa
• BBN-HEB-341.20, BBV-205.48, BMVD-205.67

Az ELTE BTK Francia Tanszékén szeptembertől indul egy szabadon választható francia nyelvi rendszerező kurzus, amely során egy tematikus online jegyzet alapján módszeresen átvesszük a magyar hallgatók számára nehézséget jelentő B2+ (erős középfok) szintű francia nyelvtani témaköröket, a nyelvtani jelenségek szabályait és szabálytalanságait. Ez a kurzus hasznos lehet a francia nyelvtani nehézségekkel, hiányosságokkal vagy bizonytalanságokkal küzdő, a már meglévő nyelvtani tudásukat rendszerezni és tökéletesíteni kívánó francia vagy bármilyen szakos és bármilyen karon tanuló hallgatók számára.

• BBN-FFI17-400:4 
• csütörtök 12.00-13.30, F. épület, Sauvageot terem

A Kora újkori pszichológia kurzus a 16-18. század hétköznapi és abnormális pszichológiára vonatkozó elméleteivel foglalkozik. Filozófiatörténészek által ismertebb és kevésbé ismert szerzőktől (Francis Bacon, René Descartes, John Locke; Robert Burton, William Battie) olvasunk és vitatunk meg szövegrészleteket. Témák lesznek többek között az érzékelés, a motiváció, a ’szenvedélyek’, valamint ezek patológiái. Az angol nyelv ismerete előny, de nem feltétel.  

• Előadó: Szalai Judit
• Szerda 10:00-11:30 i/129
• BBV-020/020 (szeminárium)

• A kurzus kódja: BMVD-141:044, BBV-141:77
• Az órák időpontja: kéthetente, egyeztetett időpontban. Óramegbeszélés: e-mailben.
• Oktató: Laczházi Aranka (laczhazi.aranka@btk.elte.hu)

• A kurzus kódja: BBN-SLA-11-201.15
• Oktató: Aurelija Meškerevičiūtė (aurelija.meskereviciute@gmail.com)

Egy kis ízelítő a litván nyelvből és a lektorátus programjaiból itt található. További információ és óramegbeszélés e-mailben.

• A kurzus kódja: BBN-SLA-11-201.14
• Oktató: Laczházi Aranka (laczhazi.aranka@btk.elte.hu)

Egy kis ízelítő a lett nyelvből és a lektorátus programjaiból itt található. További információ és óramegbeszélés e-mailben.

A kurzus célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a legalapvetőbb matematikai és logikai fogalmakat és a legjelentősebb összefüggéseket: halmazok és műveleteik, véges és végtelen halmazok, relációk, függvények és a formális logika alapjai és alapvető logikai szabályok. Az óra a középiskolai matematikai anyagnál nem igényel több előképzettséget (valójában ennek is csak egy kisebb részét használjuk fel). A kurzus hasznos lehet bármilyen bölcsészhallgatónak, aki a matematika alapjai és a formális megközelítés iránt érdeklődik.

• Előadó: Rebrus Péter
• BBV-025.16, BMVD-025.16, gyakorlat, 4 kredit

A kurzus Raymond Smullyan egy könyvén alapul, a címe: „Mi a címe ennek a könyvnek?”  (Typotex, 1996 és újabb kiadások). Meg lehet tudni belőle, hogy hogyan kerüljük el a farkasembereket, él-e még Drakula, hogyan lehet bármit bebizonyítani, de a végén Gödel nemteljességi tételének gondolatmenetébe is bepillantást nyerünk. Közben sorra kerülnek a kijelentéslogika fogalmai és szabályai is.

• Előadó. Máté András
• péntek 14:00-15:30, i/221
• BBV-020:02; BMVD-020:02 (kollokvium)

A neurolingvisztika az emberi nyelvet az agy organikus neurológiai szerkezete termékének tekinti. Ekkor érdekes kérdés, hogy a nyelvtani elvek/szabályok vajon mentálisan is reálisak-e, tehát az általuk kifejezett tulajdonság az agyi működés számára is megkülönböztetett más nyelvi tulajdonságoktól?  

Az ilyen problémák megértése feltételezi a nyelv, az agy és az elme viszonyainak vizsgálatait, és ebben a laboratóriumi kísérletes módszertan alkalmazását. Például annak kutatását, hogy milyen agyi-neurológiai alapja és háttere van az újszülöttek és csecsemők hatalmas kognitív teljesítményének, melyet az anyanyelv elsajátítása során produkálnak. Vagy milyen kapcsolat van az agy neurológiai szerkezetének sérülése, betegsége (agyvérzés, afázia, Alzheimer kór) és a beszédprodukció és értés korlátozódása között. A neurológiai sérülések és a nyelvi következményeik ismeretében belátásokhoz juthatunk az ép nyelvi rendszer agyi hátterére, funkcionálásra. Ilyen témakörökben tanulmányozunk laboratóriumi kísérleteket, azok eredményeit, köztük saját kísérleteinket is. 

• Előadó: Bánréti Zoltán
• BBV-025.17, BMVD-025.17, gyakorlat, 4 kredit

E bevezető kurzus célja megismertetni a hallgatókat azzal, hogy különféle hangtani, alaktani, mondattani és jelentéstani jelenségeket megfigyelve és azokat áttekinthető adathalmazzá alakítva a nyelvészek milyen módszereket használnak a nyelv szabályszerűségeinek megállapítására, illetve hogy egyes szabályszerűségek érvényességét hogyan lehet nyelvi adatok gyűjtésével alátámasztani.

• Előadó: Baló András Márton
• BBV-025.15, BMVD-025.15, előadás, 4 kredit

A kurzus a nyelvtudomány fő céljait és területeit mutatja be, különös tekintettel a jelentéstan, hangtan, alaktan és a mondattan fő fogalmaira, problémáira, és legjelentősebb elméleti megközelítéseire. Foglalkozik ezen kívül a nyelvi változások természetével, a nyelvi képesség lelki alapjaival, és a főbb nyelvszemléletekkel.

• Előadó: Kálmán László
• szerda, 12.00-13.30, Gólyavár A (Mária Terézia terem)
• BBV-025.13, BMVD-025.13, előadás, 4 kredit

A nyelvtipológia a természetes nyelveket hangtani, morfológiai és mondattani tulajdonságaik alapján csoportosítja, és általánosításokat fogalmaz meg a nyelvekben megfigyelhető jelenségek gyakoriságára ill. egyes jelenségek együttállására. A kurzus nem igényel elméleti előképzettséget; különösen ajánljuk a nyelvek iránt érdeklődő magyar és idegen nyelv szakos hallgatóknak.

• Előadó: Dékány Éva
• BBV-025.18, BMVD-025.18, előadás, 4 kredit

A csütörtökönként 16 órakor kezdődő előadások témája ezúttal a „párok” jelensége, éspedig a legkülönfélébb nézőpontokból: irodalmi, történelmi, kultúrtörténeti, vallástörténeti és nyelvészeti előadások egyaránt találhatók a színes palettán.

A kurzus közismereti kurzusként és az "India kultúrája" minor tanegységeként is elvégezhető (kódjai: BBN-IKU-104:01, BBN-IND-304:19, BMVD-105:55).

Minden érdeklődőt sok szeretettel vár – immár újra jelenléti keretek között – az Orientalisztikai Intézet és oktatói! 

A kurzus plakátja LETÖLTHETŐ.

The course provides an introduction to modern analytic philosophy of science, focusing on the central epistemological problems of empirical sciences like physics. 

• Előadó: E. Szabó László
• Monday 18:00-19:30, i/221
• BBV-020.24; BMVD-020.24 (lecture)

Contents:

• characterization of scientific knowledge
• science in social context
• traditional methodology of empirical science
• skepticism concerning empirical knowledge
• truth of fact vs. truth of reasoning dichotomy
• the Kantian tradition
• philosophy of logic and mathematics
• scientific theory as partially interpreted formal system
• semantics of scientific theory
• the physicalist approach
• meaning and truth
• holistic conclusions
• operationalism and the constitutive a priori
• empirical underdetermination
• scientific knowledge in the context of the natural world

A Kr. e. 2. század végén az athéni filozófiai iskolák helyét a Római Birodalom városaiban terjedő, lazábban szerveződő irányzatok vették át. A filozófia művelésének földrajzi és intézményi kereteinek változásai – egyéb politikai, társadalmi, kulturális fejleményekkel együtt – a gondolkodási szokásokra is kihatással voltak. Az irányzatok az alapító írásainak tekintélyi szövegek gyanánt való elfogadásával azonosították magukat. A filozófia művelésének domináns módjává a kommentár vált. Megjelent az autoritások összeegyeztetésének igénye. Mind nagyobb szerepet kaptak az ember egzisztenciális problémái, a lélek és Isten viszonyának kérdése. A Kr. u. 2-3. századtól a kereszténység nagymértékben átveszi a hagyományos filozófia eszköztárát, és annak versenytársává lesz. A Kr. u. 3. század közepén létrejön az újplatonizmus szintézise. Az előadáson a poszthellenisztikus irányzatok (a szkepticizmus, platonizmus, arisztotelianizmus és sztoicizmus), az újplatonizmus és az ókeresztény gondolkodás néhány centrális problémáját tekintjük át.

• Előadó: Bene László
• kedd 8:30-10:00 i/221
• BBV-020:01; BMVD-020:01 (kollokvium)

Homérosz és Hésziodosz után a görög városállamokban széleskörű kulturális és intellektuális folyamatok vették kezdetüket. A görög epika után a verses és prózai műfajok legkülönbözőbb változataiban az egyén, a közösség és a világ egésze is témaként jelenik meg. Ebbe a fejlődési sorba illeszkedik – sok esetben a többi kifejezésmódot is meghatározóan – a kori görög filozófusok működése, a kurzuson ezeket a filozófusokat fogjuk áttekinteni.

Az irodalmi alkotásokhoz hasonlóan a filozófusok műve is egyéni, majdhogynem személyes. Ezen is túl, minden esetben egyértelmű nyomait találjuk a gondolkodók közötti versengésnek, vitának, Még olyankor is, amikor ez nem kifejezett témája a műnek, a megfogalmazás, az előadott gondolatrendszer a korábbi filozófusok elgondolásait fejleszti tovább, sőt, alkalomadtán azoktól határolódik el. Így van ez már a filozófiai hagyomány legkezdetén is, amikor a filozófia színre lép, és egyértelműen elhatárolódik az eposzokban hagyományozódó mítikus világmagyarázattól.

A félév során végig fogjuk kísérni ezt a folyamatot, ahogy a világ szerkezetére és keletkezésére vonatkozó tanítások mellett az emberi tudás korlátai, és ezek esetleges meghaladásának lehetősége válik a filozófiai diszkusszió tárgyává. Mindeközben a világ egészének és a városállamnak a szerkezetében található párhuzamosságok, és az ezekből fakadó etikai meglátások is meghatározóvá válnak egyes szerzőknél.

A XX. sz. eleje óta preszókratikusoknak nevezett filozófusok után ki fogunk térni a Szókratész előtti filozófusok másik nagy csoportjára, a szofistákra: milyen újabb filozófiai problémakörök vizsgálata indul meg színrelépésükkel, továbbá, hogy működésük nyomán a filozófus, és a filozófiai oktatás szerepe mennyiben módosult. A szofisták kapcsán ugyanakkor nem tekinthetünk el attól sem, hogy Szókratész velük szemben kifejtett kritikájára is kitérjünk.

Mivel a kurzus során tárgyalt szerzők műveit szinte kivétel nélkül csak beszámolókból és töredékes idézetekből ismerjük, így a kurzus módszertani bevezetést is nyújt az ilyen szöveghagyományok értelmezésébe.

• Előadó: Bodnár István
• csütörtök 16:30-17:00 i/221
• BBV-020/1; BMVD-020/1 (kollokvium)

A formabontó előadás-kurzus, amelynek oktatásában az ELTE BTK – NyTK Kihelyezett Elméleti Nyelvészeti Központ összes oktatója részt vesz, az elméleti nyelvészet "műhelyébe" nyújt bepillantást. Az egyes előadásokon a különböző szakterületek kutatói mutatják be, hogy milyen típusú problémák érdeklik az elméleti nyelvészeket, és milyen fajta magyarázatokat tudnak kínálni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a hallgatóknak kedvet csináljanak a további nyelvészeti stúdiumokhoz is. A kurzusra elméleti nyelvészet, magyar és idegennyelv szakos hallgatók mellett szívesen látunk bárkit, akit érdekelnek a nyelvek elméleti alapokon nyugvó vizsgálatának módszerei.

• Előadók: Gyuris Beáta, Kálmán László, Rebrus Péter
• BBV-025.14, BMVD-025.14, előadás, 4 kredit

A program többek között az alábbi oktatók előadásait tartalmazza:

• Baló András Márton – morfológia
• Bánréti Zoltán – szintaxis/neurolingvisztika
• Bárkányi Zsuzsanna – fonológia
• Dékány Éva – szintaxis
• Gärtner Hans-Martin – szintaxis/szemantika/pragmatika
• Gyuris Beáta – szemantika
• Kálmán László – szintaxis
• Komlósy András – morfológia/szintaxis
• Mády Katalin – fonetika
• Rebrus Péter – fonológia
• Törkenczy Miklós -- fonológia

A Conference on Jewish Material Claims Against Germany támogatásával az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományok és Historiográfia Tanszék valamint az Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszék a holokauszt és más népirtások történetével kapcsolatos kurzusokat hirdet meg a 2021-2022-es tanév őszi félévére.

 A Spártától Darfurig. Fejezetek a népirtások világtörténetéből című előadás a modern kori genocídiumok előzményeinek és történetének összehasonlító áttekintését kínálja, egyben betekintést nyújtva a témakör legfontosabb levéltári, vizuális és privát forrásaiba.

• Oktató: Csősz László történész, egyetemi adjunktus, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa
• BBN-HEB11-401.19, BBV-202.67, BMVD-202.58

• Oktató: dr. Borbás Gabriella Dóra adjunktus
• Az óra tervezett időpontja hétfő 14.00-15.30
• Helyszín: D épület fszt. 21. (Vagy vírushelyzetben: interaktív online előadás, Canvas, Teams)
• Kód: BBN-MNY11-317:9, BBV-060:20
• Megajánlott jegy lehetőségével, előfeltétel nincs, bármely egyetemről, karról lehet jönni.

A szóbeli bántalmazás 47 kategóriája

• Az egyes szóbeli bántalmazásos kategóriák nyelvi megfogalmazásai. Miket mondanak, akik viccnek akarnak beállítani egy bántást, és miket mondanak azután, hogy ezt lelepleztük? Miket mondanak, akik féltésnek, aggódásnak álcáznak bántalmazást. Miket mondanak, akik úgy állítják be, hogy valamire rosszul emlékszünk? Hogyan hangzik, amikor segítségnek vagy dicséretnek álcáznak bántalmazást? Stb. (Az összes kategória esetében.)
• Milyen nyelvi megfogalmazásokkal bagatellizálják ismerősök, ha próbáljuk megfogalmazni valaki bántásait?
• Milyen nyelvi megfogalmazásokkal mentegetik ismerősök a bántalmazónkat?
• Milyen nyelvi megfogalmazásokkal mentegetjük mi magunk a bántalmazónkat?
• Az együttműködő és az uraló kommunikáció.
• A verbális agresszió szándékos.
• Az áldozathibáztatás.

Agresszió, passzív agresszió.

• A bántalmazó kapcsolat dinamikája, projekció.
• Stockholm-szindróma, kognitív disszonancia.
• A fájdalom szerepe, a mentális hierarchia létrehozásának szerepe.

Tévhitek a bántalmazóról/a bántalmazó kapcsolatról

• Szóbeli bántalmazás: munkahely, szülő-gyermek kapcsolat, párkapcsolat, baráti kapcsolat.
• Kívülről hogyan ismerhető fel egy bántalmazó kapcsolat? Hogyan tudunk segíteni?
• Gyakran a bántalmazott tűnik bántalmazónak, a bántalmazó pedig egy vidám, humoros, intelligens embernek. Gyakran terapeuták sem ismerik fel a dinamikát.
• Honnan tudom, hogy bántanak?
• Nincs fizikai bántalmazás verbális nélkül.

A társadalom bagatellizálja/tagadja a verbális agresszió egyes megjelenéseit/romboló erejének súlyát

• Hogyan tudom megelőzni, hogy manipuláljanak?

Jegyszerzés: 2 db hatoldalas nyelvi gyűjteménnyel: a verbális agresszió kategóriái és az agressziót kísérő további nyelvi jelenségek körében (ezek pontosítása: szeptember elején).

Orientáló irodalmak

Borbás Gabriella Dóra 2020. A verbális agresszió kevésbé nyilvánvaló esetei és leleplezésük. In: TNTeF 10. évf. (2) 25–98. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/34164/33310

Evans, Patricia 1996/2012. Szavakkal verve. Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban. Budapest. Háttér Kiadó–NANE Egyesület. 

A kurzus a történet- és az irodalomtudomány látásmódját ütköztetve az egyén szemével láttatja Európa keleti felének 19-20. századi társadalmi és nemzeti problémáit (földkérdés, proletarizálódás, az elitek elidegenedése, falu és város ellentéte, etnikai többség és kisebbség viszonya, spontán és erőszakos asszimiláció, etnikai konfliktusok) közép- és délkelet-európai szerzők klasszikus vagy elfeledett művei alapján.

A kurzus adatai:

• BMVD-135:16
• Oktató: Ábrahám Barna 
• K:14:00-15:30, D. ép II. em 215.
• Létszám: 15 fő

A filozófia és a vallás közötti viszony sokrétű. A Kr.e. 6-5. században a filozófia a hagyományos mítikus világlátással szemben határozza meg magát, ugyanakkor mindvégig termékeny kölcsönhatásban marad a vallással. A kurzus a filozófiai teológia kialakulásának főbb állomásait tekinti át az antikvitásban. A következő témákról lesz szó: 1. Xenophanész teológiája. 2. Agnoszticizmus és ateizmus az antikvitásban. 3. Platón teológiája. 4. Arisztotelész kozmológiája és teológiája. 5. Sztoikus istentan. 6. Az epikureizmus istenképe. 7. Szkeptikus ellenérvek a hellenisztikus teológiákkal szemben.  8. Platonikusok, keresztények és gnósztikusok a kései antikvitásban. 9. Keresztény teremtéselmélet. 10. Keresztény gondviseléstan. 11. Teológia és misztika az újplatonizmusban és a kereszténységben.

• Előadó: Bene László
• kedd 10:00-11:30 i/221
• BBV-020:03; BMVD-020:03 (kollokvium)

A kurzus a vallásfilozófia hátterével és néhány klasszikus vallásfilozófiai problémával foglalkozik. Mindenekelőtt áttekintjük a vallásdefiníciók legfontosabb típusait és foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy van-e értelme egyáltalán vallásról beszélni. Ezt követően a hétköznapi hitek és a vallási hitek különbözőségét, a vallási reprezentáció jellemző szerkezetét, valamint a vallási jelzések természetét vizsgáljuk, továbbá az ezekhez kapcsolódó, a vallási jelenségek kialakulását és fönnmaradását illető magyarázatokat. A klasszikus vallásfilozófiai problémák közül a következőket tárgyaljuk: Értelmesek-e a vallási állítások? Mi jellemzi az istenséget a nyugati teológiai és filozófiai hagyomány szerint. Az priori istenérvek. Az posteriori istenérvek. A rossz létezésén alapuló ateista érv.

• Előadó: Borbély Gábor
• szerda 14:00-15:30 i/228
• BBV-203.05; BMVD-203.05 (kollokvium)