Lendület

Lendület kutatócsoportok

Lendület kutatócsoportok
A 2009-ben indult Lendület a legtehetségesebb magyar tudósok itthon tartását vagy visszahívását célzó MTA-program, amelynek keretében eddig 22 kutató alapíthatott kutatócsoportot az ELTE-n.

MTA-ELTE Lendület Innováció Kutatócsoport (2022-2027)

A kutatócsoport vezetője: Siklósi Zsuzsanna, egyetemi adjunktus
ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék
E-mail: siklosi.zsuzsanna@btk.elte.hu
Tel.: +36-1-411-6500/2116
Weboldal: lendulet-innovacio.hu

A 21. századhoz hasonlóan, a rézkor (i.e. 4500–2800) az innovációk időszaka. Ekkor olyan, az emberiség történelmét alapjaiban átformáló újítások és felfedezések terjedtek el Európában, mint a fémművesség, a kerék és a kocsi, az eke, a gyapjú vagy a tejtermékek nagyobb arányú fogyasztása. A kutatócsoport több tudományterület legmodernebb módszereit alkalmazva az innovációk elterjedését alakító, egyének közötti szociális kapcsolatokat vizsgálja. A rokonság, lakóhelyválasztás, mobilitás, a tanulás és tanítás formái egyaránt befolyásolhatták azt, hogy a tudás egyes társadalmi hálózatokon gyorsabban, másokon lassabban terjedt.

A Kárpát-medence földrajzi helyzeténél fogva fontos összekötőkapocs Délkelet- és Közép-Európa között, ezért ideális terepet kínál az innovációk elterjedési módjának megértéséhez. A Lendület Innováció kutatócsoport a kora és középső rézkori közösségeket, a fémművesség elterjedésének társadalmi közegét kutatja és azt, hogy milyen kapcsolatok tették lehetővé a nagyértékű tárgyakhoz való hozzáférést, illetve hogyan és mivel viszonozták ezeket.

MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport (2018-2023) 

A kutatócsoport vezetője: Bárth Dániel hab. egyetemi docens
ELTE BTK Folklore Tanszék
E-mail: barth.daniel@btk.elte.hu
Tel.: +36-1-411-6700/5145
Weboldal: histfolk.elte.hu

A kutatócsoport a lokális közösségekben élő katolikus és protestáns alsópapság helyi társadalmi funkciójának, mindennapi életvilágának, mentalitásának változó és sokszínű viszonyrendszerét fogja vizsgálni a 18–20. századi Magyarországon és Erdélyben. Elsősorban esettanulmányok keretében térképezik fel az egyházi hierarchia legalján álló papok kultúraközvetítő szerepét. Céljuk a vizsgált három évszázados periódusban sokféle módon megnyilvánuló nemzeti identitás, a kisebbségi létforma, a helyi vallás és a felekezeti együttélés problematikájának feltárása a levéltári források szűrőjén keresztül.

A magyar középkor európai összefüggésben: A legkorábbi írott forrásanyag átfogó elemzése (2018–2023)

A kutatócsoport vezetője: Földváry Miklós István hab. egyetemi adjunktus
ELTE BTK Latin Tanszék
Email: foldvary.miklos@btk.elte.hu
Tel.: +36-1-411-6500/5156

A kutatócsoport az európai középkor talán legnagyobb hatású kulturális jelenségét, a liturgiát elemzi. Céljuk a téma történeti-összehasonlító vizsgálata révén új utakat nyitni mind a magyar vonatkozású, mind a nemzetközi tudományosságban. Már korábban létrehozták az USUARIUM adatbázist, amely ma a nyugati liturgia végzéséhez kapcsolódó emlékek alighanem legnagyobb méretű és leghasználhatóbb archívuma-adatbázisa. Viszont a leghasznosabb adatbázis sem helyettesítheti a nagy mennyiségű adat kiértékelését és szintézisét, amit szintén célul tűzött ki Földváry Miklós István.

MTA-ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport (2016-2021)

A kutatócsoport vezetője: Markó Alexandra habilitált egyetemi docens
ELTE BTK Fonetikai Tanszék
E-mail: marko.alexandra@btk.elte.hu
Tel.: 36-1-485 5200/5189

A folyamatos beszéd természetes jelensége a koartikuláció, azaz az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódóan a beszédszervek mozdulatainak időbeli átfedése. A nyelv olyan szerv, amely önmagában többféle artikulációs mozdulatra képes, ezért az artikulációban megkülönböztetjük pl. a nyelvhegy, a nyelvperem, a nyelvhát szerepét. A nyelv egyes részeinek mozdulatai egymással is átfedhetnek időben, és más beszédszervek (pl. az ajkak, az állkapocs, a hangszalagok) mozdulataival, működésével is. A lingvális koartikuláció, azaz a nyelv koartikulációs működése tehát több szempontból vizsgálható. A tervezett kutatássorozat fő célja az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolatában érvényesülő koartikulációs hatások elemzése a magyar beszédben. Ehhez olyan korszerű műszereket használnak, mint az elektromágneses artikulográf vagy az elektroglottográf. A vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratórium létrehozása és felszerelése szükséges.

MTA-ELTE Lendület Humanizmus Kelet-Közép-Európában Kutatócsoport (2014-2019)

A kutatócsoport vezetője: Kiss Farkas Gábor egyetemi adjunktus
ELTE BTK, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Régi Magyar Irodalom Tanszék
E-mail: kiss.farkas.gabor@btk.elte.hu
Tel.: 36-1-411-6500 / 5792

Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész a kora újkori magyar humanisták európai kapcsolatrendszerét vizsgálja. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékén kutatócsoportot alakító, Ausztriából hazatérő tudós tervei szerint a Lendület program támogatásával elkészíti a Magyarországon 1420 és 1620 között élt humanisták szerzői lexikonját, a 400 biográfia feldolgozása során nyert adatokat társadalom- és eszmetörténeti összefüggésekben is vizsgálja, továbbá több fontos, eddig kiadatlan szöveget is közzétesz. „Milyen szerepet töltött be az egyes időszakokban a tudósmigráció, beszélhetünk-e ekkoriban Magyarországon agyelszívásról, vagy inkább haszonélvezője volt a hazai tudós közösség a kora újkorra jellemző peregrinációnak?” – sorolta a kutatócsoportjával tanulmányozni kívánt kérdéseket Kiss Farkas Gábor. A téma történeti vizsgálata a kutató szerint arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az egyéni tehetség mellett az intézmények és kutatóműhelyek folytonossága teheti a legtöbbet a tudás és a kulturális örökség megtartásáért.