Mi segíti elő a flow élményeket az idegennyelven történő írás során?
A feladattípusok és a tanulási környezet szerepe
Qiaoxia Wu és Albert Ágnes (ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék) kutatásában a feladatjellemzők és a flow-élmények kapcsolatának vizsgálatára került sor háromféle feladattípus alapján, amik a következők voltak: tanár által generált tartalmú feladatok (TGT - ahol a fogalmazás tartalmát a tanár határozza meg), tanuló által generált tartalmú feladatok (LGT – ahol a fogalmazás tartalmát a diák szabadon határozza meg) és kreatív feladatok (CT – ahol bizonyos korlátok mellett, mint például megadott szavakat be kell építeni a fogalmazásba, a diák határozza meg a tartalmat). A vizsgálatban kérdőívvel mérték a tanulók tapasztalatait, ami 4 flow és 3 anti-flow skálából állt. Az anti-flow skálák a szorongás, unalom és apátia érzéseit igyekeztek feltárni, míg a flow skálák a diákok érdeklődését, figyelmét és az általuk észlelt kontrollt voltak hivatottak felmérni, valamint azt, hogy feladat nehézsége megfelel-e a diákok képességeinek. Ezen túlmenően a kutatók azt is vizsgálták, hogy a tanulási környezetek – a résztvevők Magyarországon és Kínában tanuló kínai diákok voltak – hogyan befolyásolják a flow-élményeket az angol nyelven folytatott írás során. A vizsgálatban 40 kínai tanuló vett részt, akik fejenként 3, tehát összesen 120 rövid történetet írtak, majd minden feladat után kitöltöttek egy flow-kérdőívet.
Az adatok többváltozós elemzése alapján a tanulási környezet fontos hatást gyakorolt mind a flow mind az anti-flow élményekre. A Magyarországon tanuló kínai diákok minden feladattípus esetében magasabb flow-szintet éltek meg, míg a Kínában tanulók több anti-flow élményről számoltak be. Ez arra utal, hogy a tanulási környezet – például kulturális vagy pedagógiai tényezők – jelentős hatással vannak a tanulók bevonódására és elmélyülésére. Bár a többváltozós elemzések nem mutattak szignifikáns főhatást a feladattípusokra, és nem mutatkozott interakció a tanulási környezet és a feladattípusok között sem, az egyváltozós utóelemzések érdekes trendeket tártak fel. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy míg a feladattípusok önmagukban nem határozzák meg univerzálisan a flow-élményeket, bizonyos feladattípusok összetett módon léphetnek kölcsönhatásba a nyelvtanulási környezettel. Például a kreatív feladat esetében a Magyarországon tanuló kínai diákok sokkal alacsonyabb, míg a Kínában tanulók sokkal magasabb szorongás szintről számoltak be a másik két feladattípushoz képest, tehát az eltérő környezetben tanuló diákok teljesen eltérő élményekről számoltak be ezzel a feladattípussal kapcsolatban.
A kutatás eredményei rávilágítanak, hogy az idegennyelv oktatásban figyelembe kell venni a tanulók környezetét, és olyan feladatokat kell tervezni, amelyek elősegítik a kreativitást és az autonómiát. A flow-állapot előidézése alapvető jelentőségű a nyelvtanulási hatékonyság és a tanulói elégedettség növelése érdekében, ezért a pedagógusoknak az írásbeli feladatok tervezése során érdemes figyelembe venniük a flow-élményeket meghatározó tényezőket.