Pénzügyi írástudás és a könyvtárak – a Fülöp-szigeteken
A közkönyvtárak társadalmi hasznossága leginkább gyűjteményük, webes jelenlétük, szolgáltatásaik és programjaik figyelembevételével mérhető, ezeken túl a könyvtárosok pénzügyi ismereteinek szintjét monitorozta a könyvtár- és információtudomány egyik vezető nemzetközi szakfolyóiratában, a Journal of Library Administration hasábjain publikált vizsgálat. A Barátné Hajdu Ágnes és Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet témavezető oktatói, valamint Joseph M. Yap doktorandusz együttműködésével készült kérdőíves kutatásalapján készített tanulmány igazolta, hogy
a közkönyvtárak kézenfekvő közvetítő intézmények a pénzügyi információk népszerűsítésére.
A Fülöp-szigetek nyilvános könyvtárainak át kell értékelniük gyűjteményfejlesztési és könyvtárbeszerzési irányelveiket, hogy javítsák a nyomtatott és digitális gyűjteményeik színvonalát. A fülöp-szigeteki National Capital Region (NCR) városi könyvtárainak egy átfogó üzleti gyűjtemény, valamint a gazdasági és pénzügyi információkról szóló ún. szürke irodalom gyűjtemény felépítésére kívánatos összpontosítaniuk, beleértve az induló vállalkozások információs támogatását is. Ehhez azonban meg kell teremteni a finanszírozást, továbbá nélkülözhetetlen a széleskörű lakossági figyelemfelkeltő kampány lebonyolítása.
A városi könyvtáraknak kiegészítő anyagokat, információs csomagokat célszerű beszerezniük olyan állami intézményektől, amelyek profiljában megtalálható az állampolgárok pénzügyi oktatása. Partnerségek akkor jöhetnek létre, ha vezető pénzügyi szervezetektől – például Central Bank of the Philippines (BSP), Philippine Stock Exchange (PSE), Department of Trade and Industry (DTI) – vagy bármely hasonló célú, állami tulajdonában lévő más piaci szereplőtől, illetve hiteles vállalkozástól, civil kezdeményezéstől szereznek be forrást. Mindehhez elengedhetetlen egy átfogó könyvtári portál kialakítása.
A pénzügyi kultúra fejlesztésének egyik terepe a formális vagy informális képzés.
A könyvtárosok rendelkeznek az információs műveltség és a pénzügyi műveltség integrálásának egyedülálló lehetőségével, hozzáférést biztosíthatnak a megfelelő forrásokhoz. Eredményeink azonban rámutattak, hogy mindössze egyetlen városi könyvtár nyújt olyan tevékenységet, amely sokrétűen foglalkozik a személyes pénzügyekkel és az üzleti információval. A fülöp-szigeteki közkönyvtárak még gyerekcipőben járnak a pénzügyi kultúra fejlesztésében. Nem mellőzhető a könyvtárosok pénzügyi fókuszú oktatása, mely előfeltétele a pénzügyi műveltség terjesztésében való részvételnek, a pénzügyi oktatási programok tervezését a pénzügyi információkhoz értő könyvtárosokkal kell kezdeni. Az adatok azt mutatják, hogy a könyvtáraknak csak egynegyede biztos abban, hogy be kíván kapcsolódni a pénzügyi edukációba, holott a nemzetközi trendek alapján a pénzügyi műveltséghez kötődő szakmai innovációs tevékenységek a közkönyvtárak számára megkerülhetetlenek.
A közkönyvtárak nagy kihívás előtt állnak a Fülöp-szigeteken: a pénzügyi edukáció csak akkor lehet hatékony, ha a könyvtár a lakosság számára modern pénzügyi gyűjteményt, szolgáltatásokat, programokat, dedikált webes felületeket, valamint hozzáértő könyvtárosokat biztosít, ehhez azonban erősebb információs- és kommunikációs technológiai bázisra is szükség van.
A kutatást támogatta a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj.
Az ELTE BTK Kari Publikációs Díjában részesült tanulmány itt érhető el.