Romantika újratöltve - Interdiszciplináris szimpózium

Az első szekció nyitóelőadását Olay Csaba, az ELTE BTK Úkori és Jelenkori Filozófia Tanszék vezetője tartja Schleiermacher hermeneutikája a XX. században címmel, majd Marosán Bence, a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék adjunktusa beszél a romantikus életfogalom recepciójáról a német életfilozófiában. A szekció további előadásai a XIX. század irodalma köré szerveződnek. Gera Judit, az ELTE Néderlandisztika Tanszék egyetemi tanára A szerelem és az öngyilkosság összekapcsolása a holland és a magyar romantikában című előadásában Francois Haverschmidt 1852-es Zelfmoordenaar  (Öngyilkos) és Petőfi Sándor 1847-ben született A szerelem országa című versének összehasonlító elemzését mutatja be, míg Gergye László (ELTE BTK XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék) a XX. századi dán romantikus irodalom ikonikus figuráiról beszél.

A második és harmadik szekció egyaránt tartalmaz témákat a XIX. és XX. század irodalmából olyan előadókkal, mint Mihály Csilla (Szegedi Tudományegyetem, Német Irodalomtudományi Tanszék), Bartha Judit (ELTE BTK Esztétika Tanszék) vagy Fülöp József (Károli Gáspár Református Egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszék). A szekció egyik legizgalmasabb témájának ígérkezik Soós Anita (ELTE Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke) Ördögtől vett tudomány – Az ördöggel kötött szövetség mint a művészi ihletettség záloga? című előadása. A harmadik szekcióban a német, az osztrák és a norvég irodalom kerül terítékre Masát András(professor emeritus, ELTE BTK Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke), Horváth Géza (KRE Német és Holland Nyelvű Kultúrák Intézete), Ritz Szilvia (Szegedi Tudományegyetem Osztrák Irodalmi Tanszék) és Domsa Zsófia (ELTE BTK Skandináv Nyelvek és Irodalmak tanszéke) tolmácsolásában.

Részletes program:

10.00-12.00 • 1. szekció

Megnyitó

Filozófiai megközelítések

Olay Csaba: Schleiermacher hermeneutikája a 20. században
Marosán Bence: A romantikus életfogalom recepciója a német életfilozófiában

19. század

Gera Judit: A szerelem és az öngyilkosság összekapcsolása a holland és a magyar romantikában: François Haverschmidt Zelfmoordenaar [Az öngyilkos] (1852) és Petőfi Sándor A szerelem országa c. versének (1847) összehasonlító elemzése
Gergye László: A dán romantikus irodalom ikonikus figurái a XIX. században (Aladdin és Holger)

13.00-14.30 • 2. szekció

19-20. század

Mihály Csilla: E.T.A Hoffmann és Franz Kafka: Strukturális rokonság a romantika jegyében?
Bartha Judit: Egy műnő mítosza ‒ Olimpia baba alakváltozatai a romantikától az avantgárdig
Soós Anita: Ördögtől vett tudomány ‒ Az ördöggel kötött szövetség mint a művészi ihletettség záloga?
Fülöp József: Ricarda Huch posztromantikus csalimeséje

15.00-16.30  3. szekció

19-20. század

Masát András: A norvég romantika és a maoista irodalom. Iskolamesterek és társadalmi üzenetek
Horváth Géza: Elvágyódás vagy honvágy a német romantika irodalmában
Ritz Szilvia: Szellemek és emberek ‒ felnövés a halál jegyében Michael Stavarič Brenntage [Égetőnapok] című regényében
Domsa Zsófia: Természet és civilizáció ‒ romantikus eszmék és ökokritikai hangsúlyok a kortárs norvég irodalomban