Sikerrel zajlott a European Network Of Japanese Philosophy 6. éves konferenciája

2022.02.10.

2022. február 1–4. között, hibrid formában valósult meg az ELTE Bölcsészettudományi Kar Japán Tanszékének szervezésében a European Network of Japanese Philosophy 6. éves konferenciája, amelyen több mint 20 ország kutatói képviseltették magukat, és mintegy 70 előadás hangzott el.

A European Network of Japanese Philosophy (ENOJP) 6. éves konferenciájának megrendezését – melyet évente más intézmény pályáz meg – 2020-ban az ELTE BTK Japán Tanszéke vállalta. Az eseményt a járványhelyzetre tekintettel 2022 februárjára halasztották. A konferenciát a szervezők hibrid formában hívták életre, amelynek keretében az előadók mintegy harmada lehetett jelen Budapesten – a járványügyi előírások szigorú betartása mellett –, míg a többi előadó online csatlakozott. Mind a jelenléti, mind az online előadások azonos időben követhetők voltak virtuálisan formában.

A konferencia komoly sikerrel zárult, amennyiben a speciális körülmények ellenére több mint 20 ország képviseletében, mintegy 70 előadás hangzott el részben előre szervezett, részben az egyéni jelentkezésekből összeállított szekciókban. Az előadók között voltak a szakma elismert képviselői, illetve pályakezdő kutatók, doktoranduszok is.

A konferencia fő témája idén „(Ellen)hatások” („(Counter)influences”) volt,

amely lehetőséget adott rá, hogy a japán eszmetörténet belső viszonyrendszerét, a japán bölcselet ázsiai és európai recepcióját, illetve a Japánon kívüli gondolkodásmódok japán befogadását számos aspektusból vizsgálják a résztvevők.

A szekciók előadásai mellett a rendezvény fényét emelte három nemzetközi hírű kutató, Árokay Judit (Heidelbergi Egyetem), Graham Parkes (Bécsi Egyetem), és Naoki Sakai (Cornell Egyetem) plenáris előadása, egy kerekasztalbeszélgetés az ENOJP elnöke, Raquel Bouso (Pompeu Fabra Egyetem) vezetésével és neves kutatók részvételével, valamint az aikidó eszmei oldalát bemutató speciális program is Szabó Balázs vezetésével az ELTE BTK Japán Tanszék képviseletében. Hamar Imre, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese és az ELTE BTK Távol-keleti Intézet igazgatója megnyitójában kiemelte, hogy a mintegy két éven át szervezett esemény, melynek résztvevőszáma a nehézségek közepette folyamatosan emelkedett, bizonyítja, hogy

a tudomány jegyében megvalósuló nemzetközi együttműködéseket a járvány sem akaszthatta meg.

A rendezvény a TOSHIBA International Foundation támogatásával jöhetett létre. A részletes program az esemény honlapján található. Az előadások jelentős része rövidesen a YouTube felületén is elérhetővé válik.

Az ENOJP 2014-ben jött létre annak érdekében, hogy konferenciák szervezése, kutatások kezdeményezése és támogatása, illetve folyóirata, a többnyelvű European Journal of Japanese Philosophy révén segítse a japán eszmetörténeti és a kapcsolódó komparatív filozófiai kutatásokat európai nyelveken (nem kizárólag angolul).

Az ELTE BTK-n már az 1930-as években volt japán nyelvoktatás, a nyelv és a kultúra oktatása szakos keretek között több mint 35 éve folyik. Ezen idő alatt az eszmetörténeti, filozófiai kutatások mindig is meghatározó részét képezték a Tanszéken folytatott tudományos munkának, illetve a megjelentetett kiadványoknak.