Skandináv prózairodalom a 19. században

A 19. században a skandináv irodalom a romantika és az ún. modern áttörés korszakának szerzői révén egy csapásra fogalommá vált a művelt európai polgárság köreiben. A napjainkban már közismertnek számító H. C. Andersen meséi, Søren Aabye Kierkegaard filozófiai tételei, Henrik Ibsen és August Strindberg drámái és még számos észak-európai szerző korszakalkotó műve mindössze egy évszázad leforgása alatt jött létre és indult el a fordítások révén világhódító útjára.

A Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének egyik kötelezően előírt kurzusán (Skandináv irodalom- és szellemtörténeti áttekintés) a hallgatók megismerkedhetnek a 19. század észak-európai irodalmak klasszikusaival, egyszersmind betekintést nyerhetnek a korszakkal foglalkozó szakirodalomba és a kutatási módszertanba.

Bár a tanszék keretein belül már több szöveggyűjtemény is megjelent,

kifejezetten a korszakkal foglalkozó pánskandináv olvasókönyv még nem készült.

A Germanisztikai Intézet gondozásában megjelenő Budapester Beiträge zur Germanistik sorozat 81. kötetében a tanszék két oktatója, Soós Anita és Csúr Gábor Attila – hiánypótló jelleggel, mégis a teljesség igénye nélkül – olyan prózaműveket és részleteket ad közre elsősorban a hallgatói csoportok részére, amelyek segítségével megérthetik a század legjellemzőbb irodalmi és szellemi folyamatait, jelenségeit és állomásait.