Szabadon választható kurzusok a Filozófia Intézetben

2019.08.29.
Szabadon választható kurzusok a Filozófia Intézetben
A Filozófia Intézet 2019/2020 őszi félévében meghirdetett közismereti kurzusai. A kurzusok részletesebb információit a kurzus neve vagy kódja alapján a Neptun rendszerben és az intézeti honlapon találják meg a hallgatók.

Arisztotelész

Az órán Arisztotelész filozófiája négy területének – etikájának, fizikájának, pszichológiájának és metafizikájának – néhány problémáját tekintjük át a Nikomakhoszi etika, a Fizika, A lélek, a Kategóriák és a Metafizika szövegrészeinek elemzésén keresztül. A szeminárium a Filozófiatörténet 2. vizsgára való felkészülést segíti. A kurzus teljesítésének feltétele az órákon való részvétel és referátum tartása. Az osztályzás az órai munka, a referátum és a referátumot továbbfejlesztő szemináriumi dolgozat alapján történik.

  • előadó: Bene László 
  • hétfő, 12:00–13:30; MÚK 4/i/127
  • BBV-020/12 (gyakorlat, 3 kredit)

Hellénisztikus filozófia

Az előadáson a hellénisztikus iskolák tanításait tekintjük át. A Filozófiatörténet 2. vizsgaanyagnak része Arisztotelész filozófiája is; az anyag e részével az előadás mellett futó szemináriumon van mód megismerkedni. A félév során több alkalommal villámteszteket írunk fogalommeghatározásokból; a félév végén az írásbeli vizsgán 4 esszékérdést kell kidolgozni.

Akik az órát filozófia BA vagy MA képzés részeként veszik fel, a Filozófiatörténet II. teljes vizsgatematikájából vizsgáznak. Azok a hallgatók, akik az előadást közismereti tárgyként végzik el, csak hellenisztikus filozófiából vizsgáznak.

Az előadáson a következő témákat tárgyaljuk: 1. Ontológiai alapok (epikureizmus, sztoicizmus); 2-3. Ismeretelméleti viták (epikureusok, sztoikusok, akadémikusok, pürrhónisták); 4-5. Természetfilozófia, kozmológia (epikureusok, sztoikusok); 6. A lélek (epikureusok, sztoikusok); 7. Teológia (epikureusok, sztoikusok); 8. Determinizmus és emberi felelősség (Epikurosz, Khrüszipposz, Karneadész); 9. Ítéletfelfüggesztés és az emberi élet célja (pürrhónizmus és akadémiai szkepszis); 10. Epikureus etika és társadalomfilozófia; 11. Sztoikus etika: az ember morális fejlődése és az etika cél; szenvedélyelmélet.

  • előadó: Bene László 
  • csütörtök, 12:00–13:30; MÚK 4/i/alagsor -109
  • BBV-020/11, BMVD-020/11 (kollokvium, 3 kredit)

Lélekelméletek az antik filozófiában

Az ókori görög filozófiában a 6. századtól a lelket (pszükhé) tekintették az életfunkciók letéteményesének, a megismerés központjának, valamint a morális felelősség hordozójának. Az előadássorozaton a klasszikus kori, hellenisztikus és késő antik lélekelméletek közül vizsgálunk meg néhányat: Platón elméletét, mely szerint a lélek a testtől fajtájában különböző, önálló létező, Arisztotelész teóriáját, mely a lelket a test formája vagy teljesültsége gyanánt elemzi, a sztoikusok és epikureusok korporealista lélekfilozófiáját, valamint az újplatonikus Plótinosz teóriáját, mely részletesen kibontja a lélek testetlenségének metafizikai következményeit. A test és lélek viszonyának kapcsán olyan speciálisabb témák is szóba kerülnek, mint az érzékelés, az emlékezet, az emóciók, vagy az a kérdés, hogy miként mozgatja a lélek a testet.

  • előadó: Bene László 
  • szerda, 16:00–17:30; MÚK 4/i/alagsor -109
  • BBV-020/19, BMVD-020/19 (kollokvium, 3 kredit)
  • BBN-FIL-401/19, BMA-FILD-401/19 (kollokvium, 4 kredit)

Filozófiatörténet I. előadás (Preszókratikus filozófia)

Az előadás a Filozófiatörténet I. vizsgatematikának csak egy részét, a preszókratikus filozófiát tárgyalja, a vizsgatematikán szereplő Platón-dialógusok egy részét a párhuzamosan futó szeminárium(ok)on elemezzük.

  • előadó: Bodnár István 
  • szerda, 16:15–17:45; MÚK 4/i/104
  • BBV-020/1, BMVD-020/1 (kollokvium, 3 kredit)

A középkori filozófia és teológia története

1.         A középkori filozófia historiográfiájának áttekintése. A történeti és az analitikus megközelítés.

2.         A görög, arab és zsidó filozófia recepciója a XII-XIII. században.

3.         Filozófiai és teológiai iskolák a XII. században. A középkori egyetemek.

Oktatási formák, a filozófiai és teológiai irodalom műfajai.

4.         A középkori filozófia és teológia módszertani és terminológiai bázisa.

Jelelmélet és logika a középkorban.

5.         Canterbury-i Anselmus. Az ontológiai istenérv. A teológiai fatalizmus problémája: Augustinus, Boëthius, Anselmus.

6.         Petrus Abaelardus. Az univerzáléprobléma. A jó és a rossz szemantikai elemzése.

7.         A filozófia és a teológia kapcsolata a XIII. századi gondolkodásban. Albertus Magnus, Brabanti Sigerus, Boëthius de Dacia, Aquinói Szent Tamás, Bonaventura, Johannes Peckham. Az 1277-es elítélő határozat.

8.         XIII. századi viták a lélek természetéről és a világ örökkévalóságáról.

9.         Metafizika a XIII. században. Aquinói Szent Tamás, az újító.

10.       Duns Scotus metafizika-kritikája: az individualitás, a modalitás és az akaratszabadság új értelmezése.

11.       Ockham redukcionista metafizikája és teológiája. Notitia intuitiva és notitia abstractiva, szkepticizmus és isteni mindenhatóság.

12.       Az angliai filozófia recepciója a kontinensen a XIV. században. Johannes Buridanus, via antiqua, via moderna, nominalizmus, realizmus a késő-középkori egyetemeken.

  • előadó: Borbély Gábor 
  • hétfő 16:00-17:30; MÚK 4/i/Bence György terem
  • BBV-203.04, BMVD-203.04 (kollokvium, 4 kredit)

Vallásfilozófia előadás

1.         Vallásdefiníciók

2.         Hétköznapi hitek – vallási hitek

3.         A vallási reprezentáció szerkezete

4.         A vallási jelzések

5.         Értelmesek-e a vallási állítások?

6.         Isteni attribútumok a nyugati teológiai, filozófiai és exegetikai hagyomány szerint

7.         A priori és a posteriori istenérvek

8.         A rossz létezésén alapuló ateista érv

9.         Csodák és vallási tapasztalat

  • előadó: Borbély Gábor 
  • hétfő 14:00-15:30; MÚK 4/i/Bence György terem
  • BBV-203.05, BMVD-203.05 (kollokvium, 4 kredit)

Vallásfilozófia szeminárium                                                                                        

1.         Ateizmus, teizmus, agnoszticizmus     (Sw: 9-28.o.; M1: 1-12.o.; B; L2)

2.         Az ontológiai istenérvek és cáfolataik (Anzelm, Descartes, Kant, Frege)

                                                                        (C; S; D: 4. fej.; M1: 3. fej.; M2: 3, 79-95.o.)

3.         A kozmológiai istenérvek és cáfolataik     (S; D: 5. fej.; M1: 5, 81-101.o.; L1: 1)

4.         A tervezési érvek és cáfolataik           (D: 6. fej.; M1: 8, 133-149.o.; H1; L1: 4)

5.         A csodák                                             (D: 10. fej.; Sw: 7. fej; H2; M1: 1, 13-29.o.)

6.         A vallási tapasztalat                            (Sw: 7. fej; D: 7. fej.; M1: 10, 177-198.o.)

7.         Vallás és moralitás                              (D: 9. fej.; M1: 6, 102-118.o., L1: 6)

8.         A rossz problémája                             (Sw: 6. fej.; D: 3. fej.; M1: 9, 150-176.o.; L1: 7)

9.         Hit értelem nélkül                               (D: 1. fej.; M1: 11, 199-216.o.)

10.       Halálfélelem: az meg micsoda?          (D: 11. fej; E; L1: 10. fej.)

  • előadó: Borbély Gábor 
  • hétfő 18:00-19:30; MÚK 4/i/129
  • BBV-203.05, BMVD-203.05 (gyakorlat, 4 kredit)

Középkori filozófia és teológia szeminárium

1.         A középkori filozófia historiográfiájának áttekintése. A történeti és az analitikus megközelítés.

2.         A görög, arab és zsidó filozófia recepciója a XII-XIII. században.

3.         Filozófiai és teológiai iskolák a XII. században. A középkori egyetemek.

Oktatási formák, a filozófiai és teológiai irodalom műfajai.

4.         A középkori filozófia és teológia módszertani és terminológiai bázisa.

Jelelmélet és logika a középkorban.

5.         Canterbury-i Anselmus. Az ontológiai istenérv. A teológiai fatalizmus problémája: Augustinus, Boëthius, Anselmus.

6.         Petrus Abaelardus. Az univerzáléprobléma. A jó és a rossz szemantikai elemzése.

7.         A filozófia és a teológia kapcsolata a XIII. századi gondolkodásban. Albertus Magnus, Brabanti Sigerus, Boëthius de Dacia, Aquinói Szent Tamás, Bonaventura, Johannes Peckham. Az 1277-es elítélő határozat.

8.         XIII. századi viták a lélek természetéről és a világ örökkévalóságáról.

9.         Metafizika a XIII. században. Aquinói Szent Tamás, az újító.

10.       Duns Scotus metafizika-kritikája: az individualitás, a modalitás és az akaratszabadság új értelmezése.

11.       Ockham redukcionista metafizikája és teológiája. Notitia intuitiva és notitia abstractiva, szkepticizmus és isteni mindenhatóság.

12.       Az angliai filozófia recepciója a kontinensen a XIV. században. Johannes Buridanus, via antiqua, via moderna, nominalizmus, realizmus a késő-középkori egyetemeken.

  • előadó: Borbély Gábor 
  • szerda 16:00-17:30; MÚK 4/i/129
  • BBV-207.01, BMVD-207.01 (gyakorlat, 4 kredit)

Philosophy of Science I.

The course provides an introduction to modern analytic philosophy of science. I shall focus on the central epistemological problems concerning empirical sciences like physics; and I shall discuss these issues on a formal/logical basis. Finally I sketch a naturalized philosophy of science based on what I call physico-formalist philosophy of mathematics -- an account for scientific knowledge, both a priori and empirical, within a purely physicalist ontology.  

Main topics:
 

  • characterization of scientific knowledge
  • science in social context
  • traditional methodology of empirical science
  • scepticism concerning empirical knowledge
  • truth of fact vs. truth of reasoning dichotomy
  • the Kantian tradition
  • philosophy of logic and mathematics
  • scientific theory as partially interpreted formal system
  • semantics of scientific theory
  • the physicalist approach
  • meaning and truth
  • holistic conclusions
  • operationalism and the constitutive a priori
  • empirical underdetermination
  • scientific knowledge in the context of the natural world

 

  • előadó: László E. Szabó
  • csütörtök 18:00-19:30; MÚK 4/i/221
  • BBV-207.24, BMVD-207.04 (kollokvium, 3 kredit)

A filozófia alapproblémái természettudományos aspektusból

Az előadás célja, hogy a filozófia néhány olyan alapvető problémakörét tekintse át, amelyek nem csak azért fontosak, mert jelen vannak a kortárs filozófiai diskurzusban, hanem azért is, mert nagy valószínűséggel találkozunk velük a különböző természettudományos diszciplinák tanulmányozása és kutatása során. 

A program tervezett témakörei a következők: filozófia - tudomány, a demarkáció problémája, természeti törvény fogalma, realizmus - antirealizmus, racionalizmus - empirizmus, a priori - a posteriori, analitikus - empirikus, szükségszerű -kontingens, a matematika és a logika episztemológiai státusza, nyelv - jelentés - igazság, a fizikai (és más világleíró) elméletek struktúrája, a valószínűség interpretációi, az indukció problémái, bayesiánus és más konfirmációelméletek, elméletek aluldetermináltsága (fizikai példák), konvencionalizmus és más externalista tézisek, ontológia - azaz mik vannak a világban?, Quine-Putnam-féle nélkülözhetetlenségi tézis, redukcionizmus,  "supervenience", determinizmus - modalitás,  a kontrafaktuális érvelés, a metafizika határai, kauzalitás, tér és idő, a realtivitáselmélet által felvetett filozófiai kérdések, idő - változás - azonosság, a kvantummechanika indeterminizmusának problémája, test - elme - AI, szabad akarat, Milyen legyen a világ? - azaz mit kezdjünk a normatív problémákkal? 

  • előadó: E. Szabó László
  • hétfő18:00-19:30; MÚK 4/i/224
  • BBV-020.022, BMVD-020.022 (kollokvium, 3 kredit)

Causality

What does causation consist in, and, depending on the possible answers, what are the basic characteristics of a causal relationship? -- this is the main topic of the lecture course.  We shall also discuss the most important contexts of causality: the relationship of causality to concepts of explanation, law-like regularity, statistical correlation, time, modality, and logical inference. Our considerations will be based on the analysis of the causal narratives in our scientific, first of all, physical theories; rather than our every day experiences or common sense intuition. 
 

  • előadó: László E. Szabó
  • csütörtök 16:00-17:30; MÚK 4/i/221
  • BBV-020.44, BMVD-020.44 (kollokvium, 3 kredit)

A ressentiment Dosztojevszkij regényeiben/szereplőinél

A kurzus célja: Dosztojevszkij szélesebb spektrumból való megismertetése és „társtalanságának”, „csak-orosz voltának” feloldása az európai kontextusba helyezésének köszönhetően.

A Feljegyzések az Egérlyukból c., meghatározhatatlan műfajú, ám a Dosztojvszkij-oeuvre-ben döntő jelentőségű műből indulnék ki. Az orosz író nagy elődjét, Kierkegaard-t is megvizsgálnánk, és a kortárs-utód Nietzsche ressentiment-meghatározására is nagy hangsúlyt fektetünk. A művek közül elsősorban Feljegyzések, majd a Kamasz illetve egy-egy jelenet a Karamazovokból kerülne terítékre.

  • előadó: Horváth Ágnes
  • csütörtök 12:00-13:30; MÚK 4/i/129
  • BBV-020/04 (gyakorlat, 3 kredit)

Emberi természet, női természet, gender

A gender fogalmához kapcsolódó mai viták és félreértések tisztázásához a filozófiai alapfogalmak szükségesek: az ember(i természet), férfiak és nők azonossága/különbözősége, a testi és/vagy szellemi képességek meghatározó szerepe (biológiai determinizmus-társadalmi konstrukció). Egy néhány évtizedes új tudomány (gender studies) régi és új kérdéseit ezek alapján lehet értelmezni és vitatni pl. homoszexualitás, nemváltoztatás (transzneműség). A feminista mozgalmak és elméletek ezekben a kérdésekben már jelentős tudást halmoztak fel.

A tantárgy tartalma: multidiszciplináris, nagyrészt 19-20. századi szerzők (3 kivétellel), főleg filozófusok, de van szociológus, antropológus, pszichoanalitikus is. A z utóbbi évtized kérdései is előkerülnek: nemváltoztatás, homoszexualitás, két nem van-e vagy hét, netán számtalan? tolerancia és kirekesztés, globális és helyi politikák.

  • előadó: Joó Mária
  • szerda 14:30-16:00; MÚK 4/i/129
  • BBV-020.42, BMVD-020.42 (kollokvium, 3 kredit)

A mindennapi tudat története és elmélete

A mindennapi tudat elemző ismerete elengedhetetlen összetevője annak, hogy megértsük a jelen bonyolult világát. Az előadás rendszeres vizsgálat alá veszi a mindennapi tudat alapelveit a modern mindennapi tudat egyes nagy, történeti korszakaiban, illetve az uralkodók alapelveket a modern mindennapi tudat egyes nagy történeti korszakaiban.

A mindennapi tudat filozófiai és tudásszociológiai vizsgálata egy szisztematikus-leíró és egy történeti megközelítést egyesit. A SZISZTEMATIKUS-LEIRÓ megközelítés funkcionális jellegű, a mindennapi tudatot azoknak az alapelveknek a feltárásával határozza meg, amelyek segítségével az a társadalmi valóságot feldolgozza. A TÖRTÉNETI megközelítés a modern mindennapi tudat korszakait határozza meg és írja le az u.n. "posztmodern" mindennapi tudattal bezárólag, még pedig kizárólag a mindennapi tudat okadatolhatóan rekonstruálható adatai alapján.

A kollégium támaszkodik a régi és új tudásszociológia, a társadalomlélektan és a modern társadalomfilozófiai eredményeire, a mindennapi tudatot olyan komplex és interdiszciplináris módszerekkel vizsgálandó tárgynak tekinti, amelyet az emberi tudás egy meghatározó területeként maradéktalanul a filozófiai tudásszociológiának kell vizsgálnia.

Főbb témakörök:

  • Alapmeghatározások (filozófia, vallás, tudomány, művészet és a mindennapi tudat)
  • A modern mindennapi tudat
  • Az individualista mindennapi tudat
  • A totalitariánus mindennapi tudat
  • A fogyasztói mindennapi tudat
  • A posztmodern mindennapi tudat
  • A jelen mindennapi tudata – a mindennapi tudat jelene

 

  • előadó: Kiss Endre
  • kedd 16:00-17:30, i/alagsor -104
  • BBV-020:020 (gyakorlat, 3 kredit)

Kultúra és szimbólum: Ernst Cassirer

Általános bevezetés Ernst Cassirer gondolkodásába a kultúra és szimbólum mint filozófiai probléma elméleti és történeti kérdésén keresztül.

A kurzus középpontjában Ernst Cassirernek A szimbolikus formák filozófiája című fő művének a nyelvről, a mitikus gondolkodásról, a tudásformákról és szimbólumok metafizikájáról szóló négy kötete áll, amely túlmutat a marburgi neokantianizmus keretin egy önálló 20. századi fenomenológia irányába. A III. és IV. kötet A megismerés fenomenológiája és A szimbólumok metafizikája, amelyek a mai kutatás számára a cassireri filozófia kulcsát és fenomenológiai alapművét jelentik, a davosi vitát követően jelentek meg 1929-ben és. A kurzus során e mű legfontosabb cassireri fogalmait (kultúra, szimbólum, mítosz, nyelv, humanitás, realitás, fenomenológia) fogjuk megvizsgálni és elhelyezni az életmű tágabb kontextusában. A cassireri filozófia jelenkori reneszánszára reflektálva kérdezünk rá Cassirer gondolkodásának 21. századi jelentőségére, és azokra a döntő pontokra, amelyek mentén továbbgondolhatók e fenomenológia lehetőségei és határai.

  • előadó: Lengyel Zsuzsanna Mariann
  • csütörtök 10:00-11:30, i/104
  • BBV-020.033 (gyakorlat, 3 kredit)

Hermeneutika és kritikai filozófia

Általános bevezetés a hermeneutika és kritikai filozófia problémakörébe, valamint Kant, Dilthey, Heidegger, Gadamer filozófiájába.

  • előadó: Lengyel Zsuzsanna Mariann
  • csütörtök 12:00-13:30, i/104
  • BBV-020.037. (gyakorlat, 3 kredit)

A jó, a rossz, a helyes és a helytelen

1. Mi az erkölcs és mi az erkölcsfilozófia?

2. A normatív etika és metaetika megkülönböztetése

3. Metaetika 1: A klasszikus, nyelvfilozófiai metaetika három nagy irányzata: intuicionizmus (Moore, Prichard, Ross), emotivizmus (Ayer, Stevenson), preskriptivizmus (Hare). A jó (Moore), illetve a helyes (Prichard, Ross) elsődlegessége az intucionista metaetika két változatában

4. Metaetika 2: Az etika metafizikai, ismeretelméleti és pszichológia kérdései. (Platón, Ágoston, Butler, Hume, Mackie, Williams, Larmore)

5. A szabad akarat problémája. (Watson, Nagel, van Inwagen, Huoranszki)

6. A normatív etika három alaptípusa:

    a) következmény-etika (teleológiai etika): egy cselekedetet következménye vagy célja tesz        erkölcsileg helyessé vagy helytelenné

    b) kötelesség-etika (deontológiai etika): egy cselekedetet valamely inherens tulajdonsága, valamilyen előírásnak való megfelelése tesz erkölcsileg helyessé vagy helytelenné

    c) erényetika: egy cselekedetet a cselekvőnek a cselekvéshez vezető motívuma vagy jellemvonása tesz erkölcsileg helyessé vagy helytelenné

7. A következmény-etika két kulcskérdése:

a) Mi az a jó, amit az erkölcsös cselekedetnek  maximálisan elő kell idéznie? A metaetikai kérdés: Mi a „jó”? Mit jelent a jó fogalma?  Definiálható-e a „jó”?  Tulajdonság-e a „jó” (Moore, Geach) vagy a helyeslésünk tárgya (Hare)? Az értékelméleti, normatív etikai kérdés: Mi „a jó”, mi önmagában jó? Mi az a jó, amiből a legtöbbet kell létrehozni?

      b) Kinek a számára kell maximalizálni a jót?

        A két szélső álláspont:

  1. Etikai egoizmus: az egyénnek saját maga számára kell előidéznie a legtöbb jót (Epikurosz, Hobbes, Nietzsche)
  2. Utilitarizmus: a legtöbb ember legnagyobb javát kell mindenkinek előidéznie, vagyis egy cselekedet attól helyes erkölcsileg, hogy a legtöbb jót eredményezi (Bentham, Mill, Sidgwick, Moore, Harsányi, Hare)

8. Kötelesség-etika (Tamás, Paley, Kant): A cselekedet erkölcsi helyessége nem függ az általa előidézett jó következményektől

9. Erényetika (Platón, Arisztotelész, Rousseau, Anscombe, Foot, MacIntyre, Slote)

Miben térnek el egymástól a különböző korok és erkölcsfelfogások erénylistái?

Milyen sajátos értelemben szerepel a „jó” és a „helyes” az erényetikákban?

Normatív etikai vagy erkölcspszichológiai álláspont-e az erényetika (Anscombe, Williams)?

  • előadó: Réz Anna Dorottya
  • kedd 09:30-11:00, i/129
  • BBV-020/09, BMVD-020/09 (kollokvium, 3 kredit)

Bevezetés a filozófiába

1.       A villamos probléma: kit üssünk el inkább?

https://qubit.hu/2018/11/15/az-emberek-tobbsege-inkabb-megolne-egy-bunozot-mint-egy-kutyat (tudományos ismeretterjesztő)

 2.       Létezik-e globális igazságosság?

P. Singer: Éhség, bőség, és moralitás Iskolakultúra 2007/3, 73-83.o.

 3.       Morális szerencse: igazolható-e erkölcsileg, hogy Gaughin elhagyta a családját?

Bernard Williams: Morális szerencse In: Réz Anna (szerk.): Vétkek és választások. A felelősség elméletei. Gondolat Kiadó, 2013.

 4.       Van-e erkölcsi jellem?

Nemes L.: Szituáció, erény és lelemény: az erkölcsi felelősség kérdése egykor és ma

http://epa.oszk.hu/00100/00186/00031/pdf/EPA00186_magyar_filozofiai_szemle_2012_3_065-081.pdf

 5.       Euthanázia, pro és kontra

Barcsi Tamás: Az emberhez méltó halál lehetősége: az euthanázia és alternatívája

http://www.esely.org/kiadvanyok/2004_5/barcsi.pdf

6.       ½ zárthelyi dolgozat

7.       Hazugság és mellébeszélés

Harry Frankfurt: A hantáról Nagyvilág 7. 687–706.

 8.       Facebook etika: milyen információkat használhatnak fel a munkáltatók?

William P. Smith, Deborah L. Kidder: You’ve Been Tagged!... (magyar nyelvű összefoglalóval)

 9.       Mire jó a munka (azon kívül, hogy pénzt keresünk vele)?

Anca Gheaus: The Goods of Work (Other Than Money) (magyar nyelvű összefoglalóval)

10.  Kit nevezhetünk személynek?

Harry Frankfurt: Az akarat szabadsága és a személy fogalma

https://www.scribd.com/document/323200279/H-G-Frankfurt-Az-Akarat-Szabadsaga-Es-a-Szemely-Fogalma

 11.  Rákapcsoltatnánk-e magunkat az élménygépre?

Nozick: Anarchy, State, and Utopia (részlet – magyar nyelvű összefoglalóval)

 12. Összefoglalás

  • előadó: Szalai Judit
  • péntek 10:00-11:30, i/Bence György terem
  • BBV-020.002 (kollokvium, 3 kredit)

Érveléstechnikai és logikai ismeretek

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az adekvát érvelés módszereivel, a különféle érvek elemzéséhez szükséges alapvető logikai ismeretekkel. A kurzus során a hallgatók hétköznapi és tudományos példákon keresztül sajátítják el az érveléstechnika alapfogalmait, megtanulják azonosítani a különféle érvelési hibákat és logikai elemzésnek alávetni bonyolult érveket és gondolatmeneteket. Az óra anyagának elsajátításához elengedhetetlen az órai részvétel, a házi feladatok és az írásbeli vizsga is kizárólag az órák anyagát kéri számon. A házi feladatok megoldásán a hallgatók dolgozhatnak csoportosan, azonban a saját megoldásait mindenkinek a saját kézírásával kell papíron beadnia az előírt határidőig.

  • előadó: Zvolenszky Zsófia és Matula Gábor
  • csütörtök 12:00-13:30, i/Bene György terem
  • BBV-020.01/a, BMVD-020/05 (kollokvium, 3 kredit)

Érveléstechnikai és logikai ismeretek

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az adekvát érvelés módszereivel, a különféle érvek elemzéséhez szükséges alapvető logikai ismeretekkel. A kurzus során a hallgatók hétköznapi és tudományos példákon keresztül sajátítják el az érveléstechnika alapfogalmait, megtanulják azonosítani a különféle érvelési hibákat és logikai elemzésnek alávetni bonyolult érveket és gondolatmeneteket. Az óra anyagának elsajátításához elengedhetetlen az órai részvétel, a házi feladatok és az írásbeli vizsga is kizárólag az órák anyagát kéri számon. A házi feladatok megoldásán a hallgatók dolgozhatnak csoportosan, azonban a saját megoldásait mindenkinek a saját kézírásával kell papíron beadnia az előírt határidőig.

  • előadó: Zvolenszky Zsófia és Kapelner Zsolt Kristóf
  • péntek 10:00-11:30, i/alagsor -107
  • BBV-020.01/b, BMVD-020/05 (kollokvium, 3 kredit)