Tudás, tekintély, tekintélyrombolás

A köznapi életben és teoretikus nézeteinkben meggyőződéseink egyaránt túlnyúlnak közvetlen tapasztalatainkon és az ezekből levonható következtetéseken. Az európai kultúrában a korai görög filozófusokkal a Kr. e. 6–5. századtól kezdve megjelent a racionális kutatás gyakorlata, mely a hagyománytól független észérveken alapult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hagyomány és tekintély ne játszott volna és ne játszana ma is szerepet magában a filozófiai és a tudományos kutatásban. Az ókori filozófiai iskolák már a klasszikus és hellénisztikus korban is jellemően egy-egy alapító autoritását fogadták el. A kései antikvitás időszakától a pogány filozófia és a felemelkedő kereszténység gondolkodói teoretikus teljesítményeiket egyaránt autoritatív szövegek értelmezésének formájában prezentálták. Megjelent az autoritás problémáira való reflexió is, amely – különféle kontextusokban – a középkori és újkori filozófiában szintén standard téma maradt.

Ezek a hagyományos problémák ma sem vesztették el az aktualitásukat. Hogyan elemezhetjük az episztemikus, a morális és a politikai autoritás viszonyát? Észszerű-e tekintélyekre támaszkodnunk a tudományos vagy a filozófiai kutatásban, illetve a köznapi életben? Nem mond-e ez a gyakorlat ellent az ész vagy a szelf autonómiájának, ami a modern kultúrában alapvető értéknek számít? Vajon lehetséges-e pusztán és mindenekelőtt a saját önálló megfontolásainkra támaszkodnunk? Szükség van-e erre egyáltalán, és ha igen, mit nyerünk ezzel? Megfordítva a kérdést: meglehetünk-e tekintélyek nélkül? Lemondhatunk-e arról, hogy bizalmat helyezzünk a standard tudományos intézményekbe, és a tudományos eredményeken alapuló gyakorlatokba, amilyen például a nyugati orvoslás? Hogyan viszonyulhatunk az alternatív – vallási, morális, politikai, mozgalmi és a szociális médiában kialakuló – tekintélyképzés gyakorlatához? Mennyiben lehetséges átalakítani az episztemikus tekintélyi viszonyokat kívülről, politikai vagy társadalmi elvárásoknak megfelelően? Milyen feltételekkel vethetünk el észszerűen hagyományos vagy önjelölt episztemikus autoritásokat?

Az előadásokból a Magyar Filozófiai Szemle tematikus különszám formájában válogatást tervez megjelentetni. A benyújtott kéziratok a folyóirat szokásos anonim szakmai lektorálási folyamatán esnek át.

Részletes program