Rovásírásos emlékeink mint nyelvemlékek - ötödik előadás

A tavaszi félévben „Rovásírásos emlékeink mint nyelvemlékek” címmel tudományos előadássorozatot szervez az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, valamint az ELTE Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhelye és Diákműhelye. Az előadások szerdán délutánonként vannak a bölcsészkaron. Minden érdeklődőt várnak.

A magyar nyelv története során többször feledésbe merült, majd újjáéledt rovásírás, illetőleg az ezzel az írástípussal lejegyzett (különösen korai) nyelvemlékeink diszciplináris tekintetben a magyar nyelvtörténet, általánosságban véve pedig a magyar örökség részét képezik. Az előadássorozat a hazai kutatók eredményeit, véleményét, megfontolásait kívánja az egyetemi hallgatóság, illetve a téma iránt érdeklő szélesebb közönség elé tárni. A 13 előadásból álló sorozat előadói olyan szakemberek, akik tudományos módszertannal közelítve, érdemben foglalkoztak a rovásírásos emlékek nyelvi, néprajzi, régészeti és történelmi összefüggéseivel.

A sorozat ötödik előadását 2014. március 26-án Vásáry István egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, az MTA levelező tagja tartja „A székely írás helye és kapcsolatai az eurázsiai »rovás« írások között” címmel. Az előadás azt kívánja bemutatni, hogy a székely írás eredetére csak akkor tudunk valószínűsíthető választ adni, ha nem elszigetelten, önmagában vizsgáljuk, hanem az eurázsiai „rovás” írások egészének rendszerében próbáljuk meg értelmezni. Keleten az 552-ben birodalmat alapító keleti türkök írásával kezdjük, bemutatjuk annak különböző változatait (orhoni, jenyiszeji, altáji és talaszi), majd lehetséges eredetét vizsgáljuk meg. Utána a nyugati türkökhöz több szállal kapcsolódó kelet-európai kazár birodalom írását vesszük szemügyre, végül a Kárpát-medence két különálló „rovás” írás rendszerét, a későavar kori írást (nagyszentmiklósi és szarvasi feliratok), és a székely írást nézzük meg. E négy írásrendszer keletkezésének és 7–10. századi elterjedésének magyarázatára teszünk kísérletet, előrebocsájtva, hogy míg a türk és székely írást nagy biztonsággal tudjuk azonosítani és törökül illetve magyarul olvasni, addig a kazáriai és későavar kori írások értelmezése, nem lépett túl a hol megalapozott, hol megalapozatlan hipotézisek világán.

Időpont: 2014. március 26. 16.00–17.30
Helyszín: ELTE BTK (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A 336.)