Az ELTE Bölcsészettudományi Kara Magyarország bölcsészettudományi alapkutatásainak hagyományosan legsokszínűbb kutatási bázisa, és a jelenlegi tendenciák azt bizonyítják, hogy ez a jövőben is így lesz. A kar kutatói tevékenységének legbeszédesebb elismerése, hogy a Magyar Tudományos Akadémia bölcsészettudományi támogatott kutatócsoportjai közül tíz, az ország összes ilyen jellegű kutatócsoport több mint fele itt található. hasonló arányokat figyelhetünk meg, az országos tudományos kutatási alapprogramok (OTKA) 2007-ben megitélt bölcsészettudományi támogatásai esetében: a 2007-től kezdődő időszakra vonatkozóan az ELTE BTK-n folyó kutatások 174 millió forint támogatásban részesültek. A Kar nemzetközi és magyarországi pályázatokból évente kb 500 millió forintnyi támogatást nyer el.

Ezek az adatok is bizonyítják, hogy az ELTE BTK a kutatói kiválóság olyan központja, amely fontos oszlopa a Magyarországon jelenleg formálódó kutatóegyetemi hálózatnak. A kutatás magas színvonalának természetes letéteményese a kutató, aki karunk esetében a tudós-tanárt jelenti. az oktatói statisztikák bizonyítják, hogy a karon az oktatói minősítettség aránya egyedülállóan magas a magyar felsőoktatásban.

A Karon foglakoztatott 717 oktató és kutató közül 33 emeritus professzor, 85 professzor, 182 docens (ebből 60 habilitált), 164 adjunktus, 103 tanársegéd, 46 pedig kutatói státuszban van. A kutatók többsége az MTA kutatócsoportokhoz kapcsolódóan dolgozik. Az oktató gárda gerincét a 490 doktori vagy annál maghasabb fokozattal rendelkező oktató jelenti. A magyar tudományos minősítési rendszerben a PhD fokozaton túl az MTA doktora fokozat áll, amellyel nemzetközileg meghatározó és iskolateremtő tudományos életművet ismernek el. A Kar 58 aktív, illetve emeritus oktatója bír ezzel a tudományos címmel. Az oktatói gárda dinamikáját mintegy 100 fiatal, doktori tanulmányokat folytató oktató jelenti. Az igen széleskörű idegennyelvű képzés magas színvonalát pedig 61 anyanyelvi lektor biztosítja, akik a világ öt kontinenséről érkeztek.

A karon folyó kutatások a bölcsészettudományok egészét érintik. a nagytekintélyű hungarológiai szakok folyamatosan újulnak meg a friss diszciplínák kutatásának – és természetesen oktatásának – köszönhetően. az ún. alkalmazott művelődéstudományok, a szociolingvisztika, a neurolingvisztika, az információs könyvtártudomány, valamint egyéb feldolgozási/kezelési ismeretek, a médiakutatás, a humán- és kulturális menedzsment, a kulturális örökség kutatása, a fordítás- és tolmácselmélet, stb. szemünk előtt szabják át a hagyományos diszciplináris kereteket.

A klasszikusan honi tájékozódású filológia elhanyagolhatatlan feladata a történelmi múltunk során a kárpát-medencében élt/élő kultúrák kutatása és az oktatásba való integrálása. Ebben a tekintetben a kari hagyományokat folytatva és az európai folyamatok nyitásának (regionalizmus) köszönhetően virágzó és egyre intenzívebb együttműködési háló alakult ki a határokon túli területek történeti, nyelvészeti, néprajzi, irodalmi kutatásában.

Az elmúlt évtizedben zajló alapkutatások, tudós tanáraink komoly külföldi tapasztalatai és sikerei alapján olyan, eddig nem oktatott regionális kultúrák tanítása jelent meg az oktatásban, mint az ausztrál, galego, indokínai, ír, kanadai, katalán, koreai, ukrán.

Az úgynevezett „orchidea-szakok” a közép-európai bölcsészképzés egyedi színfoltját, és egyben a magyarországi és a nemzetközi tudományosság igen elismert és értékes kutatói műhelyeit jelentik. Az egyiptológia tanszék évtizedek óta folyó egyiptomi ásatásai éppúgy folyamatosan elismerést aratnak a nemzetközi tudományos fórumokon, mint a mongolisták terepmunkával gyűjtött eredményei, vagy a finnugristák nyelvészeti-irodalmi-kulturális kutatásai, amelyek egyben veszélyeztetett kulturális értékek értékmentő eredményeinek is számítanak. A kar nyelvi kisszakjai megkerülhetetlen kultúraközvetítő szerepet játszanak a magyar és az adott kultúra/régió párbeszédében.

Az autópálya-építések nyomán a régészeti feltárások koordinátoraként a Régészettudományi Intézet magyar és nemzetközi, tudományos és laikus körökben egyaránt jelentős sikereket aratott. a feltárások kiemelkedő színvonalú módszerei, a feltárt leletek gazdagsága, kiállításuk módja az európai régészet kiemelkedő momentuma.

Az európai unióhoz való csatlakozás folyamatával erőteljesen gazdagodott a fordító- és tolmácsképzés tartalma és gyakorlata, napjainkra ez a tudományterület is elismert doktori képzéssel rendelkezik a karon.

A kulturális fordulat hatásaként jelentős diszciplináris átrendeződés figyelhető meg a bölcsészettudományok területén. A Bölcsészettudományi Karon folyó irodalmi, történeti, filozófiai és filológiai kutatások a nemzetközi tendenciák éllovas magyarországi meghonosítóiként működnek. nem véletlen, hogy a kultúra társadalmi kontextusban való értelmezésének újfajta megközelítései épp a kar művészetelméleti és médiakutatási, magyar irodalom- és kultúrtudományi, valamint történeti intézeteiben kerülnek alkalmazásra az oktatás mindhárom szintjén kiemelkedően magas szinten. Egyre nagyobb szerepet kapnak az inter- és multidiszciplináris kutatások, amelyek eredményei az oktatás kereteinek átalakulásával is mérhető. A kar által kezdeményezett tucatnyi interdiszciplináris mesterképzés az új – az európai folyamatoknak megfelelő – folyamatokhoz való illeszkedést mutatja.

Az ELTE a Bölcsészettudományi Kar aktív részvételével 2010-ben elnyerte a kutatóegyetemi rangot.