Pszicholingvisztikai kézikönyv bemutatója a BTK-n

Pszicholingvisztikai kézikönyv bemutatója a BTK-n
09/10

2014. szeptember 10.

ELTE BTK A/047

09/10

2014. szeptember 10. -

ELTE BTK A/047


A szervezők (ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) minden érdeklődőt szeretettel várnak a Pléh Csaba és Lukács Ágnes szerkesztésében megjelent Pszicholingvisztika 1-2. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv c. kiadvány ELTE BTK-n történő bemutatására.

A könyv bemutatójának időpontja: 2014. szeptember 10. 16 óra, helyszíne az ELTE BTK, Múzeum krt. 4. A épületének földszinti 47-es terme (Gombocz terem).

A könyvet bemutatja a szerkesztő: Pléh Csaba akadémikus, egyetemi tanár.

Akit a könyv megvásárlása érdekel, keresse a szerkesztőt (pleh.csaba@ektf.hu) kedvezményes árú példányokért (a bolti 10.000 Ft-os ár helyett a helyszínen 6100 Ft-ért kapható).


A szerkesztők a műről:

A pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv, amely a BME Kognitív Tudományi Tanszékén és az Eszterházy Károly Főiskola Megismerés és Kommunikáció Kutatócsoportjában készült hiányt pótol a hazai felsőoktatásban. Magyar kutatók régóta képviselik ezt a területet, és több szak tantervében is szerepel a pszicholingvisztika tantárgy, kézikönyvünk az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is.

Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.