Az 1848/49-es szabadságharcban harcoló diákjaink emlékére
A Vallás- és Közoktatási minisztérium 1848. október 10-én rendeletben intézkedett arról, hogy a Pesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán rövidített tanfolyam induljon azok számára, „kik magokat a hadi szolgálata képezni óhajtják.” A tervezett tantárgyak a következők voltak: „a tiszta mennyiségtan, a gép- és természettan, a vegyészet, tüzérség, tábori erősítés, árkászat, hidászat, végre az elemi taktika.” Az oktatás 1848. november 15-én indult el, a hét hat napján reggel 8 órától délután 4 óráig folyt. A hadi tanfolyamra 1848. november 26-ig összesen 379 fő iratkozott be.
1848. december végén, a cs. kir. csapatok dunántúli előretörése következtében várható volt, hogy a fővárost ki kell üríteni. Valószínűleg a gyalogsági szabályzattant oktató Hartmann (később Keményfi) József százados kezdeményezte, hogy a hadi tanfolyam hallgatói „Pesti egyetemi légió” név alatt alakítsanak önálló alakulatot, és szálljanak táborba. A 150 főnyi csapat 1849. január 1-jén alakult meg, s január 5-én Perzel Mór tábornok csapataival együtt hagyta el a fővárost. Előbb Balmazújvárosra vonult, majd február végéig a tiszafüredi hídfő védelmére alkalmazták. Útközben az alakulathoz további önkéntesek csatlakoztak, így a létszám 190 főre emelkedett.
1849 márciusában a csapatot Mezőhegyesen át Makóra irányították. Március végén a Hadügyminisztérium kezdeményezte egyesítését az 1849. januárjában négy hónapra szervezett, az V. hadtest állományában szolgálatot teljesítő Csanád megyei önkéntes csapattal. Május közepétől az egyesített alakulatot 90. számmal honvédzászlóaljjá szervezték át. A Keményfi vezette alakulat közben újoncokat kapott, s négy századdá növelték a létszámát. Május második felében az 1., júniusban a 2. századot is a IV. hadtest táborába, Pancsovára, majd júliusban egy századdá egyesítve őket, Perlaszra irányították. A Keményfi vezette 3-4. századot július végén osztották be Guyon Richárd tábornok IV. hadtestébe; valószínűleg ekkor egyesültek az 1-2. századdal. Az alakulat részt vett az augusztus 5-i szőregi és az augusztus 9-i temesvári csatában. Valószínűleg Karánsebesnél tette le a fegyvert 1849. augusztus 19-én; az 5. század Dévánál kapitulált augusztus 18-án.
Az alakulat genezisét tekintve egyértelműen a pesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karához kötődik; kezdeti állományának tekintélyes része a szabadságharc folyamán tiszti rangot szerzett.
A hadi tanfolyam előadói:
Géptan (heti 5 óra), előadó: Peczval Ottó egyetemi tanár
Tiszta mennyiségtan (heti 5 óra), előadó: Vállas Antal egyetemi tanár
Vegytan (heti 5 óra), előadó: Nendtvich Károly egyetemi tanár
Természettan (heti 5 óra), előadó: Gelenczey Pál pénzügyminiszteri titkár
Utásztan (heti 4 óra), előadó: Szodtfriedt Ferdinánd őrnagy
Fegyvertan (heti 5 óra), előadó: Petzelt József egyetemi tanár
Gyalogsági egyetemes szabályzatok (heti 5 óra), előadó: Hartmann (Keményfi) József százados
Elemi taktika (harcászat) (heti 5 óra), előadó: Bognár György főhadnagy
Nem kötelező tantárgyak Hadtörténeti felolvasások, előadó: Vasvári Pál
Vívás, előadó: Friedrich Ferenc és Chappon Lajos vívómesterek
Rajz, előadó: Glembay Károly rajztanár
Francia nyelv (heti 3 óra), előadó: Lemouton János tanár
Olasz nyelv (heti 3 óra), előadó: Télfi János tanár.
A pesti egyetemi légió ismert tagjainak névsora:
Ádám József őrmester
Balogh Sándor százados
Batizovszky Sámuel főhadnagy
Bécsi Gedeon főhadnagy
Bencze György hadnagy
Bodrogközi Lajos hadnagy
Bojtsi Endre főhadnagy
Bolváry József hadnagy
Boronkay László főhadnagy
Brunsz József közvitéz
Bugát Lajos hadnagy
Cselkó József hadnagy
Csengey József őrmester
Csiszer János közvitéz
Darlang József közvitéz
Duchon Ferenc főhadnagy
Egri Samu hadnagy
Eischl Scipio közvitéz
Emmerling Károly közvitéz
Farkas József főhadnagy
Fazekas Lajos közvitéz
Flaskay János százados
Fóser Lipót tüzér
Fülöp Lajos közvitéz
Ganovszki Pál közvitéz
Guma Károly közvitéz
Győré György közvitéz
Haberern György hadnagy
Házai Ede közvitéz
Hoffmann Boldog közvitéz
Jenefi Lipót tüzér
Kabzan Dániel közvitéz
Karajfi Pál közvitéz
Kardosi Antal tizedes
Kauzer István tüzér
Kauzer Jakab közvitéz
Kégl Sándor főhadnagy
Keményfi József őrnagy
Kis Gusztáv közvitéz
Koller Samu tizedes
Komoróczi Pál tüzér
Kölber Ferencz tüzér
Kummer Ferenc közvitéz
Lovass Sándor közvitéz
Lichtenstein Ferenc Lajos hadnagy
Lövinger Samu közvitéz
Maderspach Viktor közvitéz
Magyar Pál közvitéz
Major Ferdinánd közvitéz
Marsics Antal közvitéz
Mészáros Sándor közvitéz
Móder István közvitéz
Monk János tizedes
Nagy Béla hadnagy
Nagy Samu hadnagy
Palai Miklós közvitéz
Pálfi Pál tüzér
Papp József főhadnagy
Parlagi Farkas közvitéz
Pokopetz István százados
Poltzer Antal hadnagy
Prohászka Miksa közvitéz
Rajcsics Károly közvitéz
Rajnai Ignác közvitéz
Rakovszki József közvitéz
Raskó Ferenc tizedes
Sándor Ferenc zászlótartó
Schmoer Gyula főhadnagy
Szabó Dávid hadnagy
Szálé Rudolf tüzér
Szappanos György közvitéz
Szentgyörgyi Gyula hadnagy
Szép Lajos közvitéz
Szikszay Károly őrmester
Szoboszlai János közvitéz
Tahi Elek közvitéz
Takács László közvitéz
Thuránszky Tamás hadnagy
Tóth János közvitéz
Töpler Károly alorvos
Török Imre közvitéz
Tüske László közvitéz
Ujtelki Samu hadnagy.
Ullmann József közvitéz
Uramovszky József hadnagy
Vargha Károly százados
Virágházi Károly közvitéz
Zuber Kálmán tüzér
Irodalom
Ács Tibor: A Tudományegyetem hadi tanfolyama és a pesti egyetemi légió, 1848-1849. Hadtörténelmi Közlemények 2000/3. 501-537. o.
Ács Tibor: Hadi tanfolyam a bölcsészeti karon és a pesti egyetemi légió (1848-1849). Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történetéből 22. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára. Bp., 2001.
Plakát