75 éves a Magyar–Orosz Művelődési és Baráti Társaság

Szent-Györgyi Albertet 1935-ben meghívták a XV. Nemzetközi Élettani konferenciára a Szovjetunióba, aminek folyamán ellátogatott Leningrádba és Moszkvába. Ez a konferencia a Szovjetunió számára a nemzetközi tudományos életbe való berobbanást jelentette. A második világháború befejezésével beálló helyzet elfogadásában Szent-Györgyi a barátság keresését látta egyedüli békés megoldásnak. Ennek következtében író barátjával, Zilahy Lajossal 1945-ben létrehozták a Magyar–Szovjet Művelődési Társaságot, amely egyfajta barátság-hídként szolgált a két kultúra között. 

"Történelmünk során talán sohase voltunk annyira magunkra hagyottak, magánosok, mint most. Kelet és nyugat, múlt és jövő, kegyetlen háború és bizonytalan béke határán biztos támpont lehet ősi gyökereink keresése Julianus barát nyomán a távoli keleten. Mint a mentőöv a fuldoklónak, úgy jön kapóra nekünk az ázsiai rokonság riasztó egyedüllétünk tragédiájában." – írta Zilahy Lajos.

A társaság, bár háromszor is változtatott a nevén, az egyetlen ilyen profilú civil szerveződés Magyarországon, amely 75 éve folyamatosan működik. Története izgalmas prizmaként szolgál fontos kultúrtörténeti kérdések kutatásához. A ruszisztika mesterszakon az elmúlt tíz évben két szakdolgozat is született, amely a társaság történetének egy-egy szeletét tárja fel. 

A 75. évforduló tiszteletére a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ műhelyében Gyimesi Zsuzsanna irányításával kultúrtörténeti kiállítás készült 12 ELTE BTK-s oktató, doktorandusz és hallgató összefogásával, amely 32 tematikus tablón dolgozza fel a Magyar–Orosz Művelődési és Baráti Társaság tevékenységének legizgalmasabb csomópontjait. A projektet Szabó Viktor doktorandusz koordinálta, a szakirodalmi háttérbázist nagyrészt Farkas Ádám doktorandusz biztosította. A kiállítás tablói itt böngészhetőek.