A kortárs próza újabb fejleményei

Míg a kortárs prózában a 90-es években és az ezredfordulón az úgynevezett szövegirodalom volt a domináns, addig a legutóbbi évek fejleményei között markánsan megmutatkozik a valóság feltárásának igénye. A valóság fogalma a posztmodern irodalom számára gyanús, diszkreditált fogalommá vált, nem is minden alap nélkül, hiszen ismeretelméleti, nyelvfilozófiai megfontolások szerint is problematikus ez a fogalom. Mindezek fényében figyelemre méltók az utóbbi idők fejleményei, amikor is a fenti problémák mintha veszítettek volna aktualitásukból, súlyukból, hiszen egyre több olyan irodalmi szöveg születik, amelyekben nyoma sincs már ezeknek a problémáknak.

Az elmúlt néhány évben sok prózai alkotáson fedezhetjük fel azt a szándékot, hogy a szerző valamilyen elhallgatott, kibeszéletlen jelenségre próbálja irányítani a figyelmet. Ezért egyre markánsabbá válik a szociográfiai elemek, a társadalmi problémák, feszültségek jelenléte, valamint a történelemmel, különösen a közelmúlt történetével való számvetés, illetve a szexualitás, a test által megélt tapasztalatok kérdése is. Emellett új fejlemény a regiszterek keveredése, a populáris műfajok kódjaival való játék, a hibrid szövegek megjelenése, valamint a magyar krimi újraéledésének jelensége. 

A rendezvényen kiemelt szerep jut az ELTE-s előadóknak. Bankó Erzsébet (ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola) előadásában a reneszánszukat élő családregényeken keresztül térképezi fel a fikció és a történelmi tudat elemeinek laza összefonódását. Dánél Móna (ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) az 1989-es romániai rendszerváltásra fókuszálva mutatja be a történelmi események megjelenését az irodalomban Dragomán György, Láng Zsolt, Tompa Andrea, Vida Gábor regényein keresztül. Darabos Enikő(ELTE Savaria Egyetemi Központ) előadása Nádas Péter memoárja alapján azt vizsgálja, hogy hogyan csapódnak le a családi-közösségi viselkedésminták az egyén konkrét, érzéki mintázataiban.

Hetényi Zsuzsa (ELTE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék) Nádas Péter és Vladimir Nabokov valóságszemléletét hasonlítja össze „Nádas Péter és a Nabokov-pattern: autista részletek és mintázatok” című előadásában. Horváth Márk (ELTE Esztétika Tanszék) poszthumanista szemüvegen keresztül vizsgálja meg Krasznahorkai László prózáját, míg Szemes Botond (ELTE Általános Irodalomtudományi Doktori Iskola) arra keresi a választ, hogy milyen potenciál rejlik a narratív művészetekben a 21. század mediális és szociális viszonyrendszerében.

Vidosa Eszter (ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola) előadásában Bartók Imre trilógiája alapján azt vizsgálja, hogy posztapokaliptikus valóságkép hogyan dolgozik együtt az összetett narratívával, illetve hogy az elbeszélésmód hogyan válhat jelentésessé. Vásári Melinda (ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék) „Világló részletek a kortárs irodalom tendenciái közt” című előadásában Nádas Péter „Világló részletek” című művének az irodalmi hagyományokhoz való viszonyát és a kortárs irodalomban betöltött szerepét vizsgálja.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Borítókép: Vachter János

Forrás: ELTE