A Magyar Bizantinológiai Társaság májusi felolvasó ülése

2017. május 11.
ELTE Eötvös József Collegium
2017. május 11. -
ELTE Eötvös József Collegium
A Magyar Bizantinológiai Társaság soron következő felolvasóülésén, május 11-én (csütörtökön) 16 órakor az Eötvös Collegium Borzsák Könyvtárában Tóth Anna és Archimédesz Szidiropulosz adnak elő.
Tóth Anna Kolindálás és Ruszália – Róma és Bizánc mint a balkáni néphagyomány forrásai címmel tart beszámolót. A IV–VI. század vallási átalakulása nem csupán a pogány vallás és azok ünnepeinek eltűnését és azok helyén a keresztény ünnepek kibontakozását hozta magával, hanem számos teljesen szekuláris ünnep születését is. Ennek oka egyértelmű, a kor egyháza nem kívánta a keresztény ünnepeket népi mulatságokkal vegyíteni, az állam viszont nem tiltotta az utóbbiakat, ha nem járult hozzájuk pogány rituális cselekmény. Ezek az ünnepek továbbélnek Bizánc története folyamán, és a Balkán egész területén fennmaradnak minden etnikai változás ellenére, sőt akár olyan szláv régiókba is eljutnak, melyek sosem voltak a Bizánci Birodalom részei. Előadásomban négy ünneppel foglalkozom, elsősorban a bizánci forrásokra összpontosítva: 1) a Kalendae Ianuariae, melynek szokásai a középkor folyamán gyakran a karácsonyra tevődnek át. 2) Március 1. megünneplése és az akkor viselt piros fonál-amulettek elterjedése. 3) Rosalia, a késő-római halotti megemlékezés, melynek neve nemcsak az ortodox pünkösd megnevezésében marad fent, hanem bizonyos halotti kommunikációs rítusokban is. 4) A Szent Iván éj ünnepének nem keresztény elemei, így pl. a rituális fürdőzés.
Archimédesz Szidiropulosz 1956 – Görög szemmel címmel tart előadást,
Időpont: 2017. május 11. 16:00
Helyszín: ELTE Eötvös József Collegium (1118 Budapest, Ménesi út 11-13.)