A mai orosz nyelv és oktatásának kihívásai 2020-ban

2018-ban a jó gyakorlatok megőrzése mellett új lendületet vett a konferenciasorozat Alina Urazbekova, az OKK oktatási projektfelelősének irányításával. Az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ is csatlakozott a szervezőbizottsághoz, kultúrtörténeti szekcióval bővült a konferencia tematikus palettája, az elhangzott előadásokat megjelentető „Vesztnyik” című folyóirat pedig bekerült az orosz tudományos folyóiratok indexált jegyzékébe és felkerült az Elibrary.ru platformra. A konferencián előadók száma mindkét évben megközelítette a százat.

2020-ban két további újdonság is jellemezte a sorra kerülő tudományos összejövetelt. Az egyik a formátum: idén először az online térben került megrendezésre az ülésszak. A másik a tematikus szekciók sorának további bővülése: szociológiai munkacsoport is alakult „Az orosz nyelv közösségformáló potenciáljának változatai Európában és Magyarországon történeti és kortárs vonatkozásokban” címmel. Továbbra is folytatódott az orosz mint idegen nyelv oktatásának módszertanát, az orosz nyelvészetet, az irodalomtörténet és fordításelmélet kérdéseit és az orosz kétnyelvűséget érintő témaköröket felölelő szekciók munkája. 

A konferenciát Eduard Szokolov, a budapesti Orosz Kulturális Központ 2020 februárjában kinevezett új igazgatója nyitotta meg. Az első plenáris előadást Jelizaveta Hamrajeva professzor (Moszkvai Pedagógiai Állami Egyetem, Herzen Egyetem) tartotta, akit jól ismernek az oktatásmódszertani kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórumok rendszeres látogatói. A világ szinte minden pontján fellépett már tudományos rendezvényeken, többek között Budapesten is. Mostani előadásában az ún. ’eduteinment’, vagyis a tanulás és a szórakozás kombinációjában megvalósuló tanítás kérdéseiről beszélt, az utóbbi két hónapban megtapasztalt karantén-helyzetre fókuszálva. Meglátása szerint a kényszerhelyzetben alkalmazott oktatási megoldások nem feltétlenül optimálisak, ellenben rengeteg tapasztalattal gazdagítják a pedagógus társadalmat, ami óriási tőkeként fog működni a továbbiakban, új módszertani rendszerek kidolgozásakor.

A második plenáris előadást Szergej Rjazancev, az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja, a MGIMO professzora tartotta az oroszországi kivándorlás aktuális trendjeiről, különös tekintettel a kelet-európai régióra. Előadásának egyik legérdekesebb aspektusa az volt, hogy rámutatott a statisztikai adatok mögött húzódó különböző kormányzati rendelkezések szerepére, valamint arra, hogy ezek változásai sok esetben összehasonlíthatatlanná teszik az adatokat, illetve azt eredményezhetik, hogy az adatok nem esnek egybe a valóságban tapasztaltakkal. Külön kitért a magasan képzett rétegek mobilitására. Kiemelte, hogy szerencsés lenne, ha a globalizálódó világban nem a szürkeállomány elszívásával kellene szembenéznünk, hanem annak „cirkulációjával” mint természetes és progresszív folyamattal. Ehhez globális politikai szemléletváltás szükséges, aminek már mutatkoznak az első jelei.

A Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ képviseletében Gyimesi Zsuzsanna a szociológiai szekcióban adott elő a public diplomacy korai, az 1970-es években megnyilvánuló formáiról a tinédzser korosztály képviselői között, a szovjet-magyar diáklevelezés mozgalmának tükrében. Mészáros Zsófia az irodalomtörténeti szekcióban adott elő „Szabadság, szerelem és feminizmus az 1860-as években L.P. Selgunova visszaemlékezéseinek tükrében” címmel. A konferencián 14 ország több mint 40 képviselője lépett fel 6 szekcióban.