A rút kiskacsa
Egy atipikus kora rézkori (i.e. 4500-4000) kerámiaedény készítési folyamatának megértése
A régészetben használatos úgynevezett chaine operatoire (megközelítő fordításban: készítési láncolat) megközelítési módszer arra irányul, hogy egy adott tárgy készítésének egymás után következő lépéseit rekonstruáljuk. Az így előálló mikrotörténetek, tárgybiográfiák megismerésével közelebb kerülhetünk a készítők döntéseinek, ezeken keresztül pedig viselkedésük megértéséhez.
A kiválasztott edény nem véletlenül kapta a rút kiskacsa megnevezést:
ügyetlenül formált és díszített darab, mely kilóg a lelőhelyet jellemző jó minőségű és szépen díszített edények közül. A kutatók módszereinek köszönhetően a töredék készítéstechnológiai és stilisztikai elemzése alapján az agyaggyűjtéstől kezdve az edény kiégetéséig számos lépést rekonstruálni tudtak. Az agyagot a lelőhelyen található edényekhez hasonlóan helyben gyűjtötték. Az agyagpaszta előkészítésébe (kézzel gyúrva, préselve) sok energiát fektettek, azonban a lelőhelyen tapasztaltaktól eltérően nem kevertek hozzá soványítóanyagot. Az egyszerű ívelt falú kónikus tál megformálásához a legegyszerűbb módszert, az ún modellálást (egy agyagdarabból kézzel alakítják ki az edényt) választották. Ez merőben eltér a lelőhelyen tapasztaltaktól, más edényeknél hurkatechnikát vagy formába nyomást, esetleg a kettő ötvözetét használták. A bekarcolt díszítés elemzése során próbavonalakat és törölt vonalakat is tudtunk azonosítani, így a kuszának tűnő vonalakból rekonstruálhattuk a készítés lépéseit, időrendjét és a megjeleníteni szándékozott motívumot is. A folyamat végén az edényt ugyanolyan körülmények között égették ki, mint a lelőhelyen talált többi edényt.
Az így előállt történet alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az edény valószínűleg egy gyakorló darab, melyet egy tanuló, kezdő fazekas állított elő. Bizonyos képességeket már elsajátított (agyag előkészítése), míg másokat még nem (soványítás, bonyolultabb formázástechnikák), illetve csak félig (a bekarcolt díszítés mentális képe azonosítható, a kivitelezés viszont még gyakorlásra szorul).
A cikk a kiválasztott edény életének rekonstrukciója mellett arra is rá kívánt világítani, hogy e módszer alkalmazásával egy semmitmondónak tűnő csúnyácska edénytöredék, egy „rút kiskacsa” is milyen sokat mesélhet az azt készítő emberről és közösségéről.
Solnay, Eszter, Kreiter, Attila and Szilágyi, Márton. "The Ugly Duckling: Understanding the Making of an Early Copper Age Atypical Ceramic Vessel from the Great Hungarian Plain" Open Archaeology, vol. 9, no. 1, 2023, pp. 20220343.